Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— . 94 — esedékes vámdijnak '/,-ed részében állapíttatott, meg. A postacsomagokra nézve azonban a származási bizo­nyítványok előmutatásának és hitelesítésének kötele­zettsége nem terjed ki. (1011.) Vámeljárás Algírban. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur arról értesült, hogy kivivőink az Algírban szókelő osztrák-magyar főconsulatust ismételten az ottani vámigazgatóságnál való közbenjárásra kérték f'el, annak kieszközlése végett, miszerint a tőlünk kivitt áruk, melyek Máltáig az „Adria" gőzösön, innen pedig a „Compagnie Generale Transatlantique" hajóin szál­líttattak az algíri kikötőkbe, a minimalis tarifa tételei szerint vámkezeltessenek. A minister ur ennek követ­keztében arra figyelmezteti az illetőket, hogy a mini­malis tarifának alkalmazása a közvetlen szállítástól van feltételezve, a szóban levő esetben pedig a Multá­ban történt átrakodás következtében a tőlünk származó áruk nemzetiségüket elvesztik. Áruink részére Algírban a minimalis tarifa szerinti bánásmód csak az esetre biztositható, ha kivivőink áruikat a havonkint közvet­lenül Algírba közlokedő Adria gőzösökkel, vagy a mennyiben ezt nom tehetnék, Marsailleba való átra­kodással küldik Algírba, mely utóbbi esetben az átra­kodás franczia kikötőben történvén, az áruknak nem­zetisége, illetve a minimális tarifára való igénye meg­marad. (1040.) Közlekedési és díjszabási ügyek. Az I cs. kir. szab. Dunagözhajótársaság közzéteszi, hogy a székes főváros határain belül és annak környé­kére eszközlendő helyi vontatások dijait részben tetemesen mérsékelte ós hogy az ilyen vontatások le­hetőleg azonnal foganatosíttatnak. Ezen helyi vonta­tások fölvétele ós az esedékes díjak bevételezése ezen­túl a nevezett társaság budapesti főügyriöksógénól (V. Ferencz-József-tér 1. sz.) történik. (989.) A keletnémet magyar vasúti kötelék-díjszahás II. része 1893. évi november hó 1-től érvényes 2. füzetének alább megjelölt díjtételei 1894. évi augusztus hó 1-vel érvényen kívül helyeztetnek ós pedig: 1. A g ab o n a, hüvelyes vetemények és őrleményekre nézve a díjszabás A) fejezetének 26--304. oldalán foglalt b) alatti díjtételek. Ezek helyébe az ugyanott a) alatt foglalt dijté­lek lépnek. 2. A korpa stb. szállítására nézve mérvadó és a díjszabás B) fejezetének 308—349. oldalán foglalt d) alatti díjtételek, a mennyiben azok alacsonyabbak mint a c) alatti díjtételek. Ezeknek helyébe az ugyanott c) alatt, felsorolt díjtételek lépnek. A szász-magyar vasúti kötelékben f. é. julius hő 31-vel a köteléki díjszabás 2., 3. ós 5. füzetében foglalt 5a. kivételes díjszabás tételei g a b o na, h ü v e lyes ve­temények, őrlemények, liszt gabonából és hüvelyesekből (úgyszintén takarmányliszt) szállítására, továbbá az 5a. kivételes díjszabás tételei korpa szál­lítására hatályon kivül helyeztetnek. Augusztus hó l-től a fentebb megnevezett áruezikkekre az 5b. illetve az 5d. kivételes díjszabás tótelei fognak alkalmaztatni. Az osztrák magyar-svájezi vasúti kötelékben f. évi junius 1-én fa- és kéreg-küldemények szállítására uj kivételes díjszabás lép életbe, _ mely által az 1890. évi márczius• l-től érvényes kivételes díjszabás (IV. rósz 2. füzet) valamint az osztrák-magyar-svájcz-délbadeni áruforgalomban érvényes XXII. számú kivételes díj­szabás hatályon kivül helyeztetik. Árlejtések. A hazai vasutak beszerzései. A magyar korona területén fekvő vasutak és a m­kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vas­ós aczél gyár által 1893-ban beszerzett anyagokra és leltári tárgyakra kiadott összegekről tüzetes kimutatást vettünk, melyet az érdeklettek a Tudakozó Irodában megtekinthetnek. (925. sz.) A kimutatás szerint 1893-ban összesen beszerez­tetett, 40,595 227 frt értékű ós pedig : belföldön 36,085.043 frt, külföldön 4,510.184 frt értékű tárgy. A beszerzé­sek aránya a legutóbbi három év alatt a következő volt: belföldi kiilloldi 1891 : 87.2 12.8 1892 : 80.9 19.1 1893: 88.9 11.1 ( A kimutatás részletezi, hogy az alább felsorolt XXIX. csoportba, illetve az azokban foglalt 94 alosz­tályba tartozó czikkekből belföldön és külföldön mennyit szereztek bo külön-külön : a m. kir. államvasutak ; a m. kir. államv. gép­gyára és a diósgyőri vas- ós aczél gyár; a déli vasút; a kassa-oderbergi vasút; a mohács-pécsi vasút ; agyőr­sopron-ebenfurti vasút; az aradi és csanádi egyesült vasutak; a szamosvölgyi vasút; a máramarosi sóvasut; a budapesti helyi érdekű vasutak ; a poprádvölgyi vasút; a kesztholy-b. szt. györgyi h. c. vasút; a belisce­kapelnai szlavon-drávavidóki vasút és a pócs-barcsi vasút. A beszerzéseket itt csak csoportok szerint tüntet­jük fel, do jelezzük az alosztályokat és az érdeklődők­kel, akik óhajtják, közölni fogjuk, hogy az őket érdeklő alosztályból az egyes vasutak külön-külön vagy együtt­véve mennyit szereztek be. Az összes beszerzés 1893-ban : I. Erdei termények (törzsök ós tönkök; talpfák ; egyéb faragott anyag; fűrészelt anyag; erdei ipar­czikkek; tüzelőfa; faszon): 4,384.917 frt. Belföldön 1893-ban 99.6 százalék; 1892-ben 99.3 százalék; 1881-ben 99.2 százalék. II. Faipar-czikkek (asztalos-áruk; kádár- és egyéb munkák) : 149.735 frt. Belföldön 1893-ban 99.7 ; 1892-ben 99.5; 1891-ben 95.0 százalék. III Könemü anyagok (termés kövek, félig fara­gott kövek, pala; kavics; mész, hydraulikus mész, czement): 783.030 frt. Belföldön 1893-ban 97.9; lS92-bí>n 96.8; 1891-ben 98.0 százalók. IV. Könemü iparczikkek (kőfaragó-munkák, cze­ment-muukák) : 129.953 frt. Belföldön 1893-ban 98.5; 1892-ben 90.1; 1891-ben 86.0 százalék. V. Agyagáruk (tégla és téglanomiiek, vegyes agyag áruk): 182:495 frt. Belföldön 1893-ban 95.4; 1892-ben 90.3 ; 1891-ben 88.0 százalék. VI. Üvegáruk: 92.483 frt. Belföldön 1893-ban 93.4; 1892-ben 94.1; 1891-ben 96.0 százalék. VII. Ásványi szén (kőszén, barnaszón, koksz,

Next

/
Thumbnails
Contents