Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 139 — bonának az északi kikötőkbe való szállítását olcsóbbá teszik. Ezek a kedvezmények olyan jelentékenyek, hogy most Königsbergbe és Danzigba olcsóbb a gabonaszállítás vasúton, mint a milyen eddig a tengerikivitel volt Odesszán át. Hizt a kedvezményt azért léptették életbe, hogy a gabonakivitel szállítási költségei, a melyek a külföldi hajózásnak jutottak, ezentúl a belföldi vasutaknak váljanak előnyére. Az odesszeai kikötő összes kivitele 1893-ban 92.218,000 rubelt (15 370,000 méter mázsa) képviselt, a mi a mult évhez képest 34.000,000 rubel (9.3 millió mét. mázsa) emelkedést jelent. Ezt a többletet a gabonanemüek kivitelének emelkedése okozta, a mely 67.719,000 rubelt (12.300,000 mét. mázsa) tesz ki, vagyis az öszszes kivitel 73%-át, mig 1892-ben a gabonanemüek kivitele az összes kivitelnek csak 45%-át tette ki. Az utolsó három évben mótermázsák szerint exportál tátott : Országokba 1893. 1892. 1891. Nagybritannia . . 5.066,600 2.166,600 6.166,000 Málta, Gibraltár . . 831,600 415,000 3.166,000 Francziaország . . 2.350,000 500,000 1.600,000 Németalföld . . . 1.750,000 750,000 2.500,000 Németország . . . 666.000 500,000 1.620,000 Olaszország . . . 750,000 500,000 730,000 1,150 E mellett azonban az árak a piaezokon oly kedvezőtlenek voltak, hogy a nagyobb kivitel tulnyomólag kényszer üzletekre vezethető vissza, a melyek, egyes eseteket kivéve, nevezetesebb nyereség nélkül, sőt sokszor veszteséggel bonyolittattak le. A lisztkivitel 1893-ban a mult évhez képest emelkedett, a nélkül azonban, hogy normális magasságát elérte volna. A kivitel 1893-ban 178,000 métermázsa volt 2.101,000 rubel értékben; 1892-ben a kivitel 116,00i) métermázsára rúgott 1.626,000 rubel értékben. Majdnem az egész mennyiség (175,000 mm.) búzalisztre esik, mely az odesszai piacz egyik specziális czikkót képezi. Az odesszai lisztkivitel legnagyobb piacza Törökország és Egypton ; a kivitelnek több mint 90%-a oda szállíttatik ; Odessza azonkivül sokat exportál Oroszív eletázsiába. Gyapjú. A gyapjunyirás általában véve kielégítő eredményre vezetett, csak minőség dolgában csökkent. A kivitel ebben a czikkben nem volt nagy, minthogy a gyapjút a belföldi gyárakban dolgozták fel; 1893-ban szintén csökkent a kivitel, de tévedés volna ebből azt következtetni, hogy a czikk visszaesett. A külföldikivitel legnagyobb része (körülbelül 8000 mm.) Angolországba, a többi Romániába (körülbelül nun.) ós Olaszországba szállíttatott. Állatkivitel. A juhkivitel Francziaországba 1893-ban tökéletesen visszaesett 1891-ben még 164,000 juhot vittek ki 832,000 rubel értékben, 1892-ben a birkák száma 190,000 volt és 1893-ban ez a kivitel anynyira csökkent, hogy csak 4500 darabot vittek ki 18,000 rubel értékben; ennek oka abban rejlik, hogy a kiviteli üzletek nagyrészt kényszerültek voltak. Nagyobb volt a déloroszországi juhkivitel Törökországba (31,500 db.) ós Görögországba (9250 db). Ennek a kiviteli ágnak összes értéke 191,000 rubelt tett ki Nevezetes arányokat öltött évek óta a b a r o m f ikivitel, a melynek főpiacza Spanyolország. Kivitetett 1893-ban 586,000 db. csirke ugyanannyi rubel értékben. Szesz. Ebben a czikkben az odesszai árunak nagy küzdelme van a magyar versenynyel, a mely a legnevezetesebb piaezokat, a tengerszéli keletet és a dunai vidékek piaczait meghódította. A magyar áru mellett a német is tért lióditott, ujabban burgonyapálinkával is. Hiábavalónak bizonyult a déloroszországi kereskedelemnek az a törekvése, hogy a szeszkivitelt, a melyben egykor dominált, elhódítsa a versenyző államoktól. A déloroszországi kivitel ma az előbbi kiterjedtségének negyedrészét sem teszi ki. Mindamellett az odesszai szeszkivitel a mult évhez képest javult. Körülbelül 4-4,000 hektolitert vittek ki 720,000 rubel értékben. (Mult évben a szeszkivitel 630,000 rubel értéket tett ki.) Ebből a menyiségből azonban le kell vonnunk 7210 hektolitert, a melyet Orosz-Keletázsiába szállítottak. A külföldi kiviteli piaezokra szállított szesz következőképen oszlik meg: Törökország kerek 210,330 vedro Bulgária „ 59,770 „ Egyptom „ 28,140 „ Görögország ,, 3,330 „ A Francziaországba való kivitel, a mely még az előző évben 22,130 vedrot tott ki, megszűnt, a mit a külföldi czikkek bevitelére vonatkozó tilalomra vezetnek vissza. Az Angolországba való szeszkivitcl is két óv óta megszűnt. 1891-ben oda még 17,670 vedrot vittek ki. Az 1893-ik évben következő mennyiséget vittek ki: Konstantinápolyba 86,650 vedrot Smyrnába 77,960 „ Sámosba 23,780 „ Beirutba 5,880 „ Várnába 26,420 „ Rahowoba 8,910 „ Widinbe 8,460 „ Burgasba 8,080 ,. Egyptomba az összes kivitelt Alcxandrián át veszi azt útját. Különös figyelmet érdemel az odesszai alkohol ára. Az 1892 ik óv elején a legjobb minőség ára is legfeljebb 3 rubel volt; de az óv folyamán az ár 1.50 rubelre esett le. Az állandó áresés, a mely 1894. vége felé még nem érte el az utolsó határt, veszedelmes a magyar versenyre nézve, bármennyire tért hóditott is az a kelet piaczain. C z u k o r. Odessza piaczának jelentősége a ezukorkivitel tekintetében alábbszált és különösen nagyon csökkent a czukorkivitel 1893-ban. Az árak most is, mint a mult évben abnormisak voltak, (porezukor 5 r. 25; finomitottezukor 6 r. 60); ugy hogy a pénzügyministerium, a belföldi ezukorárak szabályozása czéljából, a külföldi piaezokon ezukrot vásároltatott és importáltatott. F a, exportáltatott épületfa (gerenda és deszka ) Belgiumba . _ . 130.000 m/m . Francziaországba 66 200 „ Törökországba 37,000 „ Angolország 22,000 „ Egyptomba . 18,000 „ Összesen 250,000 m/m. 756,000 rubel értékben