Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-10-14 / 83. szám

.... 687 — 1894-ilc évi augusztus hóban abb díjfizetés által érvényességükben fentartott szabadalmak. 609. Reisinger Gábor Mucsényben, kézi órra-vetőgép ; a szab. kelt 1890. jul. 21. Is. jog 1890. ápr. 11., íiz. 6-ik óvre, leirás yilt XXIV. 2281. Átruházva Schuschitzky ilmosra és Jánosra Losonczon. 610. Moskovity Mór Nagyváradon, javi­)tt tüzhelyrostély, aprós és porszén szá­lára; a szab. itelt 1886. jul. 12. Eis. jog 86. febr. 23., fiz. 9-ik évre, leirás nyilt. XX. 611. Dósa Elek Maros-Vásárhely, javított eumatikus téntatartó ; a szab. kelt 1891. 1. 10. Eis. jog 1891. inárcz. 19., fiz. 4-ik ?re, leirás nyilt. XXV. 2185. 612. Klein Márk Zsolnán, vasúti velo­péd ; a szab. kelt 1892. jul. Iá. Eis. jog-392. jan. 29., fiz. 3-ik óvre, leirás nyilt. XVI. 1945. 613. Adams Róbert Londonban, ujitások készülékeken felülvilágítók, szellőztotők, yilásoknak stb. nyitására ős zárására; a sab. kelt' 1886. aug. 6. Eis. jog 1886. ápr. )., fiz. 9-ik évre,leirás nyilt. XX. 2190. 614. Gregersen G. Budapesten ; ujitások apozások és vizalatti munkálatoknál hasz­ált légzsilipeken ; a szab. kelt 1888. okt. 24. s. jog 1888. máj. 18., fiz. 7-ik óvre, leirás yilt. XXII. 3163. 1894-ik évi szeptember hóban engedélyezett szabadalmak 1. Ostlund Klas Enoch Stockholmban Lu'kezet petroleummal főző lángzókhoz (ége­tőkhöz); a szab. kolt 1894. szopt. 1. Kis. jog 1893. docz. 11., fiz. 1 óvre, loirás nyilt. XXVIIL 2681. 2. Dürr Frigyes és társ. czég Bresláuban gáz- ós szénsavgép ; a szab. kelt 1894. szept Í. Eis. jog 1892. nov. 30., fiz. 1 óvre, leirás nyilt. XXVIU. 2688. 3. Miiller F. J. gépépítő intézete czég Prága-Bubnában, brikett-gyártó gép ; a szab. kelt 1894. ezept. 3. Eis. jog 1893. szept. 23., fiz. 1 évro, leirás nyilt. XXVIIl. 2689. 4. Gongoltz György fia és társ. Cannes­ben, Francziaország-, rovarirtó szer ; a szab. kelt 1894. szept. 3. Fis. jog 1893. szept. 11., fiz. 1 évre, loirás nyilt. XXVIIl. 2690. 5. Koch Ármin Halléban, Saale mellett, (Poroszország), vízszűrő preparált kokszpor­ral ; B szab. kelt 1894. szept. 3. Eis. jog 1893. szept. 8., fiz. 1 évre, leirás nyilt. XXVIIl. 2691. 6. Segnin-Bronner Károly Rütiben (Svájcz), eljárás és berendezés, hogy a gyári helyiségek mennyezetein a nedvesség kép­ződése meggátoltassék ; a szab. kelt 1894. szept. 3. Eis. jog 1893. decz. 21., fiz. 1 óvre, leirás nyilt. XXVlII. 2692. 7. Oppermann Gusztáv Oatorfban Meck­lenburg, Schverin, eljárás tiszta használati viznek előállitására; a szab. kelt 1894. szopt. 3. Eis. jog 1893. decz. 31., fiz. 1 évre, titkos leirás. XXVIIl. 2693. 8. Michel Károly és Frank Móricz Mün­chenbon, eljárás a bor ós a sőr zajos erjedé­sénél fejlődő szónsav nyerésére ; a szab. kelt 1894. szopt. 3. Eis. jog 1893. okt. 30., liz. 1 óvre, leirás nyilt. XXVIU. 2694. 9. Havelka és Mész czég Karolinenthal­ban, Prága mellett, ozmóz készülék fejlesztett ellenárammal; a szub. kelt 1894. szept. 3. Eis. jog 1893. máj. 10., fiz. 1 évre, leirás nyilt. XXVIIl. 2695. 10. Wendling Tibold Mannheimban (Ba­ck'n), palaczk-öblitő készülék ; a szab. kelt 1894. szept. 4. Eis. jog 1893. docz. 30., iiz. 1 évre, leirás nyilt. XXVIIl. 2696. 11. Horacek Venczel Sicinben, forgatható iskolatábla ; a szab. kelt 1891. szept. 4. Eis. jog 1893. ápr. 16., fiz. 1 évre, leirás nyilt. XXVIIl. 2697. 12. Prokupek Ferencz Monzában (Olasz­ország), ujitás porgyűjtőkön ; a szab. kelt. 1894. szept.. 4. Eis. jog 1893. decz. 28., fiz. 1 óvre, leirás nyilt. XXVIIl. 2698. 13. Kraut Gyula Münchenben, készülék csecsemőknek és kis gyermekeknek teljesen szárazba tevésére ; a szab. kelt 1894. szept. 4. Eis. jog. 1893. márcz. 24., fiz. 1 évre, le­írás nyilt. XXVIIl. 2699. 14. Kuten Ármin Bécsben, újfajta virág­vagy tájkép-keretek, fotográfiái czélokra és azok előállítási módja; a szab. kolt 1894. szept. 4. Eis. jog 1893. jun. 17., fiz 1 évro, leirás nyilt. XXVIU. 2700. 15. Dilmar R. Bécsben, petroloumlángzó petroleum-fiitőláng elérésére az Auer-fóle izzótestnek egyidejűleg való alkalmazásával ; a szab. kelt 1894. szept. 4. Eis. jog 1893. decz. 12., fiz. 1 évro, titkos leirás. XXVIIl. 2701. 16. Wiistenhagen Lajos Hecklingenben, kilngzott rópaszeletnek melaszszal való ke­verése ós a nyert termék száraztása ; a szab. kelt 1894. szept. 4. Eis. jog 1893. uug. 11., fiz. 1 évro, leirás nyilt. XXVIIl. 2702. 17. Kohn Emil Karlsruheban, égető be­tét nickkalből vagy önnek ötvezeteiből or­vosi czélekra, valamint bőrön ós fán előállí­tandó beégetett rajzok létesítésére ; a szab. kelt 1894. szept. 4. Eis. jog 1893. nov. 2., fiz. 1 évre, leirás nyilt. XXVIÍl. 2703. 18. Mc. Evoy Bernát Torontoban Canada, doszinficziáló eljárás és a hozzávoló deszin­íicziáló készülék ; a szab. kelt 1894. szept. 4. Eis. jog 1893. nyilt, XXVIIL máj. 25., 27Ó4. fiz. 1 évre, leirás Ebből bevitel: CM '2 E « S g Az arunem nevezése meg­belügy­kelt ren­alapján a Budapest szóló ki­árverések csarnokok V. Közlemény. A kereskedelemügyi m. kir. minister a minister úrral egyetértőleg f. óvi 70198. sz. a. deletével az 1888. óvi XXII. t. cz. 2. §-a Magyar Kereskedelmi részvénytársaságnak székes-főváros ós Fiume területére 10 évre zárólagos engedélyt adott friss déligyümölcs rendezésére ós ezen czólra szolgáló árverési felállítására. Svájcz bevitelének főbb tárgyai az osztrák-ma­gyar monarchiából, melyek bennünket is közelebbről érdekelnek, fa, gabona, italok, állatok és állati termé­nyek. Ezek Svajcznak átalában is főbb beviteli czikkei, melyeket folyton emelkedő nagymonnyisógben visz be főkép a szomszédos államokból. Bevitelét fanemekből összesen, valamint a monarchiából, a német birodalomból és Francziaország­ból, mint főbeviteli államokból az 1894. óv 1-ső felében a következő számok mutatják: -a > CO M é 61 t e ,321 £ rs 2 Ü ^ ^ X! CD S e J 'N bO O a rt c TJ l's O a O d ca " £ i á z s á k b a n. 9,636 489,963 98,461. 35,252 5,844 4,999 2,065 3,174 1,252 128. és 129. Tűzifa 131. Csei' 45,883 4,310 3,814 132. Easzón 31,766 222 21,992 133. Szerszámfa, lombfa . . . 69,055 14,397 48,903 134. „ tűlevelű fa . 123,024 54,301 65,758 188. Tölgyfa fürészelvo . . . 46,788 14,917 14,918 140. Fenyőfa „ ... 216.357 148,920 59,431 Az ogyos fanemeket tekintve, Svájcz bevitele a monarchiából legnagyobb fűrészelt fenyőfából ós fenyő­rönkökből. Svájcz nagyobb mennyiségű tiizifát visz be a német birodalomból, nagyobb mennyiségű cserzőhé­jakat pedig a nóinet birodalomból ós Francziaországból. Svájcz nagyobb mennyiségű gab o n a n e m ü e­k ct csak országokból is. óv I. felében a ós őrleményeket visz bo, még pedig a szomszédos államokból, hanem távolabb Ezen bevitelének követkoző volt: Ebből b mennyisege az nem­fekvő 1894 e v i t e 1: -cő -- tí SSg 5és Az áru mog neve­zéso 404. Buza 406. Zab 409. Ku­koricza 407. Árpa 429. 416. 415. Maláta Liszt Dara 1.673,367 312,168 156,138 66,027 152,269 138,413 55,658 m ó t e r ni á 217,616 1,790 9,349 3,211 23,668 41,358 150,424 332 2,486 99 18,390 32,956 1,448 50,509 á k b a n, 1.295,093 68,614 291,421 4,953 34,228 43,345 15,504 3,500 24,169 — ^ X> S 6 >* rf (57,409 699 17,973 98 3,942 3,982 113 339 783

Next

/
Thumbnails
Contents