Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 261 — Angol czégek, a melyek már jelentékeny üzleteket kötöttek, megbizottaiknak pénzügyileg teljesen önálló és független helyzetet biztosítanak ugy, hogy ezek minden társaságban, előkelőbb körökben és klubbokban is szerepet játszhassanak, hogy ott szerezzék ösmeretségöket és összeköttetéseiket. Olyan gyárosok, a kik nincsenek abban a helyzetben, hogy nagy fizetéssel alkalmazzanak ügynököket, jobban teszik, ha nem is tesznek kísérletet az ausztráliai piaczok meghódítására. Ezeknek az ajánlható, hogy többen összeállva alkalmazzanak ügynököt, a ki valamennyinek az érdekét képviseli. A puszta provízió fejében jobbára olyan ügynökök vállalnak képviseleteket, akik a viszonyokat nem ösmerik kellőképpen, vagy túlbecsülik a képességeiket, vagy épen rosszban törik a fejüket. Vámügy. Török jellegi! védjegyek tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister ur a következő rendeletet bocsátotta ki: Előfordult, hogy a török vámhivatalok oly külföldi áruknak bebocsátását, melyek török arczkópeket, mecseteket vagy török kézvonást ábrázoló czimczédulákkal voltak ellátva, a védjegy- és mustraoltalomról szóló török szabályzat 23. czikkének a török gyártmányok hamisított védjegyeivel ellátott külföldi árukra vonatkozó 2-ik bekezdése alapján megtagadták, ezen határozatnak oly értelmezést tulajdonítván, hogy hamisításnak tekintendő, ha az árun levő védjegy vagy czimczédula tartalmánál, vagy alakjánál fogva a közönségben azon vélelmet kelti, hogy az áru Törökországban állíttatott elő. Ily vámkezelési nehézségek elkerülése czóljából a konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövetség kivivőinkre ós gyárosainkra nézve ajánlatosnak tartaná, ha oly esetekben, midőn áruikat oly uj és az eddig használttól eltérő védjegygyei vagy czimczédulával kívánják ellátni, melynek minősége ellen esetleg a jelzett okoknál fogva kifogások merülhetnének fel, azokat előzetesen a nagykövetséghez küldjék meg, hogy ennek alapján az illetékes török hatóságokhoz intézett megkeresés utján megállapítható legyen, váljon az ily védjegyek és czimczódulák ellen a vámhivatalok részéről nem fog-e nehézség tétetni. Statisztika. Németország külkereskedelme 1894 ben. A Nómetbirodalom összes külforgalma az 1894. év január—szeptember havában a nómet vámterület havi áruforgalmi kimutatásai szerint a következő volt: 1804. január — szept. 1893. ' „ Kivitel 163.618,226 q netto 152.617,939 „ ,, Bevitel 235.791,597 q. netto 219.382,278 „ Tebát 1894-ben több 16109,319 q. netto 11.000,287 q netto A Magyarországot érdeklő főbb czikkokből az osztr.-magyar vámterületről való bevitel 1894. évi január — szeptember hónapokban a következő volt : pjbből bevitel Összes Az áruosztály megnevezése bevitel 7. 1 <j) Korpa, malátacsira; rizshulladék 3.602,895 q. 316. 9. «) Buza 7.982,554 „ 317. . . . Rozs 4.428,838 „ 318. ... Zab 3.185,726 „ 320. ... Bab 234,022 „ a monarchiából 620,021 q. 123,743 „ 2,466 „ 119,015 „ 106,934 „ i s Az árnosztály megnevezése Összes Ebből bevitel S-s 35J Az árnosztály megnevezése bevitel. a monarchiából 326. . . . Árpa . 7.182,589 n 2.155,642 „ 329. . u 21,406 „ 337. . . . Kukoricza és dári . . 5.337,531 „ 94,281 „ 570,098 11 567,310 „ 354. . . . Szalma, házfedélnád stb. . 741,646 „ 548,122 „ 406. . 11 414,869 „ 415. . . . Cserzőhéjak .... 848,297 „ 436,912 „ 416. . . . Épület- és haszonfa nyers . 11.062,439 „ 5.364.638 „ 417. . . . Hordódonga .... 233,017 „ 223,493 „ 420. . . . Épület- és haszonfa a hosszirányban megácsolva .... 2 485,098 >1 786,054 „ 424. . , . . Épület- és haszonfa fürészelve 5.632,935 31 990,916 „ 611. . . Bor és must bordóban 442,155 57,283 „ 681. . . . Liszt gabonanemüekből 203,521 11 148,030 „ 695. . . . Dohány 358,262 11 4,672 „ 729. . 11 73.832 „ 848. . . . Tojás és tojássárga 672,736 „ 370.089 „ 864. . . . Ló 68,688 drb 9,653 db. 867 115,174 11 51,171 „ 869. . . . Ökör 59,827 „ 39,192 „ 871. . . . Fiatal marha ... 78,397 11 34,023 „ 873. . 456,152 266,682 „ 886. . . . Gyapjú . 1.393,796 q-21 792 q. Francziaország külkereskedelme 1894-ben. A párisi osztrák-magyar kereskedelmi kamara jelentése szerint Francziaország bevitele f. ó. szeptember havában 7.364,000 frankkal emelkedett, kivitele pedig ugyanakkor 21.450,000 frankkal apadt. Francziaország külforgalma a folyó év első kilencz hónapjáról hasonló eredményt mutat, a mennyiben a behozatali többlet 334.050,000 frank, a kiviteli kevesblet pedig 1-16.012,000 frank volt. Francziaország behozatalának és kivitelének ér téke a folyó ós a megelőző év első kilencz hónapjai ban millió frankokban a következő volt: Behozatal Kivitel 1894-ben 1893-ban 1894-ben 1893-ban Január . . . 411 "00 246-45 208-66 223'27 Február . . . 433-91 356-82 247-53 252-61 Márczius . . . 40139 323 70 320-63 316-44 Április . . . 345-09 332-35 286-53 314-59 Május .... 323-65 305-49 264-81 282 89 Junius.... 320 58 235*29 257-33 273-09 Julius .... 397-93 310-74 230-25 249-55 Augusztus . . 312-65 308*70 26137 259-24 Szeptember . . 292*40 285-04 242-27 263*72 Az élelmezési czikkek bevitele f. é. szeptember havában 4.189,000, a f. é. első kilencz hónapjában pedig 213.320,000 frankkal emelkedett a megelőző óv ugyanazon bevételével szemben. A melassz, gyümölcs és bor kivételével a bevitel minden jelentősebb élelmezési czikkből emelkedett, móg pedig a bennünket is érdeklő czikkekből u. m.: 1894 Különbözet 1893. 9 hónapjában évvel szemben Vaj ós sajt .... 26.464,000 frk. több 3.824,000 frk. Gabonanemüek . . . 332.668.000 „ ., 148.160,000 „ Tojás 8.592,000 4.086,000 „ Zsiradékok 26.534,000 „ ,. 6.359,000 „ Ilus 2-3.444,000 „ ,. 9 823,000 „ Liszttartalmu anyagok 22.893,000 „ „ 6.332,000 „ Vágómarha .... 91.612,000 „ ., 58.435,000 „ Vad 5.922,000 „ 1.192.000 „ Czukor 50.619,000 „ „ 6.752,000 „ A gyártmányoknak való nyersanyagok bevitele szintén emelkedett; a szeptember havi emelkedés értéke 4.858,000, ez év első kilencz hónapjáé 107.375,000 frank volt. A bennünket érdeklő beviteli nyersanyagok emel kedése a következő volt: