Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

osztrák üveg- ós majolika-áruk vonják magukra a figyel- I met. A csoh ipar gyönyörű kivitelű üvegáruival az angol kiállítók czikkei semmiképpen som állják ki a versenyt. De az a sajnos, hogy mindössze két czég szerepel a monarchiából a kiállításon és hogy a hazai iparosok olyan alkalmakat, mint a londoni kiállítások, akármily csekélyek legyenek is azok, nem aknázzák ki kellőképpen. Tekintve a londoni piacz óriási befogadási képességét, valamint azt a körülményt, hogy London az öszszcs angol gyarmatokat látja el iparczikkekkel, fel kellene használni minden alkalmat, amikor Londonban versenyképes czikkeket kiállíthatunk. A hazai iparosoknak melegen ajánljuk, hogy áruikat kétszeres erélylyel igyekezzenek Londonba bevinni ós ebben az igyekezetben őket ugy a cs. és k. főconsulatus, mint a nemrég létesült osztrák-magyar kereskedelmi kamara, a szükséges informácziók megadásával készségesen fogják- támogatni. (1209.) Angol mezőgazdaság. Az angol földművelési miniszter az alsóházban két törvényjavaslatot terjesztett be. Az egyik a marhavészről szóló törvények kodifikálására vonatkozik, mig a másiknak az volna a czélja, a minisztérium részére biztosítani azt az exekutiv hatalmat, a mely e Merchandise Marks törvény áthágóinak perbofogatását czólozza. A brailai piaczról jelentik nekünk, hogy Radu A. Barbu ottani kézmüáru czég csődbe jutott; csődbiztos Gabrielescu B., ideigl. tömeggondnok Vericeanu C. N. ügyvéd; gondnok választása követelések be-J aug. 7-en jelentése aug. 8—20-ikáig. A konstantinápolyi földrengés alkalmából a török fővárosból a következőket irják nekünk julius 23-iki kelet alatt: A városunkat julius 10-ón ért nagy földrengés ós az azóta csaknem naponkint ismétlődő kisebb lökések Konstantinápoly virágzó kereskedelmét hosszú időre megbénították. A 10-iki katasztrófa után az üzleteket bezárták, a lakosság vagyonosabb része a közelfekvő falvakban, a szegényebb sorsuak pedig a nyilvános tereken és kertekben kerestek menedéket és mindennemű üzleti forgalom szünetelt. Legtöbbet szenvedett városunk kereskedelmének góczpontja a bazár, valamint a körülötte lóvő áruházak. A több ezer üzlethelyiséget magában foglaló híres bazár helyenként bedőlt ós maga alá temetett számos embert. Dicséretére válik a török rendőrségnek az az intézkedése, miszerint a 10-iki szerencsétlenség után a bazár bejáratait azonnal clzáratta s a nyugalom helyreálltával a tulajdonosokat is, kik áruikat elszállítani jöttek, csak rendőri közegek kíséretében bocsátotta be; ezen elővigyázatnak köszönhető, hogy a bazárban minden tárgy érintetlenül maradtak, ugy a mint azt a tulajdonosok a menekülés pillanatában hagyták. A szerencsétlenség áldozatai javára Franczia-, Angol-, valamint Németországban nyilvános gyűjtéseket rendeznek ós igen jó hatással lenne, ha hazánkban is hasonló actió indíttatnék. (1211.) Az amerikai bevándorlásról a követkéz0

, hivatalos adatokat közöljük: Az északamerikai Egyesült Államokba az 1894. év április havában az osztrák-magyar monarchiából bevándorolt 2406 egyén, a lengyeleket ide nem számítva. Az 1893. óv április havában bevándorolt 7282 egyén s igy ez óv ápril havában 4886 egyénnel kevesebb. 1894. január—ápril hónapokban az Unióba a monarchiából bevándorolt összesen 7416 egyén, vagyis az 1893-iki megfelelő időszakban bevándorolt 15174 egyénnel szemben 7758 egyénnel kevesebb. A január—ápril hónapokban bevándorlottak közt volt: 1894-ben 1893-ban Magyar 3297 egyén 6639 egyén Cseh 408 „ 1111 „ Egyéb osztrák a (lengyelek nélkül) 3711 „ 7424 E szerint 1894. év január—ápril hónapokban 3342 magyarral, kevesebb vándorolt be az északamerikai Egyesült Államokba, mint az 1893. óv megfelelő hónapjaiban. (1162.) A Kereskedelmi Muzeum könyvtára. A Kereskedelmi Muzeum könyvtáráról, moly a Tudakozó Irodában van elhelyezve, az 1892-ben közzétett katalógus kiegészítéséül a „Kereskedelmi Közlemények" 1893-iki évfolyam 12-ik számában tettük közzé az 1893. óv I felébenbeszerzett könyvek jegyzékét. Ezennel megkezdjük az 1893. óv II. felében beszerzett könyvek jegyzékének közlését és pedig a katalógus szakcsoportjainak rendje szerint, feltűnőbb betűkkel jelezve a fontosabb munkákat. A) i. Czimtárak : Lelt. szám. 2. Magyarország tiszti czim- és névtára. Kiadja az Országos m. kir. statisztikai hivatal. Budapest 1894. 1 kötet 4. Budapesti czim-ós lakjegyzék; szerkesztette Janszky Adolf. Budapest. . . . 1893/94. 1 6. Magyar bányakalauz. Szerkesztette Guttmann. Budapest 1881. 1 kötet 34. Guide of Budapest, illustrated, by Joseph Kahn. Budapest 1891/92. 1 füzet 43. Export Compass. Commercielles Jahrbuch für die Interessenten des Oesterreichisch-Ungarischen Ausfuhrhandels. Herausgegeben von Dr. Alexander Dorn. Wien. . 1892,1893. 2 kötet 46. Annuaire de Roumanie. Alm. des adressos du comm. etc. de Buearest et des districts. Ch. Delattre. Buearest 49. Annuaire Orientál du commerce, de l'industrie, de l'administr. Cervati Freres et Cio. (Constantinople, provinces d'Europe), d'Asie et Afriquo; Prov. privilógióes, Samos. Roumélie; prov. tributaires. (Bulgarie, Eg3^pte). Empire de Russie. (íréce. Roumanie. ...... 989. Nemzeti naptár. Közigazgatási, kiadja „Pallas" irod. részv. társ 1036. Magyarország építőipari ós műszaki czimkönyve 1893/94 1 1066. Bolgár almanach ós czimtár . . 1893. 1 „ A) III. Encyclopaediai munkák. Lelt. szám. 948. La grandé Encyclopédie, inventaire raisonné des scionces, des lettros et des arts. H. Lamirault. Paris. 10—14., 16—18-ik kötet . . . . 8 kötet 1893. 1 1893. 1 „ 1893. 1 „