Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1894-iki 104. számához KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, deczember hó 27-én. 34. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister urnák f. ó. október 25-én 75389/94. sz. a. kelt intézkedése folytán lapunk a jövő számtól kezdve „Magyar Kereskedelmi Muzeum" czim alatt jelenik meg. Közgazdasági és üzleti tudósítások. Tunis gazdasági helyzete 1893-ban. Algiria gazdasági viszonyai 1893-ban. Statisztika. Svájcz kereskedelme monarchiánkkal. •— Spanyolország külkereskedelme. Vámügy. Esszencziák és borfestő anyagok Rumániában. Ariejtések: Szamosvölgyi vasút. — Vasúti és katonai czikkek Szerbiába. Kiállítások : Antwerpeni kiállitás. — Konzerv-kiállítás Brüsszelben. Philadelphiai iparmuzeum. Vegyes közlemények : Svájezi czégkönyv. — Czukorkivitelünk. — Donga kereskedelem. — Ceylon szigetéről. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Állandó tudósító kinevezése Velenczében. — Hivatalos órák. — Kirendeltségek forgalma f. é. november hóban. — Kirendeltségek jegyzéke. Tunis gazdasági helyzete 1893 ban. (A tunisi konzulátus jelentésének adataiból.) Az 1893-ik év Tunis számára rendkívüli válságos korszakot jelent. Súlyos kalamitások történtek: egyrészt a nagy szárazság következtében rossz termés, másrészt az ebből származó kereskedelmi válság. Az ország különböző vidékein éhínség uralkodott, mig valamennyi kereskedelmi központon a kereskedelem parlagon hevert és megbomlottak az összes hitelviszonyok. Minthogy a tunisi kereskedelmi forgalom legnagyobb része az odavaló olasz elemek kezében van, a melyek természetesen az anyaország felé gravitálnak, Olaszország pénzügyi válsága nem hagyta érintetlenül Tunéziát sem., Az ország életrevalósága mellett bizonyít az, hogy mindezek a kedvezőtlen kalamitások komolyabb veszedelmet nem okoztak, ellenkezőleg a forgalom megjavulását idézte elő az a körülmény, hogy kétséges elemek kizárattak abból és bár a kivitel egy ötödrészszel csökkent, a bevitelben mégis csak futólagos pangás állott be. Mezőgazdaság. A jelentési évben a következő területek voltak beültetve : rozs 465,000 ha; árpa 473,000 ha.; tengeri 11,800 ha.; zab 1520 ha. Az aratási eredmény a legkedvezőtlenebb helyeken a normális mennyiség egy harmadrészét tette ki, mig más helyeken alig hogy a vetőmagot kapták meg a termésből a gazdák. A takarmányhiány következtében a szarvasmarhák számát is tetemesen le kelle szállítani. Bor. Jó szőlővel 3800 ha volt beültetve. A gazdag szőlőtermés és a bor alacsony ára következtében az országban nagy borkészletek maradtak. H a 1 f a. Ez a vadon termő, az időjárástól csaknem teljesen független növény az utolsó kedvezőtlen évben is bevált és az angol kivitel részére nagy mennyiségek állnak rendelkezésre. Az olajbogyó-termés is jó volt, de nagyon is alacsony ára következtében nem felelt meg a várakozásnak. Halászat. A tinnhalfogás a jelentési évben csak mérsékelt eredményekre vezetett, noha erre a czélra Porto Farinával uj, úgynevezett „Tonaró"-t rendeztek be. Hasonló berendezés történt Monastir mellett. Az ajókahalászatot Mehdia környékén különösen magyar és osztrák kereskedők számlájára folytatták 66 bárkával, a nélkül, de még a költségek sem korültek ki. Csak nagy nehezen tudtak 3690 hordóval összefogni 50 kg. tartalommal, mig a megelőző években egy-egy hordó tartalma 150—200 kg. volt. Kereskedelem. Bevitel. A jelentési év folyamán összesen 38,383.232 frank értékű árut vittek be. A legfontosabb szállitó országok következőképen vettek részt a kivitelben (érték frankokban): Francziaország 21,725.601 ; Algír 1,613.146; Angolország 678.488; Ausztria-Magyarország 1,246.602; Belgium 998.116; Olaszország 4,111.842; Málta 4,541.591; Törökország 129.335; Svéd és Norv. 433.356 ; Oroszország 1,904.978 ; Egyptom 161.508; Tripolis 757.762; Amerika 60.190. Ausztria-Magyarország részvétele a bevitelben. Ez a számszerinti kimutatás szerint csekélyebb volt, mint a megelőző évben. De figyelembe veendő az, hogy az épületfa kivételével csaknem minden beviteli czikk magyar és osztrák eredetű volt, különösen pedig : czukor, szesz, pamut, gyapjú, bőráruk, divatáruk és bútorok. Ezek mind Máltán át szállíttatnak és ott az árukat átrakják; ekként az összes áruk máltai eredetűek gyanánt vétetnek föl. Az 1893-ik évben a monarchiából a következő áruk vitettek be: Fontosabb áruk Érték frankokban Fontosabb áruk Értók frankokban Búzaliszt .... 2.263 Nyers diófa . f 350 Hüvelyes vetemé-Más fajta épületfa . 12.471 nyek, szárítva vagy Különböző fajtájú [ őrölve .... 2.761 deszkák és geren-Vetőmag .... 6.775 dák 105.602 Különböző gyümöl-Fasinek .... 1.389 csök és magok 18.922 Kádárfa .... 5.525 Nyers czukor 8.416 Cognac, rum és egyéb Finomitott czukor . 522.921 szeszes italok . 9.536 Szirup és ezukros-Szesz 142.070 ságok .... 1.506 Ásványvizek 2.029 Faolaj .... 3.300 Kén 2.000 Benzoegyánta 1.512 Lak 1.300 Talpfák tölgyfából 230.416 Fayence és porczel-Deszkák és geren-lánáruk .... 2.856 dák tölgvfából . 343