Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 232 — Borókalikört szintén többet vittek be, mint a megelőző évben, noha ezt az országban mindenfelé előállitják és hamisitják is a külföldi védjegyeket és a belföldi gyártmányt idegeii gyanánt árusitják. Pezsgőborokban a bevitel a jelentési évben 3536 tuczat palaczkot tett ki, a mi a megelőző évhez képest emelkedést jelent. A többlet Francziaországra esett. Xeresborban, a melyet Spanyolországból vittek be, csökkenés mutatkozik. Ürmöt palaczkokban többet, hordókban kevesebbet vittek be. A jó minőségű árukat palaczkokban viszik be. A Magyar korona országainak helységnévtárából uj kiadást adott ki, a kereskedelemügyi m. kir. minister ur megbízásából, az Országos m. kir. Statisztikai hivatal. Az uj kiadás előszavában a következőket olvassuk: Az országos magyar kir. statisztikai hivatal, moly saját hatáskörében a nagyközönség igényeit mindenkor kielégíteni törekedett, az 1892. év tavaszán, mindjárt az 1890. évi népszámlálás anyagának feldolgázása után, közrebocsátotta „A magyar korona országainak Helységnévtárát". E miinek nemcsak helynévtári részében használta, fel az uj népszámlálási adatokat, hanem az általános részben is kimutatta a népszámlálás legfontossab adatait (összes lélekszám, nemzetiségek ős hitfelekezet száma, lakott házak) községenkint. Hogy mily általánosan érzett szükséget elégített ki e kézikönyv, mutatta az eddig páratlanul álló eredmény. A «000 példányból álló készlet rövid idő alatt teljesen elfogyott s a nagy közönségre nézve nélkülözhetetlen kézikönyvet könyvárusi uton egyáltalán nem lehetett megszerezni. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter ur 0 Nagyméltósága tehát a közszükséget kivánta kielégíteni, de egyúttal e hassznos kézikönyvnek még szélesebb körben való elterjedését is óhajtotta előmozdítani, midőn abból egy különösen olcsó kiadás létesítését rendelte el, hogy azt még a legkisebb községek és postahivatalok is nehézség nélkül megszerezhessék. Igy jött létre az uj kiadás, melynek szerkesztése a korábban megállapított s a gyakorlatban teljesen jónak bizonyult elvek szerint történt ; nem látszott azonban szükségesnek az 1892. évi kiadásban foglalt egész nagy népszámlálási anyagot újra átvenni, e helyett a közigazgatási beosztásról ugyanis a járásokon belül a nagyközségek után a kisközségeket körjegyzőségek szerint csoportosítva tünteti fel, kimutatva minden egyes községnél a erületet ós a ló lekszámot is. Az általános résznek, mely a korábbi kiadásban, épen a n épszámlálás főbb eredményeinek községenkinti közlése miatt, túlságos terjedelmet vott, jelentékeny megszorítása az uj helységnévtárnak sokkal könnyebben kezelhető alakot biztosított, a mit kétségkívül mindazok, a kik e kézikönyvet gyakran használják, örömmel fognak tudomásául venni. E czélszerü változtatáson kivül gond lett fordítva arra, hogy mindazok a nagyszámú változások, melyek a legutóbbi helységnévtár megjelenése óta, ugy a közigazgatási, mint az igazságügyi beosztásban, továbbá az utolsó posta, távírda stb. tekintetében előfordultak, az uj kiadásban a legpontosabban keresztiilvezettessonek s oly kézikönyv adassék a nagy közönség kezébe, mely a gyakorlati használhatóság szempontjából kifogástalan s a fokozottabb igényeknek is teljesen megfeleljen. Az adatok megbízhatóságának előmozdítása érdekében a községi beosztásra ós a községek helyes megnevezésére vonatkozólag a törvényhatóságoknak, a postára és a táviidára vonatkozó adatokat illetőleg pedig a minisztérium posta- ós távirda-osztályának közreműködése vétetett igénybe. Végül felemlítjük, hogy a Horvát-Szlavonors z á g r a vonatkozó részt ezúttal és a társországok statisztikai hivatala állította össze, melynek érdemes igazgatója Zorisic Milán ur kiváló buzgalommal és szakavatottsággal működött közre, hogy a helységnévtár azon része is minden jogos és méltányos várakozásnak megfeleljen. Engedélyek a kikészitési eljárásra, b) osztrák czégek részére. P^gy tokkészitőnek, .külföldi fa- ós tajtpipák vámmentes behozatalára, azok tokokkal felszerelt állapotban leendő kivitelének feltétele mellett. Egy trieszti czégnek külföldi papirosra, az abból előállított, préselt szivarkapapiros kivitelének foltótole mellett. Egy kékfestő-ezógnek külföldi pamutszövetekre, azok festett és színnyomatos állapotban, fél vagy negyed végekben, vagy kendőkké szétvágott alakban leendő kivitelének feltótele mellett. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből Az igazgatósági iroda hivatalos órái: d. o. 9-től d. u. 2-ig. A Tudakozó Iroda nyitva van hétköznapokon d. e-9—12-ig, d. u. 3—6-ig, ünnepnapokon d. c. 9—12-ig. Kivételes esetokben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a fölvilágosítást a délutáni órákban kérni. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei : A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Greif H. S. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Jordán Károly F) Szófiában, főnök Diósy Ödön. G) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban, főnök Spitz Gyula. I) Szerajevóban, főnök Kner X. Forencz ; alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brekai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács Józsel. A Kereskedolmi Muzeum igazgatósága a közönségnek gyakran nem adhatja meg a kellő felvilágosításokat azon okból, mert nem rendelkezik elegendő I számú árjegyzékek felett. Az árjegyzékek hiánya keleti fiókintózeteinek és ! képviselőségeinek működését nagy mérvben hátrálí tatja ós gyakran oka annak, hogy nem köthetnek üzletet. A Muzeum igazgatósága újból azon sürgős kóróst intézi minden egyes taghoz, hogy szíveskedjék árjegyzékeinek, hirdetményeinek, körözvónyeinek stb. megfelelő számú példányát mielőbb rendelkezésünkre bocsájtani. Ezen példányokból az igazgatóság 1—1 teljes gyűjteményt a Tudakozó Irodának ós az összes keleti képviselőségeknek fog átengedni. Budapest, Légrády testvérek.