Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-07-19 / 58. szám

— i 1213 — Váltópénztárakként működnek : ! a m. kir. közp. állampénztár, a budapesti és zúg- j ábi állampénztáruk, a debreczcni, eszéki, fiumei, győri, ;assai, kolozsvári, nagy-szebeni, pozsonyi, szegedi és toaesvári m. kir. adóhivatalok. Ezen kivül fel van hatalmazva minden pénztár, logy meglevő készletére és saját szükségletére figyelemnél váltásokat eszközöljön. 1895. óvi deczember hó 31-ikc után ezeket az órnéket az állami pénztárak ós hivatalok sem névértékük lem anyagértékök megtérítése mellett többé el nem lohadhatják ós 1895. óvi deczember hó 31-óvel az államiak mindennemű beváltási kötelezettsége ezeket az órnóket illetőleg megszűnik. 3. Jelen rendelet 1894- julius hó 1-én lép életbe. V Közlemény. Uj kőfaragó ós kőcsiszoló ipari szakiskola. Lukács Béla kereskedelmi ministor uj szakiskolát létesített Zalatnán, az erdélyi bányavidék ekies fokvósü városkájában. A szakiskola, melynek első évfolyama f. év október havában fog megnyílni, kőfaragó ós kőcsiszoló szakosztályokkal s 4 évfolyammal fog bírni. Elén szakképzett igazgató ós a műhelyeknek külön művezetők fognak állani, kiket a minister a gyakorlati ipari életből véve, a külföldön e czélra még külön kikópeztetett. A szakiskolát az ipariskolák országos felügyolőjo Sztorónyi József szervezi. Felvétetnek a szakiskolába 12. evőket betöltött ós a középiskola (gymnázium, reál-vagy polgári iskola) két osztályát, vagy végül a népiskola hat osztályát jól végzett ifjak. Az intézeten tandíj nincs, sőt szegény szorgalmas tanulók részére ösztöndijak is vannak. A felvétol iránt jelentkezhetni f. óvi szeptember l-ig, még pedig az ipariskolák országos felügyelője Szterényi József kir. iparfel ügyelőnél a kereskedelmi ministeriumban, ki az iskola szervezetét kívánatra bárkinek megküldi. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyministeri um vezetésével megbizott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával a Humayer Károly budapesti mész- ós téglaégető-cég által a székes főváros területén létesített müvakolat-gyár részére az 1890. XIII. t.-cz.-ben meghatározott állami kedvezményeket 1894. évi május hó 21-étől mint a gyár üzembevételének napjától számítandó 10 óvre engedélyezte. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. a) Magyar czégek részére. 531. sz. Egy lópatkószeggyárnak külföldi formás vasra, az abból készítendő lópatkószegek kivitelének föltótelo mellett. 532. sz. Egy torpedógyárnak a torpedók gyártásához, valamint az azokhoz tartozó inditókószülékek előállításához szükséges különféle tárgyakra, ugy az accumulátorok szerkesztéséhez használt manometerek ós kovácsolt vascsövekre, továbbá famintákra ós fémekből való különféle vastagságú plóhekre, az azokból készült torpedók kivitelének feltétele mellett. b) Osztrák czégek részére. 533. sz. Egy ólomfehérgyárnak külföldi nyers ólomra, az abból készített ólomfehór-termókek kivitelének foltétolo mellett. XI, Vásárok, A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó óvi 48,675. sz. a. kolt rendeletével megengedte, hogy a Liptó vármegye terletóhez tartozó Liptó-Szt.-Miklós községben a f. óvi augusztus hó 25-óre eső országos kirakóvásár ez évben kivételesen az ugyanazon napon tartandó marhavásárral együtt folyó évi augusztus hó 24-ón tartassék meg. XII. Közlemények consulaiusaink jelentéséből. Svájcz bevitelének főbb tárgyai az osztrák-magyar monarchiából, melyek bennünket is közelebbről érdekelnek, fa, gabona, italok, állatok és állati termények. Ezek Svajcznak általában is főbb beviteli czikkei, melyeket folyton emelkedő nagy mennyiségekbon visz be főkép a szomszédos államokból. Bevitelét fanemekből összesen, valamint a főbb államokból az 1894. óv I. negyedében a következő számok mutatják: Ebből bevitel: Svájcz összes Monnr- Nómetbi- Franczia- Olaszorbevitele chiánkból rodalombúl országból szágból Métermázsákban. 1. Tűzifa . . . 244,369 4,582 183,402 46,557 9,828 2. Cserzőhójak . . 14,511 2,097 822 10,604 240 3. Faszén .... 10,669 151 8,468 1,818 262 4. Szerszámfa, lombfa 27,982 8,497 15,685 3,548 170 5. Szerszámfa, tűlevelű fa . . . 54,147 33,178 19,797 1,037 1 6. Tölgyfa fűrészelve 15,478 5,391 5,457 1,400 659 7. Fenyőfa fűrészelve 77,144 53,097 21,480 380 787 Az egyes fanemeket tekintve, Svájcz bevitele monarchiánkból legnagyobb fűrészelt fenyőfából és fenyőrönkökből, de valószínű, hogy ezen bevitelo leginkább Ausztriából származik. Svájcz nagyobb mennyiségű tűzifát bevisz a német birodalomból, nagyobb mennyiségű cserzőhójakat pedig Francziaországból. Svájcz nagyobb mennyiségű gabonanemüeket és őrleményeket visz be, még pedig nemcsak a szomszédos államokból, hanom távolabbra fekvő országokból is. Ezen bevitele az 1894. óv I-ső negyedében suly szerint a következő volt: Ebből bevitel: Svájcz összes Mouar- Franczia- Oroszor- Dunai or- Egyesült bevitele chiánkból országból szágból szágokból államokból Métermázsákban. 1. Buza 758,050 114,289 1,030 584,486 21,243 31,242 1 2. Zab 148,365 3,422 1,513 140,483 1,616 300 i 3. Kukoricza 77,443 12,786 312 16,790 20,183 1,919 i 4. Árpa 47,442 31,608 2,116 9,455 2,181 5. Maláta 76,128 75,776 — í 6. Liszt 88,227 8,256 20,184 17,150 67 112 I 7. Dara 28,269 881 24,701 — — 201