Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 155 — ültetvényes azt óhajtja, a mi olcsó ós jó, nem azt, a mi angol származású. Ez okból az Ausztráliába való kivitel épolyan lehetséges az osztrák-magyar termelőnek, mint a németnok, ha olyan jó minőségű árut olyan olcsón tud szállítani és a versenyt erélyes módon föl tudja venni. Áttérve az egyes kiviteli czikkekre, első sorban a czipőárukat kell említenünk. A Melbourneben, Sydneyben ós Adelaideben létező néhány gyár távolról sem elegendő, hogy a lakosság szükségletét fedezze. Angolország, Németország és részben Ausztria-Magyarország a jobbmódu osztály szükségletét fedezi czipőárukkal a bécsi áru pedig különös jó hírnévnek örvend. A czipő párjának az ára 15—25 sb. A mikor czipőárukról van szó, meg kell egyszersmind a bőripart is említeni. Az erősen kifejlődött marhatenyésztós és az azzal egybekötött nyers bőrök gazdagságának daczára Ausztrália nem exportál bőripartermékeket. Az ausztráliai bőrök nyers állapotban Angolországba vitetnek ki, a hol feldolgozva visszaszállittatnak Ausztráliába. Ez a tér tehát a magyar és osztrák kitűnő bőriparnak nyitva áll. A legkelendőbb czikkek : mindenféle utazó bőröndök, különösen pedig az Angliában nagyon kedvelt Gladstone-bags-pónztárczák, etuik és keztyük. Oroszországból azonkivül Londonon át élénken exportálnak sárga bőröket nyári czipők készitósérc. Az Ausztria-Magyarország és Oroszország közt létrejött kereskedelmi szerződós találj lehetővé tenné Oroszország kereskedelmét monarchiánkon át irányítani ós igy az Ausztráliával való közvetített kereskedés Ausztria-Magyarország javára válnék. A bőriparon kivül monarchiánk a következő czikkekkel kereskedik Ausztráliával. 1. Tajték ós fapipák (Briar és Cherry). 2. Mindenféle üvegáruk, de nevezetesen az olcsóbb fajta. 3. Fadiszmüáruk, különösen a tölgy és olajfából készült czikkek. 4. Ruhaszövetek. 5. Papir áruk. Az ezekkel a czikkekkel kezdeményezett kereskedelmünk állandónak tekinthető. Akövetkoző czikkoknek pedig az ausztráliai piaezokon szintén lehetne kelendősége: 1. Világos sörök (pilzeni). 2. Különféle liqucurök (a magas vám daczára). 3. Kalapok. 4. Ásványolajok. 5. Kenderáruk. 6. Szivarok. Sajnos azonban, az osztrák-magyar kivitel 1893-ban csak 367 £-t tett ki, mig Nómotország 90,000 értékii árut exportált. A Sydneyben és Melbourneban lévő képviseleti hatóságok által megadható bővebb értesítések gyakoribb igénybevétele mellett kétségkívül ' sikerülne az Ausztráliába való kivitelünket nagyban emelni. Vámügy Szeszesitalok vámkezelése Szerbiában. Tapasztaltatván, hogy a szerb vámhivatalok a tőlünk Szerbiába vitt borok vegyelemzésónól érdekeinket sértő módon járnak el, ezon eljárás megszüntetése czéljából a szerb kormánynyal tárgyalások folytattak, melyek eredményokép a szerb pónzügyministor f. ó. május hó 16-án 5746. sz. a. rendeletet intézett vámhivatalokhoz Ezen rendeletnek tartalr, kivonatosan a következőkben foglalható össze: A vámhivatalok f. é. julius hó 1-étől kezdve nem valamennyi, hanem csak azon borküldeményeket tartoznak vegyelemzésnek alávetni, melyekre nézve a szemle alkalmával azon kétely merül fel, hogy a finom borok közzé sorozandők be, avagy, hogy nem tartalmaznak-e az egészségre ártalmas anyagokat. Az ily borküldemények megvizsgálás végett a belgrádi vám. hivatal vegyészeti laboratoriumához küldendők, mely a vizsgálatot azonnal és még aznap tartozik megejteni, az eredményt pedig legkésőbb a kővetkező nap közölni. Az egynemű borból álló nagyobb küldeményeknél csupán egy minta küldendő be. A vizsgálat a szin, kén, kéntartalmú anyagok, fémek, szesztartalom, kivonatanyag, glycerin, sacharin és salyeilsavak tekintetében ejtendő meg. Az oly finom borokból, melyeknek minősége iránt kétely merült fel, szintén minták veendők és azok a vámhivatali vegyészeti laboratóriumhoz küldendők, azonban minden egyes esetben az ok is megjelölendő, melynél fogva a bor finom minőségűnek és a trosarina fizetés alá osőnek tartatik. Ha a borbevivők a vámhivatalnak oly bizonyítványt mutatnak fel, melyet azon államnak vegyészeti intézete állított ki, a honnan a bor behozatott, és ha ezon bizonyítvány a borkiildeménynyel egészben véve megegyez, akkor az Szerbiában ujabb vegyelemzésnek nem vettetik alá. Minden egyes vegyelemzósért a vámhivatal által a bevivőtől előzetesen 5 dinár szedendő be, mely összeg a bormintával egyidejűleg a vegyészeti laboratóriumnak megküldendő. Az essencziák és a pálinka vámkezelése tekintetében továbbra is az 1893. évi augusztus hó 26-án 10104. sz. a. kiadott pénzügyministeri rendelet határozatai maradnak érvényben, azon módosítással, hogy az azokból vett minták is a belgrádi vámhivatal vegyészeti laboratoriumához küldendők ós hogy ezek elemzéséért az államkincstár javára 5 dinár szedendő be. Statisztika. Olaszország külkereskedelme. Olaszország össz- és külkereskedelmi forgalmának értéke az 1894. óv I-ső felében csak kevéssel volt kisebb mint az 1893. óv megfelelő időszakában, t. i. I.079.826,050 lira szemben 1.809.100,234 lírával. Nagy volt azonban a külömbség ugy a behozatalnál, mint a kivitelnél és mig a behozatal értéke 1893. I-ső felében 608.435,193 1894-ben pedig 546.305,062, addig 1893. ugyanazon időszakában a kivitel értéke tett 478.475,041 lírát, 1894-ben pedig 533.520,988 lírát, vagyis Olaszország bevitele az 1894-ik óv I-ső felében 62.130,131 lírával volt kevesebb, kivitele pedig 55.045,947 lírával több, mint az 1893-ik óv I-ső felében. A bevitel kevesebb volt a kövotkező áruosztályokból : 1894. 1893. „..,.. I. felében I. felében Kulombsóg II. Gyarmatáruk, gyógyanyagok ós dohány 35.286,351 1. 44.404,562 1. — 9.118,211 1. V. Kender, len, juta s egyéb fonó anyagok 11.127,801 „ 15.421,574 „ — 4.293,773 „ VI. Pamut .... 89.112,490 „ 92.690,673 „ - 3.578,183 „ VIT. Gyapjú .... 35.291,540 „ 37.519,732 „ - 2.228,192 „ VIII. Selyem . . . 46.512,782 ., 57.418,795 „ — 10.906,013 „ X. Papiros és könyvek 5.761,312 „ 6.137,646 „ — 376,334 „ XIY. Gabonanemüek, liszt, nőv. term. stb. . 56.596,738 „ 97.336,249 „ — 40.739,511 „ XV. Állatok és állati termények .... 32.602,368 „ 35.927,410 „ — 3.325,163 „ XVI. Különfélék . . 7.700,832 „ 8.643,410 „ — 942,578 „