Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

- 180 — A legfontosabb kiviteli czikk a jelentési évben is a gyapjú volt és az összes külföldre szállitott menynyiség 44 326 millió pezos értékre rúgott. Az a mennyiség korántsem jelenti a maximumot, a melyet a gyapjúkivitellel elérhetnek, mert a juhtenyésztés folyton nagyobbodik. Nyers ós kikészített bőrökben is jelentékeny volt a kivitel s az összes exportnak 18-68%-át tette ki. A mi a mezőgazdaság terményeinek kivitelét illeti, ez, az összes kivitelnek 23-59%-át tette ki, a mi a mult évhez képest 45'18% emelkedést jelent. Ennek a kitűnően sikerült tengeritermés az oka. Azonkivül óvenkint nagy földterületeket vetnek be, a melyek eddig parlagon hevertek. A mezőgazdasági termékek közt főleg buza, tengeri, kendermag, burgonya, széna ós áipa képezik a kivitel tárgyát. Iparczikkek. Noha a belföldi ipar fejlődését magas vámtarifákkal ós egyéb kedvezményekkel elősegíteni akarták, azért ez mégis sok akadályba ütközik ós határozottan állitható, hogy óvok hosszú során át nem lehet kilátás arra, hogy az ipar jelentékeny fejlődési fokot fog elérni. Az ország legtöbb helyein a lakosság baromtenyésztésből ól. Az ipar csak akko lendülhet föl, ha nagyobb lesz a lakosság száma. Nagy kincsek vannak a föld alatt, a mennyiben sok széntartalmú helyekre akadnak, de gyakorlott bányászok nehezen találhatók. Vas, ugy látszik, kevés van az országban, a nagy hiány a későbbi években is akadálya lehet az ipar kifejlődésének. Az e kategóriához tartozó áruk kivitele a jelentési évben 5'032 millió pezos értéket képviselt, a mi a megelőző évhez képest mégis körülbelül egy millió pezos értéket képviselő gyarapodást jelent. A főbb czikkek a következők : konservált hus, huskivonat, husliszt, búzaliszt, pepszin, faggyú ós olvasztott zsir, czipőtalpak, állati és növényi olajok, gliczerinszappan. Bányászati termények. A lakosság aránylag csekély száma, a munkaerők drágasága ós a közlekedési viszonyok hiánya következtében bányaiparról tulajdonképpen alig lehet szó ; de kilátás van rá, hogy a viszonyok javulásával a vállalkozási szellemnek ezen a téren is eredményei lehetnek. Az o kategóriához tartozó czikkek kivitele a jelentési évben 0'652 millió pezos értékot képviselt. Statisztika. Bulgária külkereskedelme. III. Kiviteli és beviteti czikkek. (Folytatás és vége.) A főbb áruezikkek bevitolónek értéke a monarchiából Bulgáriába a következő volt: Statistik ai Az árunk me

gn evezése 1893-ban szám ^ 114. Finomitott cznkor 5.572.444 frank 119. Kávé, nyers 281,898 „ 156. Szesz (alcohol) 2.400,342 „ 411. Közönséges öblösüveg 559,102 ,, 507. Puha épületfa, nyers 374,559 508. Kemény épületfa, fürészelve . 329,384 „ 509. Puha épületfa, fűrészelve 1.846,703 514. Bútor és butorrészek 319,637 ,, 539. Itatós csomagoló stb. papiros 308,807 ,. 541. író- és nyomda „ 828,310 „ 542. Szivarkapapiros 289,422 ,, 573. Lábbeliek, finomak 335,159 592. Festett posztó és gyapjúszövetek 677,754 630. Nyers pamutfonal, 12 számig 200,474 645. Finom pamutszövetek 222,039 679. Gyapjúszövetek, keverve 181,213 692. Mindenféle ruházatok 693. Fehérnemüek . . 695. Férfi kalapok, nemezből 722. Mezőgazdasági gépek . 729. K. m. u. n. gépek . . 740. Fegyverek .... 783. Gyufa 786. Konyhasó 2.249,007 382,656 199,353 218,904 346,356 577,680 384,901 551,767 1892-ben 3.992,694 frank 74,612 „ 1.284,124 „ 389,073 „ 248,126 „ 353,577 „ 1.430,549 „ 219,472 „ 258,986 „ 546,350 „ 241,167 „ 279,990 „ 527,904 „ 244,228 „ 129,935 „ 207,063 ., 1.595.898 316,587 „ 159,881 „ 159,317 „ 442,417 „ 3.214,886 „ 389,166 „ 370,727 „ 1891-ben 3.380,757 frank 65,829 „ 1.564,445 „ 372.729 „ 125,985 „ 529,64-0 „ 729,745 „ 108,992 „ 237,988 „ 804,226 „ 243,633 „ 238,788 „ 738,897 „ 283,805 „ 87,402 „ 136,890 „ 1.464,067 , 270,389 , 114,932 , 71,934 , 203,504 , 6.523,953 , 315,375 , 240,837 , 1890-ben 4.698,111 frank 41,666 „ 1.964,317 342,274 522,614 1.067,904 130,209 216,709 ,, 204,108 „ 888,171 289,177 „ 330,783 „ ? 247,638 ,. ? ? 2.181,476 „ 83,227 89,983 „ 495,171 2.163,655 260,428 „ 297,391 Bulgária kivitele az osztrák-magyar monarchiába ugy átaíában mint az egyes áruosztályokból csekély ; mutatják ezt áruforgalmi kimutatásának következő számai: 1892-ben osztály áruosztá

l

y megnevezése XX. Nyers bőrök ós bőráruk II. Állati élelmezési czikkek . III. Gahonanemüek .... 1893-ban 1.038,723 frank 1.247,490 frank 403,210 „ 77,033 „ 306,290 „ 1.443,680 „ osztály áruosztály megnevezése 1893-ban XXI. Fonó-szövő anyagok és áruk ezekből 236,565 XVIII. Fa és faáruk .... 118,359 189í-ben 170,166 51,889 A főbb áruezikkek kivitelének értéke Bulgáriából az osztrák magyar monarchiába a következő volt: