Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 116 — szállítandó. Ekkor állapittatik mog a megrendelt lemez ára is a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya szerint. A vas- ósaczóldrótáruk vámja rézben mérsékelte tett, részben megköttetett. Jóllehet a német ipar már a korábbi árak mellett is uralkodott az orosz piaezokon, a verseny részünkről sincs kizárva. Különösen villamos világításhoz ós távirdaberendezósekhez szükséges huzalok bevitelére nyílt, kilátás. E czikkek még a táralevonásnál is előnyöket élveznek, amennyiben a teljsulyból a motola súlya leszámittatik s csak a tisztasuly esik vámkezelés alá. S o dro n y sz o g ek pudonkint 19 rubelért kelnek el. Kályhákkal, különösen diszes kivitelű kályhákkal Dél-Oroszországban jó üzletek lennének köthetők. Tillmons E. és társa czég Odesszában késznek nyilatkozott a magyar áruk közvetítésére. Öntött vasból való zománezozott edények már eddigelé is nagy mennyiségben vitettek ki a monarchiából Oroszországba, a bádogból való zománezos edények azonban csak csekély mértékben voltak versenyképesek. Zománezozott lemezedónyek bevitelére nagyobb súlyt kell helyeznünk. Különösen jobbminősógü ós szebb alakú edényekkel, a melyek Oroszországban még nem készíttetnek, kitűnő üzleteket lehetne csinálni. Oroszországnak egyetlen lemezedénygyára van Varsóban („Vulkán"), a mely a szükségletet fedezni nem képes. Németország évenkint mintegy D/2 millió rubel értékű zománezozott edényárut visz Oroszországba. Ónozott árukra vonatkozólag ugyanaz mondható, ami a zománezozott lemezedónyekről. Utóbbi időben nikkelezett és rézzel futtatott edények találnak közkedveltségre. Ónozott és 1 a k k i r o z o 11 lemezáruk, úgymint: vakarok, vedrek, pincze- és istállólámpák, valamint kis kézilámpák, ónozott konyhaedónyek, fagylaltgépek, lemezkoszoruk virág nélkül Oroszországban jó piaezra találnának. Ezen czikkek bevitelére különösen az észak-m agyarországi ip ar lenne hivatva. Kaszák, sarlók, valamint reszelők, ráspolyok, kalapácsok, harapófogók, mérnöki szerszámok, fűrészek, lapátok szónavillák, ásók, kapák, patkók stb jó keletre találnak s igen jól lennének terjeszthetők Oroszországban, ha több gyárosunk összoallana s nagyobbszerü raktárt létesítene pl. Varsóban vagy Kharkovban s vezetését ügyes megbízható és taotiéme utján fizetet képviselőre bízná. Lakatos munkákból egy westíáliai czóg raktárt létesített és jó eredménynycl dolgozik. L á m pák leginkább Németországból szállíttatnak. A verseny részünkről is elég jó feltételek mellett indulhatna meg. Olcsó lámpákkal versenyeznünk azért nem lehet, mert a sárgarézrészek (béltartó stb.) legolcsóbban Berlinben szerezhetők be s ezen részek az általunk gyártott lámpáknál nem használhatók. Jobb minőségű, különösen fényűzési és állólámpák bevitelét azonban megkisérelhetnők. E czikkek iránt a kereslet Oroszországban élénk s ha a katalógusok áraiból 35—38%-ot engedünk, gyártmányaink könnyen találnak keletre. A legnagyobb lámpaüzletek Szent-Pétervárott Halgrern Hugó ós Aboling J. czégek tulajdonát képezik. Kivitelünk Trapezuntba. (Folytatás és vége) II. A „Kereskedelmi Közlemények" 12-ik számában közölt jelentés kiegészítéséül még a következőket említjük fel : A kikötő forgalmában az osztrák-magyar lobogó az érkezésnél ós indulásnál egyaránt 68 gőzhajóval 71,447 tonnával szerepelt, nevezetesen az érkezett áruforgalom értékében 21'97%-kal, az érkezett utasok számát tekintve 17'30%-kal (az 1892. évi százalékszámok 23 93 és 20'92°/o) ; a kiment hajóknál pedig az áruforgalom értékének 37 14%-ával, az utasok számát illetőleg 1 frU3<y0-kal (1892-ben 2341 ós 9'64%). Az osztrák-magyar gőzösök száma az előző évhez képest 3-mal gyarapodott, de a járatoké 37-tel csökkent. A kikötő összes áruforgalma 1892-höz képest 108,932 mm.-val, azaz 25%-kal emelkedett, de 1891-hez képest 8 93% csökkenést mutat föl, amit főleg a vesztegzári intézkedéseknek kell tulajdonítani. A trapezunti vilayet terményei közt első helyen áll a mogyoró, amelyből 1893-ban 166,000 q termett (—60,000) ós a minőség gyönge volt. Bab 50,000 q termett, félannyi, mint az előző évben. Dohány (Trapezunt és Samsun) 20%-kal több termett, mint az előző évben és a termés értékét 14 millió arany frtra becsülik. A vilayet iparában a főhelyet a bőrgyártás foglalja el, melyet, 25 timármühelyben űznek, van továbbá 3 nagy hengermalom és 37 vízimalom, melyek 300,000 q lisztet állítottak elő. Az ottomán bank trapezunti fiókjának pénztárforgalma 1893-ban 5.454,000 frt volt. A vilayet kiviteli piaczai Anglia (főleg lenmag), Oroszország (mogyoró), Francziaország (kecskebőr^ Olaszország, Belgium, Rumánia, Bulgária, Görögország (főleg mogyoró), Németalföld (főleg dohány), Törökország (élő juh, füstölt hus, vaj, tojás és gyümölcs). A vilayet behozatala, mint már említettük, 8.137,268 arany frt értéket képviselt, 864,672 forinttal többet, mint 1892-ben. Monarchiánkra a bevitelből 17-88»/n jutott, 0-13%kal kevesebb, mint az előző évben, mindazonáltal a monarchia 144,258 arany frttal több értékű iparczikket küldött Anatoliába, mint 1892-ben. Növekedett a behozatalunk czukorból, kész ruhából, posztóból, paszományból, papírból gépekből, szeszes italokból. * * * Igen fontos szerepet játszik Trapezunt, amennyiben itt mennek át a Perzsián a k szánt áruk, inolyek 1893-ban 4.969,200 arany frt értéket képviseltek (1892-ben 5.343,720 frtot.) Monarchiánkra ebből a forgalomból 884,600 trf (1892-ben 838,240 frt) jutott, azaz 17'80% (1892-ben 15-69%). A monarchiából Perzsiába importált áruezikkek a következők voltak: pamutfonál (6600 frt), pamutáru (16,800 frt), üveg és porczellán (30,400 frt), aranyfonal (33,600), rövidáru és illatszer (51,200 frt), bőr ós czipőáru (6000 frt), gépek (3600 frt), papir (8000 frt), apró vasáru (22,400 frt), bársony és selyemáru (23,200 frt), kis tükrök (4800 frt), posztó (606,000 frt), gyufa (60,000 frt) stb. A közlekedési viszonyok a perzsiai forgalomban kedvezőtlenek. Erzcrumig és Erzinghianig építettek ugyan utakat, do kocsik hiányában főleg teve-