Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 148 — Minthogy a port-saidi piacznalc nem nagy a fölvételi képessége, tőkepénzes vállalkozók kevés kedvet mutatnak arra, hogy ott megtelepedjenek. Az üzletek nagyrészt hitelre köttetnek. A beviteli kereskedés nagyrészt odavaló ügynökök által eszközöltetik. Ezeknek köszönhető, hogy a piacz folyton függetlenebbé lesz Alexandriától és kereskedelmi utazók mind sűrűbben keresik föl. Ezek ugyan nem kötnek nagyszabású üzleteket, de mégis elég jelentékeny eredményeket érnek el. A mi a hitelviszonyokat illeti, azok elég kielégítők. Az incassok jobbak voltak, fizetésképtelenségek nem fordultak elő. A piacz iránt való bizalom általánosan növekedett; váltóovatolások is ritkák voltak és a váltók legnagyobbrészt az ovatolás föltétele után beváltattak. Ez egyik kritériuma lehet a hitelviszonyoknak. Általában véve a piaezviszonyok kedvezőknek mondhatók. Hazai iparosaink bizonyos idegenkedéssel viseltetnek a port-saidi piacz iránt, holott megfelelő informácziók alapján — a melyekkel készségesen szolgál a consulátus — elég haszonnal járna az export. Ajánlatos volna a piaezot beutaztatni, a mi a bevitelt nagyban előmozdíthatná. Hogy az informácziók beszerzése mennyire szükséges, mutatja a következő eset, a mely a lefolyt évben történt. Egy kereskedő leégett, de biztosítva volt. Azonban hitelezőivel szemben eltagadta a biztosítást ós ezek ennek következtében örömmel fogadtak cl egy 50%-os egyezményt. Az ilyen esetek ki volnának zárva, ha ezógeink illetékes heljren szereznének be értesítéseket. Délnyugati Oroszország gazdasági viszonyai. (A kiewi főconsul jelentéséből.) Az 1893- 94-iki campagneban 225 ezukorgyár dolgozott (1892-ben 224). Ezekben a gyárakban 1893. deczember 1 (13)-áig 53.737,896 q. ezukorrépa dolgoztatott fel (1892-ben 36.769,132 q.), a mikor is a kedvezőtlen időjárás következtében a répatermés rendkívül csekély volt. Ennek megfelelőleg tehát az utolsó campagneban a feldolgozott ezukorrépa mennyisége 16.968,764 q.-val nagyobb volt, mint a megelőzőben. Az 1893. deczember 1 (13)-áig lomért s megadóztatásra beirt ezukortermékek mennyisége a következő volt: fehér porezukor 3.787,046 q. (1892—93-ban 3.016,938) ; sárga czukor 13,202 (394) ; finomitott czukor 246,494 q. (235,798); finomitott melasse 268 q. (349). A répa minősége az időjárásnak megfelelőleg valamivel csekélyebb ós czukortartalma 3—5°/0

-al kisebb volt a mult évinél. A ezukorgyárosok kartellje által okozott magas czukorárakból származó jelentékeny haszon uj gyárak felállítását provokálta. 1894-ben valószínűleg 4 uj gyáralakul ós még több gyár felállítását tervezik, a fogyasztás azonban, ha nagyobbodik is, nem folel meg ennek a szaporodásnak ós igy a kartell is veszélyeztetve van. Mezőgazdaság. Az 1893-ik év a mezőgazdaságra nézve kedvezőtlen volt. Az aratás nem volt ugyan rossz, sőt némely vidéken nagyon is jó volt, de a munkaerők oly drágák és az árak oly csekélyek voltak, hogy a mezőgazdák érzékeny veszteséget szenvedtek. Husz év óta nem voltak a gabonaárak ilyen alacsonyak, a buza pudjának ára a gazdaság helyéről szállítva 40 kopek volt, a rozs pudja 30 kopek, mig az árpa ára 15 kopek volt. A komlótermelés az utolsó évben erősen kifejlődött és normális viszonyok között kilátás van arra, hogy a wollhyniai komló a cseh komlóval lépést tarthat a külföldi piaezokon; minőség dolgában nem is áll mögötte. A komlókereskedés Rownóban és Duhnoban összpontosul. Az elsőrendű minőségű komló pudjának ára tavasz kezdotón 25 rubel volt, mig májusban a kész termény pudjának az ára 16 rubelre sülyedt. A komlótermelők nem képesek a serfőződékkel dolgozni, minthogy az utóbbiak csekély kivétellel csakis határidőre vásárolnak ós a hitelt gyakran egy esztendőre is igénybe veszik. Az erős áresésnek oka a jelentési óv közepe felé az volt, hogy a komlókereskedők, az árakat nyomni akarván, várakozó állást foglaltak el. Wolhynia komlóaratását a jelentési évben körülbelül 7—8,000 q.-ra becsülik, ennek majdnem a fele exportáltatott. Fősz. Nemrég ideje, hogy Kiew környékén mintázó munkálatokhoz majdnem kizárólag osztrákmagyar eredetű főszszel dolgoztak. A főszt nyers állapotban szállították monarchiánkból, mert a feldolgozott árura nagy volt a vám. A nyers főszt egy radziwillowi gyárban dolgozták fel; de 1891 óta a nyers fősz pudjára három arany kopek vámot vetettek ki és azóta monarchiánk kivitele nagyban csökkent. Podolia tartományban és Chalin város környékén fősztelepek vannak, a melyekből 1891-ig csak 4,000 q. főszt nyertek, de a mióta a nyers terményre a vámot kivetették, azóta a nevezett telepekből sokkal többet nyernek, ugy annyira, hogy 1892-ben 4-3,000 q.-t aknáztak ki. Mindamellett a szükséglet nem ezekből, a Dnjeszter vidékén lévő telepekből fedeztetik, mert a vasúti tarifák kedvezőtlenek, hanem a Jekaterinoslaw kormányzóságban lévő telepekből, a honnan az árut a Dnjeper vizén szállítják. Ez két kopekkel olcsóbb, mint a Dnjeszter vidékéről származó. Szesz. 1893—94-ben Oroszország délnyugati vidékén 215 pálinkagyár dolgozott, mig a megelőző évben 233. Kis-Oroszország kormányzóságaiban (Pultawa, Charkow, Czcrnigow) 134 gyár 125 ellenében, Kursk ós Orel kormányzóságokban 49 gyár 44- ellenében, összesen 398 gyár a mult óv 402-je ellenében. Hivatalos adatok szerint 1894. január 1 (13)-áig a délnyugati területen 95.993,900 fok szesz dolgoztatott fel (100 fok 1 vedro 12Va liter). Kis-Oroszország kormányzóságaiban 97.472,000 fok (93.717,600 ellen), Kursk és Orel kormányzóságokban 66.602,700 (63.342,100 fok ellenében). Az 1893-iki rossz burgonyatermés következtében a délnyugati tartományokban, a szesztermelés a gyárakban drágább volt, mint a megelőző évben, ugy, hogy a pálinkatermelők kétségkívül veszteséget szenvedtek. Hivatalos adatok szerint 1893-ban Oroszország szcszkivitele 207.362,500 fok volt, mig 1892-ben 90.202,500 fok. Az osztrák-magyar verseny folytán a kivitel a keleti piaezokra erősen csökkent és a legtöbb eladás a belföldi piacz szükségletének a fedezésére eszközöltetett. Az osztrák-magyar áruk bevitelére vonatkozólag a kiewi consulatus kiemeli, hogy bőrdiszmüárukat, a melyekkel rendes körülmények között Németország uralja a piaezot, a vámhábóru alatt nagyobb mennyiségben importáltak Ausztria-Magyarországból. Különben is monarchiánk szállította azokat az olcsóbb árukat, a melyeket ezelőtt Németország szállított. Ennek