Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 141 kivitele 1892-ben 142.837.818 ós 1893-ban csakllO.119,728 i pesetára rúgott, ennek következtében a franczia piacz el- ! vesztése Spanyolország számára pótolhatatlan veszte- j sóget jelent, mert a bor számára hasonló piaczot találni, 1 aligha sikerülend Spanyolországnak. j Ha már ez is egyik oka annak, hogy a spanyol I bortermelő a szőllőföldjeit más czélokra igyekszik felhasználni, ugy ez még inkább válik szükségessé azáltal, hogy a filoxera óriási pusztításokat követett el A legtöbb szőllőtermélőnek nincs tőkéje arra, hogy a szőllő- ' tőkéket kijavítsa, s a jelenlegi borárak nem is teszik tanácsossá, hogy nagyobb pénzáldozatokat hozzanak erre a czélra. Spanyolországban mindamellett azt reménylik, hogy a szőllők egymástól való nagyobb távolsága ós a spanyol szőllőgyökér nagy ellentállása a filoxera terjedését meg fogják akadályozni, de a tapasztalat mindamellett azt bizonyítja, hogy óvenkint más és más helyen lep fel a filloxera. Ezek az okok arra bírják a földmivelőt, hogy a szőllővel beültetett földeket mással ültesse bc. Igy tett már sok szőllőtulajdonos, aki szőllőit kiirtani kezdte. Többek között Arragona tartományban sok helyen, a hol azelőtt szőllő termett, olajfák állanak és eddig 25,000 fát ültettek. A gabonatermelésre hasonlóképen szőllőföldekct használnának fel, ugy hogy rövid idő múlva cz ugyanazt a rangot foglalná el, mint a szőllötermolós kiterjedése előtt. Az Eszakamerikai Államokkal kötött szerződós következtében nem hiszik ugyan, hogy a gabonát Cuba szigetén fogják eladni, de remélik, hogy Francziaországban és Angolországban fognak piaczot találni. Közlekedési és díjszabási ügyeli. Az áruk kiszolgáltatása körül felmerülő akadályok Az áruk kiszolgáltatása körül némelykor akadályok merülnek fel: hiba van a czimben, vagy utánvét terheli a küldeményt, melyet a czimzett nem akar kifizetni stb. Ily esetben a czimzett az áruval nem rendelkezhetik ; nem rendelheti el tehát annak visszaküldését ós ha esetleg ezt mégis megcselekedne, a vasútnak az ilyen intézkedést elfogadnia nem szabad, hanem a vasúti üzletszabályzat idevágó szakasza értelmében köteles a feladót az akadályról minden késedelem nélkül, még pedig a feladó állomás közvetítése utján értesíteni, — időközben pedig, azaz mig a feladó intézkedése beérkezik, az árut a feladó veszélyére és költségére beraktározni és reá vigyázni, de csak addig, mig az áru értéke a küldeményt terhelő költségeket: viteldijat, fokbért stb. fedezi, esetleg mig az áru az elromlás veszélye nélkül tartható. A feladó rendelkezése ilyenkor csak az esetben érvényes és kötelező a leadási állomásra nézve, ha az ugyanazon uton érkezett hozzá, a mely uton a feladó tőle az értesítést kapta, t. i. ha az intézkedést a feladóállomás közvetítette. A kézbesithotlen áru felett tehát a feladó soha sem magánlevélben, mint ez tévesen némelykor megtörténik, hanem mindig a felad ó-á 11 o m á s k ö zvetitésének igénybevételével intézkedjék. Ha a küldeményt a czimzett időközben átveszi, az intézkedés természetesen érvénytelen. A szász-magyar vasúti kötelék-forgalomban f. óvi augusztus 1-én a 2. füzet díjszabáshoz megjelent IV. pótlék és a 3. fiizet díjszabáshoz megjelent IV. pótlék czimlapjának alján foglalt jegyzetben a kivételes díjszabások megjelölése helytelen és 5a helyébe 5b, továbbá 5e helyébe 5e írandó. A magyar kir. államvasutak értesítése szerint a budapest-—marcheggi vonalon Verőcze és Nagymaros közt fekvő „Visegrád-átkelés" megállóhely „N agy m a r o s-Visegrád" elnevezést kapott. „Esztergom-Nána" állomásnak a Duna jobbpartján fekvő „Esztergom" állomással, — mely jelenleg az esztergom—almás-füzitői h. ó. vasút állomása ós jövőben a budapest-angyalföld—esztergomi vasút állomása lesz, — való felcserélésnek elkerülése czóljából „Esztergom-Nána" állomás „Párkány-Nán a" elnevezést nyert. A magyar kir. kereskedelemügyi ministor ur rendelete folytán a ,,h a t v a n —-salgó-tarjáni" vonal Salgó-Tarján állomással együtt, moly eddig a miskolczi üzletvezetősóg alá tartozott, a budapest-jobbparti üzletvezetőség alá rendeltetett. A délnémet—osztrák-magyar kötelékben 1894. óvi augusztus hó 1-óvel uj III. rész 2. füzet gabona, őrlemények stb. szállítására nézve uj díjszabás (III. rész 2. füzet) lép életbe, mely nagyobbrészt olcsóbb közvetlen díjtételeket tartalmaz. Ezáltal az 1891. évi április 10-étől érvényes hasonnevű díjszabás érvényét veszíti. Az osztr.-magy.—svájcz—franczia gabona forgalomban egyrészt a magyar kir, államvasutak, az arad—temesvári vasút, a szab.— osztr.-magyar államvasut-társaság és a cs. k. osztr. államvasutak állomásai, másrészt Genf átmenet (Francziaország részére) között 1883. márczius hó 1-től érvényes gabona-dijszabáshoz 1889. évi október hó 2-én megjelent I. pótlék 9. és Í0. oldalán 111. pont alatt foglalt és Innsbruck, Feldkirch, Bregenz ős Marburg állomásokról fennálló reexpeditios díjtételek f. évi oktober 31-óvol pótlás nélkül hatályon kivül helyeztetnek. Nyugotnémet- osztrák-magyar vasúti kötelék. 1894. óvi szeptember hó l-jével a kötelóki díjszabás, II. rész 5. füzete lép életbe, mely egyrészt a magdeburgi vasutigazgatósági kerület állomásai s másrészt Zágráb cs. kir. szab. déli vasúti állomás között közvetlen áruforgalomra nézve, tartalmaz különös határozmányokat és díjtételeket. A délnémet—osztr.-magy. vasúti kötelék díjszabásának VI. rész 2. füzetéhez (gyümölcs) folyó óvi szeptember hó 1-ón az I. pótlék lép életbe, mely a díjszabási határozmányok és díjtételek módosítását ós kiegészítését tartalmazza. Ariejtések. A magyar leír. államvasabak igazgatósága az 1895. esetleg 1896. és 1897. években szükséges különféle anyagok szállitása iránt pályázatot hirdet. A szállítandó anyagok csoportonkint a következők : I. csoport: Agyagáruk ós olvasztó tégelyek. 11. 11 Tisztogatási anyagok. III. 11 Fómnemü anyagok. IV. J? Kidolgozott kocsialkatrószek fémből. V. Aczél és vasnemü anyagok. VI. 11 Alkatrészek kovácsolt vas vagy aczélból. VII. 11 Fanomü anyagok. VIII. 11 Festékek, olajok, vegyi szerek.