Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 122 — utazó ügynököket a Fekete-tenger partvidékének minden állomásán találunk. Nagyon is szükséges a személyes összeköttetés, már a változó izlós, a vevő ós a szükségletek tanulmányozására is. Határozottan állitható, hogy exportczikkeink minőség ós ár dolgában nem állanak mögötte a nómet czikkeknek; ha tehát mégis hátrányban vagyunk, az nem belső akadályok, hanem a jelzett viszonyok által okoztatik. Ilyen külső körülményekből magyarázható csak az, hogy például, az „offenbachi bőráru" egy egész csomó középszerű diszmüáru czikkei együtt domináló helyzetet foglalhatott el az odesszai piaezon. Odesszán kivül — mint hangoztatnunk kell — a vidóki városok piaczai is figyelembe veendők. A Fekete-tenger kikötő városai, Rostof a Don mellett, a Kaukázus számtalan virágzó városaival a kereskedelmi központok csoportját képezik, a melyek mindinkább közelednek az önállósághoz ós az odesszai közvetitők mellőzésével keresnek és találnak összeköttetést. Azonban üzleteinket ide is kiterjeszteni csak ugy vagyunk képesek, ha a vidéki városokat is beutaztatjuk. Vógrc figyelmeztetjük a kereskedelmi köröket, hogy vegyék igénybe a konsuláris tudakozó apparátust és pedig ugy, hogy minden egyes esetben tegyenek konkrét kórdóst bizonyos áruk kelendősége ós ára iránt. Ez most is gyakran történik már, de az informatió-szolgálatot ki lehetne terjeszteni. Újólag rámutatunk tehát, hogy Déloroszországi consulatusaink minden, különösen Odoszszára ós Bátumra vonatkozó kérdésre bárkinek megbízható ós szakszerű felvilágosítással szolgálnak díjmentesen. Csak móg arra figyelmeztetjük az illető köröket, hogy a kérdéseket az üzletek megkötése előtt és ne csak akkor intézzék a consulatusokhoz, a mikor talán az üzlet lebonyolítása nehézségeket okoz. * * * A jelentós azután részletesen szól az egyes főbb czikkekről és ezen bizalmasabb jellegű informácziokat az érdekelt ezógek megtudhatják a Tudakozó Irodában, a hol a jelentós f. h. végéig rendelkezésökre áll. (1300.) Svájcz külkereskedelme 1894 ben. S v á j c z bevitelének főbb tárgyai az osztrák-magyar monarchiából, melyek bennünket is közelebbről érdekelnek, fa, gabona, italok, állatok ós állati termé nyek. Ezek Svájcznak általában is főbb beviteli czikkei, melyeket folyton emelkedő nagy mennyiségben visz be főkép a szomszédos államokból. Bevitelét fanemekből összesen, valamint a főbb államokból az 1894. év I. negyedébon a következő számok mutatják: Ebből bevitel Svájcz összes Monar- Német- Franczia- Olaszorbevitele chiánkból birodalomból országbúi szagból métermázsákban 1. Tűzifa 244,369 4,582 183,402 46,557 9,828 2. Cserzőhéjak . . . 14,511 2,097 822 10,604 240 3. Faszén 10,699 151 8,468 1,818 262 4. Szerszámfa, lombfa 27,982 8,497 15,685 3,548 170 5. Szerszámfa, tűlevelű fa 54,147 33,178 19,797 1,037 1 6. Tölgvfa fűrészelve . 15,478 5,391 5,457 1,400 659 7. Fenyőfa fűrészelve 77,144 53,097 21,480 380 787 Az egyes fanemeket tekintve, Svájcz bevitele monarchiánkból legnagyobb fűrészelt fenyőfából ós fenyőrönkökből, de valószínű, hogy ezen bevitele leginkább Ausztriából származik. Svájcz nagyobb mennyi[ ségü tűzifát bevisz a nómet birodalomból, nagyobb mennyiségű cserzőhéjakat pedig Francziaországból. Svájcz nagyobb mennyiségű gabonanemüeket ós | őrleményeket visz be, még pedig nemcsak a szomszó| dos államokból, hanem távolabbra fekvő országokból is. Ezen bevitele az 1894. év I-ső negyedében súly szerint a következő volt: Ebből bevitel Svájcz összes Monar- Franczia- Oroszor- Dunai or- Kgyesült bevitele chiánkból országból szágból szágokból államokból méter mázsákban 1. Buza 758,050 114,289 1,030 584,486 21,243 31,242 2. Zab 148,365 3,422 1,513 140,483 1,616 300 3. Kukoricza 77,443 12,786 312 16,790 20,183 1,919 4. Árpa 47,442 31,638 2,116 9,455 2,181 — 5. Maláta 76,128 75,776 — — — — 6. Liszt 88,227 8,256 20,184 17,150 67 112 7. Dara 28,269 881 24,701 — - 201 Svájcznak monarchiánkból nagy buzabevitele van, de ennél sokkal nagyobb buzabevitele Oroszországból, kisebb pedig az Egyesült Államokból és a dunai országokból. ;— Nagyobb bevitele van Svájcznak monarchiánkból malátából, melyet úgyszólván majdnem kizárólag monarchiánkból visz be, valamint árpából is. Svájcz nagymennyiségű lisztbevitelóben nagyobb őszszegekkel vesznek részt Francziaország ós Oroszország, kisebb mennyiséggel pedig monarchiánk; dara-bevitelének legnagyobb részét Francziaországból fedezi. A mezei termények közül Svájcznak a következőkből van jelentősebb bevitele u. m.: Ebből bevitel Svájcz összes Monar- Németbi- Franczia- Olaszbevitele chiánkból rodalomból országból országból métermázsákban 1. Fű- és heremag . . 5,284 1,614 1,610 455 624 2. Széna 63,019 7,544 398 6,021 49,056 3. Lomb, nád és szalma 76,777 54,030 2,617 5,685 14,285 Svájcz tehát monarchiánkból nagyobb mennyiségű szalmát, Olaszországból pedig szintén nagyobb mennyiségű szénát vitt be az itt tárgyalt időszakban. Svájcz bevitele italokból és czukorból ugy általában, valamint monarchiánkból is igen jelentékeny, a mint az a következő számokból látható : B b b ő 1 bevitel c ££ ° — % •a-g .22 •se e-2 ='S •p >»

bű Ö -ctí fc, 3 00 1. Sör hordókban . 13,037 h. 1,716 h. 11,259 h. 2 h. — h. — h. 2. Bor hordókban . 203,386 „ 12,934 ,, 4,508 „ 7,879 „ 75,501 „ 95,606 „ 3. Szesz hordókban 11,437 „ 6,576,, 4,858,, — „ 3 „ — „ 4. Denaturált szesz 9,024 q 8,477 q 310 q — q 237 „ — „ 5. Nyers czukor 76,645 „ 64,465 „ 4,597 „ 74 „ 848 „ — „ 6. Süveg czukor 28,310,, 25,285 „ 1,561,, 27 „ 1,437 „ — „ 7. Czukor vágva 20,309 „ 16,244 „ 3,716 „ 11 „ 338 „ — „ Svájcz czukorbevitelében a monarchia, illetve Ausztria domináló helyet foglal el, a mennyiben kisebb mennyiségeket kivéve, czukorbevitelénck "legnagyobb részét a monarchiából fedezte. Hasonló kedvező helyzetben van a monarchia a szeszbevitelt illetőleg is; nem kedvező azonban borbevitelünk, mely Olaszorág, de leginkább Spanyolország által messze tulhalacltatik.