Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 68. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1804. Budapest, augusztns hő 22-én. 16. szám. T-A.IR.n'.A.XiOIKd: : Gazdasági és üzleti viszonyok Egyptomban. (A cairói consula­tus évi jelentéseiből.) Spanyolország külkereskedelme 1893-ban. (A barcelonai főcon­sulatus jelentéséből.) Borkivitelünk Indiába. (A bombayi consuli jelentésből.) Közlekedési és díjszabási ügyek. (Dijvissztéritósi igények átru­h ázása. — Köteléki díjszabások és pótlókok.) Árlejtések — a) Belföldiek ; l) Bolgárországból. A kereskedelmi Muzeum Könyvtára. (Folytatás). A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből (Hivatalos órák. — Vidéki iparosok az elektromos munkagép-kiállitásban. — Keleti kirendeltségek.) Gazdasági és üzleti viszonyok Egyptomban. (A cairói consulatus évi jelentéséből.) Az 1893-iki év is kedvező volt Egyptomra nézve. Az államkormányzat minden ágában kielégitő baladás volt észlelhető, mely már is kedvező eredményeket ér­lelt meg és a jövőben még inkább fog érvényesülni. Az ország pénzügyi helyzetét illetőleg, köztudo­mású, hogy Egyptom a legnagyobb pontossággal fizeti az államadósság kamatait és törlesztési hánya­dait ; az állami költségvetés négy óv óta mindig fölöslegeket eredményez, melyek most már meghalad­ják a 30 millió frtot ugy, hogy pl. 1893-ban nem ke­vesebb, mint 19 millió frank fölösleg maradt, melyet az államadósságokat ellenőrző nemzetközi bizottság gyümölcsöző befektetések eszközlése czéljából a kor­mány rendelkezésére bocsát. A kedvező pénzügyi helyzet lehetővé tette a kor­mánynak, hogy az adókat reformálja, sőt részben le­szállítsa, és fontos közmunkákat vegyen foganatba. Igy pl. Cairó csatornázásának tervei már elkészültök, a robotot nagyrészt megszüntették, a közoktatás és az igaz­ságszolgáltatás szemlátomást haladnak előre, a vasúti hálózat terjed, a kikötők nagyobbodnak és a kormány már ujabb államadóssági czimletek conversiójára is gondol. Legnagyobb súlyt fektet a kormány, természete­sen, a mezőgazdaságra; öntöző csatornák építése által évenkint nagy területeket termékenyittet meg ós most azzal a tervvel foglalkozik, hogy Assuan mellett, vagy más megfelelő helyen, mesterséges tavakat létesit, a melyekben a Nilus fölös vizét összegyűjti és olyan he­lyekre vezeti, abol szükség van rá, amivel egyúttal csökkenti a túlságos áradások okozta károkat is. A kormány következetes gazdasági politikája any­nyiban eredménynyel is járt, amennyiben az 1893. óvi termés kétakkora volt mint az előző óvó. Csakhogy ezt az eredményt megsilányitotta az árhanyatlás, mert a buza ára 110 piaszterről 70-re, a babé 85-ről 60-ra, a tengerié 100-ról 50-re csökkent. A gyapottermés nem volt kedvezőtlen, csakhogy a gyapot egy hónappal későbben érett, mint más évek­ben, és az árak 215 piaszterről 186-ra hanyatlottak. Említést érdemel még a hagymatermelés, mely 146,000 cgypt. font értékű kivitelt tett lehetővé. Egyptom főbb kiviteli terményei, az 1893-iki ki­viteli mennyiségekkel, a következők voltak: gyapot (4.025,792 mázsa), gyapotmag (5.798,695 m.), buza (207,273), korpa, bab (1.946,045 hl.), henna (1.164,818 kgr.), lencse (72,910), hagyma (924,993 kgr.), bőrök (3.918,818 kgr.) Az egyptomi ipar terén figyelemreméltó ha­ladás észlelhető: Szivarka 1893-ban 250,727 kgr. exportáltatott 165,000 font értékben ós ezért 20,481 font behozatali vám tórittetett vissza. Most a gyárosok, a török ver­seny következtében, a teljes behozatali vám visszaté­rítését kívánják, a kormány pedig olyan intézkedést tervez, mely a hamisításokat teljesen lehetetlenné fogja tenni. Cairó egyik külvárosában, Bulakban, nagy p a­mutszövő gyárat terveznek ós a részvényesek a Nilus partján erre a czólra már megvettek 15,000 négy­szögméternyi telket. Fabútorokat most már jelentékeny minőség­ben gyártanak, nevezetesen arabs modorú diszbutoro­kat, melyeket ügyes belföldi munkások állítanak elő, igen olcsón és a helyi ízlésnek nagyon megfelelő for­mákban. Említést érdemelnek még a Compagnie des Huile­ries et Savonneries d'Alexandrie, mely 1893-ban 2 milló okka gyapotolajat állított elő, továbbá az országban fennálló szesz-, olaj- ós vaj gyárak. Egyptom külkereskedelme 1893-ban a következő eredményeket mutatta föl: Egypt. font Behozatal 8.294,558 Kivitel . . 12.789,687 Összesen . . 21.084,245 Az előző évhez képest a behozatal 447,432 font­tal, a kivitel 551,631 fonttal csökkent. * * *

Next

/
Thumbnails
Contents