Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

1 08 -21. b. jegyzet félig, valamint egészen cserzett, még nem fes­tett, vagy tovább ki nem dolgozott báránybőrök; Mindennemű pálinka, arak, rum, franczia sósborszesz és ke­vert szeszfélék is, a likőrök kivitelével; a) 25. b. 2. a. hordókban ; b) 25. b. 2. ß. palaczkokban, korsókban és más boríté­kokban ; 25. e. ^-ből bor ós must palaczkokban, a pezsgőborok ki­vételével ; 25. g. 2. é. halak elkészítve, más, mint a 25. g. 2. a. ß. és z. t. sz. alatt megnevezettek; mindennemű halak légmentesen el­zárt edényekben ; 26. i-ből sáfrány; 25. 1. méz ; 25. m. 1-ből kávé, nyers ; 25. m. 3. «. kákaó bab ; 25. t-ből só ; 25. v. 1. dohány-levelek feldolgozatlan állapotban, dohány­szárak és dohány páoz is ; 25. v. 2. a. szivarok és szivarkák; 25. x. mindennemű czukor tömör és folyékony állapotban; 26. e. pálma és kókuszdió olaj; 26. k. halháj, lialzsir; 26. m-ből viasz méhektől és egyéb rovaroktól. Mindezen áruk tehát Németországban a német ál­talános vámtarifa tételei szerinti bánásmódra csak azon esetben tarthatnak igényt, ha azoknak az osztrák-ma­gyar monarchiából való származása kellőkép iga­zoltatik. Az itt felsoroltakon kiviil más áruknak a monar­chia szabad forgalmából Németországba való bevitelénél származási bizonyítványok előmutatására nincs szük­ség. (1145.) Közlekedési és díjszabási ügyek. Helyes árubevallás. A vasúti viteldijak kiszámításánál tudvalevőleg az áruosztályozás képezi az alapot ugy a bel-, valamint a külföldi forgalmakban. Az egyes osztályok, a melyekbe a különféle áruczikkek, részint értéküknél fogva, részint pedig a feladandó mennyiségre való tekintettel, vagy egyéb díjszabási okoknál fogva tartoznak, egymástól viteldíj tekintetében nagyon eltérnek ; fölötte fontos tehát arra nézve, a ki a vitelbórt viselni tartozik, hogy az áru mindig pontosan azzal az elnevezéssel jelöltessék meg a fuvarlevélben, mely a természetének helyesen megfelel, illetve melyet számára a kereskedővilág ós a szakemberek elfogadták. Az árunak a fuvarlevélbe történendő beírásánál esetleg előforduló hiba vagy pon­tatlanság sokszor tetemes díjemeléssel járhat vagy kellemetlen eljárás megindítását, esetleg bírság kive­tését eredményezheti. A vasúti fuvarozási ügyletnek ezen egyik leg­elemibb szabályát csekély figyelemben részesitik, sok­szor még a jártasabb czégek, kereskedők, szállítók ós gyárosok is. így pl. a folyó évben, egyik szomszédos országban rendezett kiállításra szállított küldemények­ről alkalmunk volt látni a fuvarleveleket ós nevezetes tapasztalatokat tettünk ebben a tekintetben; ott a felszámított díjtételek ellen erős panaszok hangzottak fel, pedig azokat a sérelmes számításokat rendszerint csak a téves árubevallás okozta, amely miatt a vitelbér egy-egy fuvarlevélnél 20—30 frttal többe került, mint a menynyire a feladó számított. A legtöbb szabálytalanság az által követtetik cl, hogy a szállító a fuvarlevél kiállítása alkalmával, talán puszta kényelemből, a küldemény pontos részletezését mellőzi s csak általánosságban jelöli meg a küldeményt, például: „gépek", „czementáruk", „üveg", vagy egy­szerűen „kiállítási tárgyak". Igen gyakran használják közönséges agyagáruknál a hangzatos „kőanyagáruk" elnevezést, a mi aztán tetemes különbséget okoz a vitelbórben. Vászonszövetokkel is már sokan megjárták, a miért elég felületeson a „szövet" elnevezést alkal­mazták, mely czikk jóval drágább osztályba tartozik, mint a „vászonszövet" áruezikk. Különösön a különféle vegyiszereknél, savaknál stb. ajánljuk a legnagyobb óvatosságot és kerülendők a helytelen elnevezések. A díjszabás ugyanis olyképpen intézkedik a díjtételek alkalmazását illetőleg, hogy oly áruczikkek, melyek az áruosztályozásban elő nem fordulnak és külömben ter­mészetüknél és értéküknél fogva más, a díjszabásban előforduló áruczikk-csoportba sem sorolhatók, az I-ső darabáru-osztály (legdrágább áruosztály) szerint számi­tandók. Egyes forgalmakban még egyebek is mérvadók a díjszámításnál a tiszta árubevalláson kívül: a csoma­golás, vagy pedig az áru rendeltetése, vagy az anyag, a miből készültek. Igy például csiszolt tükör-üvegtáblák jóval drágább viteldijat fizetnek, mint bádogba és ólomlemezekbe foglalt közönséges tükrök, pedig mind a kettő „tükör" ós igy tovább. Ezért az árubevallás mindig a legpontosabb legyen. A Rajna—vesztfália—osztrák—magyar vasúti kötelék fődijsza. básában foglalt g a b o n a-dijtételek nem f. é. november l-ig, hanem csak f. é. augusztus l-ig maradnak érvényben. A fődijszabáshoz kiadandó I. pótlékban foglalt uj gabona-díjtételek augusztus 15-én lépnek hatályba. Az osztrák—magyar—olasz áruforgalom részére 1887. október 1-jo óta érvényes díjszabás II. részében a 70/e. oldalon a 18. sz. kivételes díjszabás díjtételeinél az 1. ós 2. hivatkozó-jelek, valamint a lap alján az 1. és 2. alatti megjegyzések törlendők. Ezen intézkedés által azon korlátozás, hogy az említett 18. sz. kivételes díj­szabásnak Cormons transitra és Pontebba transitra szóló díjtételei csak bizonyos olasz állomásokról szár­mazó küldemények részére alkalmaztatnak, hatályát veszti és ezen díjtételek immár a díjszabás szerint a cormonsi, illetve pontebbai irányra utalt összes olasz forgalmi területre nézve érvényesek. Fa, fakéreg és cserhéj. 1894. évi augusztus hó 1-én az osztrák—magyar vasúti kötelék díjszabásában pótlék lép hatályba. Ezen pótlék uj magyarországi állomások­nak a fakéreg ós cserhéj szállítására érvényes kivételes díjszabásba való fölvételét, a fának szállítására érvényes kivételes díjszabás díjtételeinek megváltoztatását és módosításokat, valamint helyesbítéseket tartalmaz. A mennyiben díjemelések beállanak, azok csak 1894. évi szeptember hó 1-étől érvényesek. Az osztrák—magyar—vorarlbergi és lindaui áruforgalomban 1891. évi junius 1-től érvényes kivételes gabona-dijszabások nem julius 31-vel, hanem csak f. ó. augusztuus 31-vel helyez­tetnek hatályon kivül. — Az ezeket pótló uj díjszabások f. é. szept. 1-én lépnek hatályba. A cs. és kir. szab. déli vaspálya-társaság és a cs. kir. szab. wien—pottendorf—wiener-neustadti vasút vonalain gyors- és teher­áruk szállítására 1894. évi január 1-én megjelent állomási dijsza. báshoz helyesbítési lap adatik ki. Felek, kik az állomási díjszabást megvették, vagy meg fogják venni, ezen helyesbítési lap egyes példányait az illető elárusitó-helyeken ingyen megkaphatják.

Next

/
Thumbnails
Contents