Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Ertesitő" 1894-iki 72. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1804. Budapest, szeptember hO 5-én. 18. szám. T-^^aT-A-ILjOlvd: : Magyarországnak kivitellel foglalkozó ipartelepei. — (A Kereskedelmi Muzeum által kiadott uj czimtár.) Gazdasági és üzleti tudósítások: — Kiviteli kereskedelmünk Port-Saidba. — Délnyugati Oroszország gazdasági viszonyai. Statisztika. Reformok a magyar áruforgalom statisztikájában. Közlekedési és díjszabási Ügyek. Árlejtések. Kiállítások: Gazdasági kiállítás Bordeauxban. — Kiállítás Kiewben. Vegyes közlemények : Kikészitési eljárás. — Az átliéni piaczról. — Lókivitel Indiába. — Nagy-New-York. Magyarországnak kivitellel foglalkozó ipartelepei. Les Fabrieants-Exportateursdu Royaume de II o n g r i o (Table dos Matiéres. Deutsches Sachregister. English Trades Directory. Tavola delle Materie italiana. Tábla de materii romána. Szrpszki popisz produkata. Balgarszki Spiszak. Betűsorod árujegyzék). Publié sur l'ordre de M. le Ministre royal hongrois du Commercce, par le Musée Comercial Hongrois. A külföldnek szánt magyar iparkiviteli czimtár, melynek czimét fentebb leírtuk, ma került ki a sajtó alól. A mü tartalmát ós czólját a később megjelenendő magyar kiadás előszava a következőkben ismerteti. * * * Magyarország a külföld előtt ma még kizárólag mezőgazdasági ország számba megy. Földjének terményei, kitűnő minőségüknél ós megállapodott hírüknél fogva, nagy szerepet visznek a világpiaezokon; terménykiviteli ezógeit ismerik az öt földrész érdekeltei, külkereskedelme a nyerstormónyek és élő állatok tekintetében megállapodott szervezettel bir, mely megfelel az igényeknek. I)e az ország fiatal iparáról, ennek rohamos, lendületéről jóformán még csak közvetlen szomszédaink bírnak tudomással. Gyáraink, melyek nagy része a kezdet stádiumában van, a belföldi piacz meghódításában bőséges tért találtak tetterejük érvényesítésére; versenyképességeket a hazai vevőknél edzették, a kiknél a szükségletek alapos ismerete és a közelség jelentékeny előnye ellensúlyozta a rég fennálló hatalmas külföldi gyárak más természetű előnyeit. És a nemzeti kormány következetes, czéltudatos iparpolitikájának támogatása mellett fiatal iparunk oly erőteljesen fejlődött, hogy egyes iparágaiknál már is beállott bizonyos mérvben az a túltermelés, mely az évszázados nyugati ipart a távoli piaezok fölkeresésére, fokozott erő kifejtésére kényszeríti. Közeledünk az időszakhoz, amidőn iparunk a maga összességében arra lesz utalva, hogy készítményeinek fölöslegét idegen piaezokon helyezze el. A magyar kereskedelemügyi kormány ezért bölcs előrelátással, évek óta buzdítja a hazai gyárosokat, hogy keressék föl már most a keleti piaezokat, ahol a fogyasztás igényei szemlátomást fejlődnek ; ne várják bo a túltermelés időszakát, mert addigra más versenytársak ugy befészkelhetik ott magukat, hogy a mai mulasztás csak nagy áldozatok árán lesz pótolható. Ezért létesítette ós tartja fenn bő áldozatok árán a Magyar Kereskedelmi Muzeumot, mely tanulmányoztatja kirendeltségei által a keleti piaezokat, képviseleteket tart fenn a hazai czégek részére, mintaraktárakat rendez be ós üzletek közvetítésével foglalkozik, olyformán hogy a hazai czégek, az idegen piaezokon való térfoglalás koczkázatos előmunkálataitól meg vannak kiméivé ós csak a jól megválogatott üzletek után fizetnek csekély jutalékot. De móg igy is sok nehézséggel jár a Muzeum feladata. Czógeink gyakran nehezen szánják rá magukat, hogy a keleti piaezokon keressenek vevőket, mert ugy vélekednek, hogy a biztosabb hazai vevők mindenkor elég munkát fognak nekik adni és meg nem gondolják, hogy az uj hazai gyárak, melyek pedig napról-napra keletkeznek, nemsokára a távoli piaezokra, a világverseny küzdterére szorítják majd a régieket. Czégeink ezért még nem igyekeztek magukat a keleten megismertetni, idegen nyelvű árjegyzékeket ritkán nyomatnak, külföldi hírlapokban, czimtárakban csak elvétve tesznek közzé hirdetéseket. Itt is a kereskedelemügyi kormányzat ragadta meg helyettük a kezdeményezést és a maga költségén tott közzé hirdetéseket, a melyekben a külföldet a hazai ipar felől tájékoztatta. Mult évben a kereskedelemügyi m. kir. minister ur elhatározta, hogy a magyar kiviteli gyárczégekről együttes müvet ad ki, melyben a külföldi vevő megtudja, hogy a magyarországi kiviteli ipar milyen arányokat öltött már, milyen számbavehető tényező lett. Es ez a munka most megjelent. Ezen munka nem akar a magyar gyáripar czimtára lenni. Csak azok a czégek szerepelnek benne, melyek hajlandók esetleg a külföldre is szállítani. Több mint 4000 czéget szólított föl a czimtár szerkesztősége, hogy a kivitelképességet tanúsító adatokat küldjék be; de sok czóg csak többszöri felszólítás után fejezte ki a jelzett hajlandóságot az adatok beküldése által. Ezt itt azért is emeljük ki, mert ha a munkában előkelőbbb czégek is hiányoznak, ezt rendszerint annak kell tulajdonítani, hogy az illetők ma még egyáltalán nem gondolnak a kivitelre. De a jegyzék igy is 1223 kivitelképes hazai iparczéget sorol föl, nagy gyárakat vagy kisebb ipartelepe-