Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-09-16 / 75. szám

— 1550 — 8. Fémáruk 47.117,648 kg. 9. Pamutolaj 15.529,156 „ 10. Sesam és egyéb élvezhető olaj . 10.927.679 „ 11. Kőolaj 197.194,618 , 12. Egvéb olaj 23.281,778 „ 13. Papiros 25.251,711 „ 14. Czukor, nyers 20.129,242 „ egyéb 8.072.590 „ 15. Dohány és szivar 29.980.530 „ 16. Gyümölcs, fris 4.472,990 „ egyéb 20.428,133 „ 17. Bor, hordókban 19.051,147 „ „ palaczkokban 8.164,289 „ Az átrakodó nélküli ('közvetlen) á tv i tel főbb czikkeinek súlya pedig a következő : 1. Gyógyanyagok 90.845,835 kg. Érezek 195.964,948 Buza 275.654,576 Rozs 16.318,520 Árpa 44.389,850 Kukoricza 38.663,438 2. 3. 4. 5. 6. 7. 27.501,852 6.804,406 8.540,450 11.090.862 2.394,280 1.32M,904 12. Nyers bőrök 43.922,147 9. 10. 11. Zab Bab, borsó, lencse, bükköny Rizs Korpa Liszt búzából .... rozsból pamut Kőszén 728.015,266 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. Petroleum 20. Egyéb olaj 30.683,143 nyers és őrlött 44.086,660 113.318,344 84.483,335 Fémáruk 186.557,274 26.588,295 24.231,542 Földnemek, Műtrágya Fémek 1. Cacao 2. Hajó- és épületfa megmunkálatlan . 3. K. m. n. n. nyers bőrök szárítva . 4. Öntött, kovácsolt, hengerelt vasmű 5. Sajt 6. Kávé 7. Lenolaj Az átvitelben (átrakodással) monarchiánkból a következő főbb kg. 15,361 207,100 „ 13,273 „ 3,964 „ 2,387 „ 357,215 „ 75,750 „ tengeren czikkek : 1. Gyógyanyagok, vegyészeti áruk 20,928 kg. Hamburg ós Németbirodalomba 2. Pamutmagolaj 3. Papiros 4. Dohány és szivar 5. Gyümölcs, egyéb 6. Bor hordókban . 21. Papiros 22.052,887 22. Kövek 95.053,963 „ 23. Czukor, nyers 21.748,925 „ 24. Len ég kender 12.490,613 „ 25. Vetőmag 86.058,446 „ 26. Só 28.457,783 „ Németalföld fogyasztásra szánt bevitelében a monarchia — a hivatalos kimutatás szerint — csak kevés áruczikkel vesz részt, valószinüleg azért, mivel kivitelünk Hamburgon át történvén, az ezen rovat alatt lesz kimutatva. A főbb czikkek e tekintetben a következők : 1. Árpa 14.595,020 kg. 1.167,602 f. 2. Bab 850,430 „ 72,287 „ 3. Búzaliszt 121,226 „ 36,368 „ 4. Hajó- ós épületfa, megmunkálatlan 4,300 ton. 94,600 „ 5. Minden egy. másfa „ — 149,937,, 6. Donga — 10,000 „ 7. Pamutmagolaj 30.622 kg. 9,187 „ 8. Csomagolópapiros — 2,115 „ 9. Szilva 71,483 „ 17,871 „ 10. K. m. n. n. vegyészeti áruk einem készítve 61,568 „ 30,784 „ 11. Bor Hordókban 3,350 „ 1,340 „ Németalföld kivitelében pedig a monarchiába a főbb czikkek az 1893-ik évben a következők : 9,217 f. 6,213 „ 13,273 „ 3,964 „ 836 „ 157,174 „ 17,422 „ érkeztek 24,720 kg. Németbirodalomba 3,761 kg. Guinea, Java, Hull, India és Svédországba 510 kg. Belgiumba 40,085 kg. Németbirodalomba 50,223 kg. Hamb, és Németbirodalomba A közvetlen átvitelnél (átrakodás nélkül) Németalföldön át a tengeren vitetett monarchiánkból: 1. Burgonyaliszt 1,290 kg. Hamburgba 2. Gyógyanyagok, vegyészeti áruk . 191,025 kg. „ 3. Árpa 2.172,700 kg. Nagybrit, és Hamburgba 4. Liszt, buza- és rozsliszten kívül . 639,660 kg. Nagybrit. 5. Hajó és épületfa 22,000 kg. Hamburgba 6. Nyerspamut 1,575 kg. „ 7. Kávé 1,464 kg. 8. Kőszén 1,9S0 kg. 9. Kovácsolt vas 3,005 kg. 10. Egyéb olaj 4,041 kg. 11. Papiros 114,839 kg. 12. Kövek 189,950 kg. 13. Dohány és szivar 11,815 kg. „ 14. Gyümölcs, egyéb 40,231 kg. „ 15. Bor, hordókban 1.011,341 kg. 16. Vetőmag • 17,130 kg. 17. Egyéb áruk 32,720 kg. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) osztrák czégek részére. 537. sz Egy bécsi czégnek külföldi szövetek behozatalára az azokból előállitott ruházatok kivitelének feltétele mellett. 538 sz. Egy bécsi czégnek külföldi ruha- és fehérnemüek vámmentes behozatalára, azok tisztított ós festett állapotban leendő kivitelének feltótele mellett. XII. Közlemények consulatusaink jelentéséből. A rigai consulatus jelentése szerint a következő áruezikkeink kivitelét lehetne eredményre való kilátással megkisórleni, u m.: vegyészeti árukat, gyógy-.., anyagokat, festékeket, ásványvizet, gyümölcsöt, bort,] gépeket, főleg mezőgazdasági gépeket, műtrágyát, bőr-; diszmü-árukat, legyezőket, ékszereket, játókárut, csecse becséket, gyöngyházgombokat ós electromos világif testeket. A moszkvai főconsulatus jelentése a következj adatokat közli: 1887-ben 1890-ben Több 1. Nagyipari üzemmel biró gyár 21,247 22,510 4- 5'9 °/| 2. Kisebb ipari üzem . . . 54,468 64,000 + 10-2 3. A termelés értéke rubelekben 1.120.252,000 1.263.964,000 + 12-8 4. Munkások száma . . , 783,756 852,726 -f 12-0 A munkások összes számából esett a nagy-l ipari üzemre 1887-ben 692,075, 1890-ben pedig 746,107,' a növekedés volt 54,172 munkás vagy 7• 2°/0

; a kisiparra esett 1887-ben 91,681, 1890-ben pedig 106,619 munkás, a növekedés volt 14,938, vagy 14%. A nagyipari üzemmel b ir ó g y á r a k közt első helyen áll a fonó-szövő ipar, moly iparág birt 1887-ben 3096 gyárral, 1890-ben pedig 3234 gyárral, ezekben dolgozott 1887-ben 418,4-48 munkás, 1890-ben 459,250 munkás; az össztermelés értéke ezekben volt 1887-ben 485.020,000 rubel, 1890-ben pedig 541 996,000 rubel. A piraeus-athenei consulatus jelentése szerint Görögország idei apró-szőllő termése 135,000 tonnára becsültetik, tehát kb. 30,000 tonnával kevesebbre mint a mult évben. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.