Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

- 202 gyárosok és exporteurök czikkoit a trapezunti piaezon bevezesse és terjoszszo. A hazai czégek az ajánlatokat (minták és árjegy­zékek kiséretében) beküldik az illető bizományosnak, akivel a további részletek, fizetési föltételek, jutalék stb. tekintetében közvetlenül megállapodásra fognak jutni. Ajánlatok tárgyát képezhetik a következő czikkek: nyakkendők, aranyszövet, paszomány, papir, üzleti könyvek, szivarkapapiros, játékkártya, illatszer, lámpa, üvegáru, olcsó porezellán, bőr, szesz, cognac gyufa czukor (tört ós pilé 3 kgos perzsiai usanoe szerint fölszerelve). sor, kávé. aczél, kaszák, lapátok, czinn, czink, olcsóbb posztók, flanellek (kalmük), bélésszövetek(satin, atlasz), fezek, gyapjúszövetek, bútorszövetek, csipkék, függönyök, harisnyák, pamutfonalak szines), férfiingek, (fehér és kész férfi- és nőiruha, Miután az összeköttetések létesitésót lényegesen megkönnyiti az, ha a magyar kereskedelem viszont Trapczuntból importál és pedig lehetőleg ugyanazon egyének közvetítésével; — a szóban levő bizományos ajánlkozik magyar czégeket a trapezunti piaezon a kö -vetkező ottani kiviteli czikkekre nézve kép­viselni : dohány, mogyoró, baraczkmag, lenmag, tojás, tojássárgája, tojásfehérje, hal zsir, A czég további belek (sózva v. száritva\ juhbőrök, kecske- ós gidabőrök, gyapjú. gummi, bab, viasz zes nevét ós a consulatussal részleteit az órdeklettek Tudakozó Irodában. (1673.) kötött megegye­megtudhatják a Argentinia külkereskedelme. (A buenos-airesi főconsulátus jelentéséből.) A köztársaság összes külkereskedelme a jelen­tési évben 204.851,500 pesost tett ki aranyban, szem­ben az 1891-ik év 166.931,001 pesosával. A különbség tehát, vagyis a többlet 22.72%-ot tesz ki. Ebből az összes forgalomból ősik a kivitelre 113.370 millió pesos, (1891-ben ugyanerre. 99.723 pesos esett); a bevitelre 91.481 millió pesos (1891-ben 67.208 millió). A bevitel tehát 24.273 millióval, a kivitel pedig 13.647 millióval emelkedett. A kivitel többlete a bevitel fölött, a mely 1891-ben 32.515 milliót tett ki, a jelentési évben 21.889 millióra sülyedt. Egész 1873-ig a bevitel emel­kedő irányt követett, de az 1874-iki válság kitörésével 1876-ig állandóan sülyedt s csak akkor kezdett las­sankint emelkedni, hogy 1890/91-ik uj válság alatt ismét rohamosan sülyedjen. Csak a jelentési évben emelkedett ismét. Ellenben a kiviteli kereskedelem, a mely a kormány financziális tévedései által nem befo­lyásoltatott oly nagy mértékben, állandó emelkedé­sében sokkal kevesebb szabálytalanságot mutat föl és csakis klimatikus viszonyok által korlátoztatott, a melyek a mezőgazdasági terményekre kedvezők, vagy kedvezőtlenek voltak. Az utolsó 32 esztendő alatt 330 millió pesossal több árut vittek be, mint a mennyit exportáltak. A bevitelnek ily jelentékeny többlete csak­nem valószínűtlennek látszik, de ha tekintetbe vesz­szük, hogy ez a fejlődósben lévő ország minden vál­lalkozásához ugy mint: vasutak ós ipartelepek európai tőkével dolgozik, a különbség nem lesz oly meg­lepő. Az alább következő táblázatból kitűnik, hogy a válságos éveket követő időszakokban a kivitel fölül­multa a bevitelt, aminek oka abban rejlik, hogy a válságok alatt a lakosság fogyasztási képessége cse­kélyebb volt. Az állandó emelkedésben lóvő kivitel bizonyítja, hogy milyen gazdag az ország termelése ós milyen roppant gazdasági fejlődésnek indult az idegen hasznos elemek bevándorlása által. A kivitel az argen­tínai köztársaságból a következő országokba történt: Millió pesos Az összes kivitel aran yban százaléka Országok yban Országok 1892. 1891. 1892. 1891. Francziaország . 26.438 26.291 23.32 26.36 Nagybritannia 19.720 14.068 17.39 14.10 Németország . 16.635 12.148 14.67 12.18 Belgium .... 14.672 16.847 12.94 16.89 Brazilia . ... 10.463 8.330 9.23 8.35 Egyesült Államok . 4.831 3.993 4.26 4.­Olaszország . 4.343 3.495 3.83 3.50 Uruguay .... 3.133 4.707 2.77 4.72 Spanyolország 2.412 1.243 2.13 1.24 Chili 1 994 2.375 1.76 2.38 Antillák .... 1.255 1.306 1.10 1.32 Bolivia .... 0.506 0.473 0.44 0.48 Paraguay 0.335 0.423 0.30 0.42 Portugália 0.114 0.017 0.10 0.02 Svéd ós Norvégia . 0.075 — 0.07 -Különböző államok 6.444 4.007 5.69 4.04 Összesen 1 113.370 99.723 1000,o 100" o részt: A bevitelben pedig a következő országok vettek Országok Nagybritannia Németország Francziaország . Olaszország . Egyesült Áll ám ok . Belgium . Uruguay .... Spanyolország Brazilia . . . . Paraguay .... Németalföld . Chili Bolivia .... Portugália Svéd és Norvégia . Különböző országok Összesen Millió pesos aranyban Az összes bevitel százalékban 1892. 35.835 10.677 10.426 8.413 7.377 6.647 3.726 2.179 2.107 1.972 0.149 0.071 0.055 0.024 0.015 1.808 91.481 1891. 28.312 6.207 7.925 4.206 3.446 6.375 2.574 1.568 1.497 1.484 0.119 0.016 0.149 0.016 0.003 3.310 67.207 1892. 39.17 11.68 11.40 9.21 8.07 7.26 4.07 2.38 2.31 2.16 0.16 0.07 0.06 6.03 1.98 100°/o 1891. 42 13 9.22 11.79 6.26 5.12 9.49 3.83 2.33 2.23 2.20 0.20 0.02 0.22 2.02 4.94 100°/o

Next

/
Thumbnails
Contents