Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— . 94 — esedékes vámdijnak '/,-ed részében állapíttatott, meg. A postacsomagokra nézve azonban a származási bizonyítványok előmutatásának és hitelesítésének kötelezettsége nem terjed ki. (1011.) Vámeljárás Algírban. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur arról értesült, hogy kivivőink az Algírban szókelő osztrák-magyar főconsulatust ismételten az ottani vámigazgatóságnál való közbenjárásra kérték f'el, annak kieszközlése végett, miszerint a tőlünk kivitt áruk, melyek Máltáig az „Adria" gőzösön, innen pedig a „Compagnie Generale Transatlantique" hajóin szállíttattak az algíri kikötőkbe, a minimalis tarifa tételei szerint vámkezeltessenek. A minister ur ennek következtében arra figyelmezteti az illetőket, hogy a minimalis tarifának alkalmazása a közvetlen szállítástól van feltételezve, a szóban levő esetben pedig a Multában történt átrakodás következtében a tőlünk származó áruk nemzetiségüket elvesztik. Áruink részére Algírban a minimalis tarifa szerinti bánásmód csak az esetre biztositható, ha kivivőink áruikat a havonkint közvetlenül Algírba közlokedő Adria gőzösökkel, vagy a mennyiben ezt nom tehetnék, Marsailleba való átrakodással küldik Algírba, mely utóbbi esetben az átrakodás franczia kikötőben történvén, az áruknak nemzetisége, illetve a minimális tarifára való igénye megmarad. (1040.) Közlekedési és díjszabási ügyek. Az I cs. kir. szab. Dunagözhajótársaság közzéteszi, hogy a székes főváros határain belül és annak környékére eszközlendő helyi vontatások dijait részben tetemesen mérsékelte ós hogy az ilyen vontatások lehetőleg azonnal foganatosíttatnak. Ezen helyi vontatások fölvétele ós az esedékes díjak bevételezése ezentúl a nevezett társaság budapesti főügyriöksógénól (V. Ferencz-József-tér 1. sz.) történik. (989.) A keletnémet magyar vasúti kötelék-díjszahás II. része 1893. évi november hó 1-től érvényes 2. füzetének alább megjelölt díjtételei 1894. évi augusztus hó 1-vel érvényen kívül helyeztetnek ós pedig: 1. A g ab o n a, hüvelyes vetemények és őrleményekre nézve a díjszabás A) fejezetének 26--304. oldalán foglalt b) alatti díjtételek. Ezek helyébe az ugyanott a) alatt foglalt dijtélek lépnek. 2. A korpa stb. szállítására nézve mérvadó és a díjszabás B) fejezetének 308—349. oldalán foglalt d) alatti díjtételek, a mennyiben azok alacsonyabbak mint a c) alatti díjtételek. Ezeknek helyébe az ugyanott c) alatt, felsorolt díjtételek lépnek. A szász-magyar vasúti kötelékben f. é. julius hő 31-vel a köteléki díjszabás 2., 3. ós 5. füzetében foglalt 5a. kivételes díjszabás tételei g a b o na, h ü v e lyes vetemények, őrlemények, liszt gabonából és hüvelyesekből (úgyszintén takarmányliszt) szállítására, továbbá az 5a. kivételes díjszabás tételei korpa szállítására hatályon kivül helyeztetnek. Augusztus hó l-től a fentebb megnevezett áruezikkekre az 5b. illetve az 5d. kivételes díjszabás tótelei fognak alkalmaztatni. Az osztrák magyar-svájezi vasúti kötelékben f. évi junius 1-én fa- és kéreg-küldemények szállítására uj kivételes díjszabás lép életbe, _ mely által az 1890. évi márczius• l-től érvényes kivételes díjszabás (IV. rósz 2. füzet) valamint az osztrák-magyar-svájcz-délbadeni áruforgalomban érvényes XXII. számú kivételes díjszabás hatályon kivül helyeztetik. Árlejtések. A hazai vasutak beszerzései. A magyar korona területén fekvő vasutak és a mkir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vasós aczél gyár által 1893-ban beszerzett anyagokra és leltári tárgyakra kiadott összegekről tüzetes kimutatást vettünk, melyet az érdeklettek a Tudakozó Irodában megtekinthetnek. (925. sz.) A kimutatás szerint 1893-ban összesen beszereztetett, 40,595 227 frt értékű ós pedig : belföldön 36,085.043 frt, külföldön 4,510.184 frt értékű tárgy. A beszerzések aránya a legutóbbi három év alatt a következő volt: belföldi kiilloldi 1891 : 87.2 12.8 1892 : 80.9 19.1 1893: 88.9 11.1 ( A kimutatás részletezi, hogy az alább felsorolt XXIX. csoportba, illetve az azokban foglalt 94 alosztályba tartozó czikkekből belföldön és külföldön mennyit szereztek bo külön-külön : a m. kir. államvasutak ; a m. kir. államv. gépgyára és a diósgyőri vas- ós aczél gyár; a déli vasút; a kassa-oderbergi vasút; a mohács-pécsi vasút ; agyőrsopron-ebenfurti vasút; az aradi és csanádi egyesült vasutak; a szamosvölgyi vasút; a máramarosi sóvasut; a budapesti helyi érdekű vasutak ; a poprádvölgyi vasút; a kesztholy-b. szt. györgyi h. c. vasút; a beliscekapelnai szlavon-drávavidóki vasút és a pócs-barcsi vasút. A beszerzéseket itt csak csoportok szerint tüntetjük fel, do jelezzük az alosztályokat és az érdeklődőkkel, akik óhajtják, közölni fogjuk, hogy az őket érdeklő alosztályból az egyes vasutak külön-külön vagy együttvéve mennyit szereztek be. Az összes beszerzés 1893-ban : I. Erdei termények (törzsök ós tönkök; talpfák ; egyéb faragott anyag; fűrészelt anyag; erdei iparczikkek; tüzelőfa; faszon): 4,384.917 frt. Belföldön 1893-ban 99.6 százalék; 1892-ben 99.3 százalék; 1881-ben 99.2 százalék. II. Faipar-czikkek (asztalos-áruk; kádár- és egyéb munkák) : 149.735 frt. Belföldön 1893-ban 99.7 ; 1892-ben 99.5; 1891-ben 95.0 százalék. III Könemü anyagok (termés kövek, félig faragott kövek, pala; kavics; mész, hydraulikus mész, czement): 783.030 frt. Belföldön 1893-ban 97.9; lS92-bí>n 96.8; 1891-ben 98.0 százalók. IV. Könemü iparczikkek (kőfaragó-munkák, czement-muukák) : 129.953 frt. Belföldön 1893-ban 98.5; 1892-ben 90.1; 1891-ben 86.0 százalék. V. Agyagáruk (tégla és téglanomiiek, vegyes agyag áruk): 182:495 frt. Belföldön 1893-ban 95.4; 1892-ben 90.3 ; 1891-ben 88.0 százalék. VI. Üvegáruk: 92.483 frt. Belföldön 1893-ban 93.4; 1892-ben 94.1; 1891-ben 96.0 százalék. VII. Ásványi szén (kőszén, barnaszón, koksz,