Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 127 — Vegyes közlemények. (Consulatusaink jelentéseiből). A salonichi-monastiri vasút f. é. junius hó 14-én átadatott a forgalomnak. E vonal megnyíltával a mo­nastiri piacz jelentősége emelkedett ós saloniclii főcon­sulátusunk kereskedőinknek újból figyelmébe ajánlja, hogy a piaezon áruikkal minél előbb jelenjenek meg, nehogy azt a külföldi ipar a mieink előtt foglalja le a maga számára. A szalonik—monasztiri vasúton, főconsulátusunk egy ! ujabb jelentése szerint, a bevitel a tulmagas tarifák kö­vetkeztében még nem alakult kedvezően. Főbb beviteli czikkeink juniusban a következők voltak : szesz, czu­kor, gyufa, papir, üveg és apró áruk. A janinai consuli kerületben kivitelünk junius­ban 38660 arany forint értéket képviselt, ebből a leg­nagyobb rósz ezukorra és lisztre esik. A varsói főconsulatus jelentése szerint a német­orosz vámháboru ideje alatt nyers vas és vas­árukban jelentékeny üzleteket kötöttek stájer, szilé­ziai és morva czégekkel; magyar czógekkel folytak ugyan tárgyalások, de üzletek nem jöttek létre. Az odesszai piaczról az érdeklődő hazai kiviteli czégek tüzetes értesítéseket nyerhetnek a Keresk. Mu­zeum Tudakozó Irodájában. (L. jelen számunk első czikkót.) Magyar borok Indiában, ha jó minőségűek ós ol­csók, bombay-i főconsulátusunk jelentése szerint, jó piaezra találnának. A bor szállitása legczélszerübben hordókban történik. A szállításra legalkalmasabb az októbertől februárig terjedő időszak. A bor ára Bcm­bayba bérmentve szállítva sterlingben lenne kiteendő. A fizetés az áruszámla s a fuvarlevél átadásakor tör­ténik. A mennyiben kiviteli czégeink a jelentékeny költségek miatt külön képviselőt Indiába nem külde­nek, bizományosaikul Phipson et Co. és Cuttler Pals­ner et Co. bombay-i borkereskedő czégek ajánlhatók. Kelet-Indiában, a bombayi főconsulátus jelentése szerint, a magyar czégek — a Trieszt—Fiume—Bom­bay—Calcuttai jó összeköttetés daczára — alig van­nak képviselve; egynéhány czég tart ugyan képvise­lőt, de csakis Bombayban ós ezek a képviseletek is nagyobbára nómet czégekre vannak ruházva. Magyar kereskedelmi utazókkal alig találkozhatni s ennek kö­vetkeztében áruezikkeink egy része Németországon, Anglián át vitetik Indiába ós attól lehet tartani, hogy ez áruczikkek lassankint nómet, belga és angol szár­mazású czikkek által fognak kiszorittatni. Több izben tör­tónt, hogy bombayi kereskedőknél tudakozódtak, váj­jon nem lehetne-e bizonyos, Indiában nagy mennyiség­ben fogyasztott s nálunk jó minőségben készitett ipar­czikkeket oda bevinni. Erre mindanyiszor az volt a fe­lelet, hogy iparosaink nem akarnak alkalmazkodni az in­diai szokásokhoz, nem küldenek nyelvismeretekkel biró utazókat megfelelő mintákkal s egyáltalában sokkal ké­nyelmessebek, konzorvativebbek, semhogy uj üzleti össze­köttetéseket keresnének; sok esetben meg épen, mikor minta szerinti megrendelésről van szó, nem is megbíz­hatók. Igy pl. a s ö r fogyasztása Indiában évről-évre emelkedik; de a szükségletet mindinkább Németország látja el. Egy brémai czég „pilseni" söre nagy kedvelt­sógnek örvend. A mi sörfőzőink egyáltalán nem tesz­nek semmit, hogy az ottani igényekhez alkalmazkod­janak. A magyar borok jól tartják magukat Indiá­ban ; kiviteli czégeink azonban nem tesznek komoly erőfeszítéseket, hogy borainknak ott piaezot szerezze­nek. Tőlünk üvegáruk, ernyők, kivált olcsó napernyők, botok, papiros és papirosáru k, réz, szappan és czukor a mult évben nagyobb mennyiségben vitetett ki Indiába. Engedélyek a kikészitési eljárásra b) osztrák czégek számára. Egy edénygyárnak külföldi nyers pléhből való főzőedények vámmentes behozatalára, azok zománezo­zott állapotban való kivitelének feltétele mellett. A Kereskedelmi Muzeum könyvtára. (Folytatás.) (Lásd a Kereskedelmi Közlemények 1894. évi 13. és 14. számait.^ 0) I. Ipari szakmunkak, iparfejlesztés. Lelt. szám 253. A m. kir. földtani intézet kiadvá­nya : A magyar korona országai­nak megvizsgált agyagai. Budapest 1893. 1 füzet 265. Service des eaux et forces motrices du Rhone á Genéve, Compte Rendus pour 1885,1888. 2 füzet G) II. Szakoktatás. Lelt. szám 273. A m. kir. vallás- ős közoktatási minisz­ter jelentése a közoktatás állapotáról . 1891 1892. 2 füzet 1024. Magyarországon fennálló összes tanoncz iskolák. Szász Róberttól 1888. 1 „ 1025. Budapest fővárosi ipartanulók iskoláiról. Szász Róberttól 1888. 1 „ 1032. A debreczeni kereskedelmi akadémia és a vele kapcsolatos alsófoku kereskedelmi iskola értesítője, (közli Dr. Bayer Ferencz) 1892 93. tanévről 1 „ G) III. Ipari vállalatok évi jelentései és mérlegei. Lelt. szám 1040. A Budapest villamos városi vasút rész­vénytársaság igazgatóságának jelentése az 1892. évről 1 füzet 1046. Schlick-főle vasöntöde és gépgyár rész­vénytársaság évi jelentése és mórlege 189Í. évről, közgyűlési jegyzőkönyve 1885. évről 2 „ H) II. Vasúti vállalatok jelentései. Lelt. szám 293. A fzab. osztrák-magyar államvasuttársa­ság közgyűlései 1890, 1891, 1892. 3 füzet 1041. A jura-simploni vasutigazgatóság óvi jelentése 1891. évről .... 1 „ 1042. Az észak-svájezi és simploni vasút évi jelentése 1887. évről 1 „ H) III. Hajózás, vizszabályozás. Lelt. szám 343. Dampfschiffahrts-Gesellschaft des Oesterr.­Ungarischen Lloyd. Generalversammlung der — . ' 1892. 1 füzet 1043. „Adria" m. kir. tengeri hajózási részvény­társaság üzleti jelentései 1882, 1887, 1888, 1889, 1890, 1891, 1892. 7 „

Next

/
Thumbnails
Contents