Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 76 munkás az építészeti iparnál volt alkalmazva, t. i. 3.553, utána a bőriparnál, 10,835, valamint a sokszorosító iparnál, 15,210 munkás. Nagyobb számú munkást foglalkoztattak a kő-, agyag- ós üvegipar 72,547, a faipar 42,642, a vegyészeti ipar 33,264 és a papirosipar 29,762. munkást. Az osztrák gyáripar a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közt következőkép oszlik meg : Vállalatok Motorok Munkások száma lóereje száma A királyság vagy ország neve : 1. Alsó-Ausz'tra 1,367 64,533 1 38,966 2. Felső-Ausztria 243 15,742 24,805 3. Salzburg 103 2,019 3,735 4. Stájerország 531 44,495 31,581 5. Karintia 185 14,050 10,120 6. Krajna 182 7,650 10,229 7. Osztrák-Illyria és tengerpart ... 180 7,568 16,220 8. Tirol és Voralberg 373 15,541 23,395 9. Csehország 3,769 185,107 353,684 10. Morvaország 1,974 77,558 150,224 11. Szilézia 618 23,411 49,006 12. Gácsország 1,109 19.624 29,568 13. Bukovina 121 1,925 4,413 Összesen . 10,755 479,523 845,946 Ausztrialegiparosabb királysága tehát Csehország, melyben az összes vállalatoknak 35 06 az összes lóerők számának 38 68 ós az összes munkások számának 4-l-82 százaléka van; utána következik Morvaország 18 36, 16-17 és 17-76 százalékkal és azután Alsó-Ausztria 12-71, 13-46 ós illetve 16-43 százalékkal. A munkások számát tekintve jelentőseb ipara van móg Szilóziának (5'79"/o), Stájerországnak (373%), Gácsországnak (3"50), Tirol és Yoralbergnek (2-77°/0

) és Felső-Ausztriának (2'73%). Kevesebb gyármunkást foglalkoztat osztrák Illyria ós a tengerpart (1.91° 0

), Krajna (1-21%) és Karintia (1'19%), legkevesebbet pedig Bukovina (0-52%) és Salzburg, (0-4-4%), Dalmátia pedig a kimutatásban felvéve nincs. Kamarakerületek szerint legtöbb gyármunkás volt Csehország reichenbergi (21-93) és prágai (10 98), Morvaország brünni (9.07%) és olmützi (8-69) és Szilézia troppaui (5'79) kamara-kerületben; magától értetődik hogy a bécsi kamara kerület, mely egész Alsó-Ausztriát foglalja magában, szintén a legnagyobb iparral biró kamara kerületek közé tartozik. (857. sz.) Olaszország külkereskedelme. Olaszország külforgalmának értéke az 1893-ik évben a nemes fém és érczpénzforgalom nélkül 2,154.272,518 lírát (frankot) képviselt és az előző két évvel szemben emelkedést mutat, mint az áruforgalmi statisztikájának következő számaiból látható Az utolsó öt évben Olaszország áruforgalma kitett ugyanis a nemes fém és érczpénzforgalom nélkül : 1889-ben 2.341'80 millió lirát 1890-ben 2.215-68 1891-ben 2.003-88 „ 1892-ben 2.131-68 „ 1893-ban 2.154 27 „ Nemes fém ós érczpénzforgalma a külfölddel pedig a következő : 1889-ben 104-67 millió lira 1890-ben 124-30 1891-ben 116-98 „ 1892-ben 97*88 „ 1893-ban 137-1» „ Az utolsó év forgalmának nagymérvű emelkedését különösen a kivitel fokozódása idézte elő, mit a következő számok mutatnak : Bevitel 1889-ben 49'6i millió lira 1890-ben 57-66 „ 1891-ben 54'29 ,, 1892-ben 43m „ 1893-ban 43'oi „ Kivitel 55-06 millió lira 66-66 „ 62-71 „ 53-91 „ 94-17 „ Olaszország áruforgalmát behozatal ós kivitel szerint tekintve, az az utolsó 1893-ik évben mindkét irányban emelkedést mutat. Behozatalának és kivitelének hullámzását ÍIZ utolsó öt évben áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatják: Bevitel Kivitel 1889-ben 1.391-16 millió lira 950-65 millió lira 1890-ben 1.319m „ „ 895-06 „ 1891-ben 1.126-6« „ 876-so „ 1892-ben 1.173'39 „ ,, 958-io „ 1893-ban 1-190-15 „ „ 964-12 ., Olaszország úgynevezett kereskedelmi mérlege tehát még mindig szenvedőleges, daczára, hogy külforgalma ez évben is emelkedett. Bevitelének értéke a kivitelét az utolsó öt évben a következő összegekkel haladta meg: 1889-ben 440-.ii millió lírával. 1890-ben 423-69 ,, 1891-ben 249-78 „ 1892-ben 215-20 ., 1893-ben 226-03 .. Olaszországnak behozatali és kiviteli vámjövedelme együtt az utolsó öt évben a következő volt: 1889-ben 254-02 millió lira 1890-ben 240-9» „ 1891-ben 217'ei „ 1892-ben 238'05 1893-ban 241 -37 „ A népesség minden fejére esett tehát 1893-ban 7 95 lira vámjövedelem, mig monarchiánkban az fejenként csak egy forintot tesz. Áttérve Olaszország monarchiánkkal való külforgalmának méltatására, itt főbb behozatali és kiviteli czikkeinek külforgalmát csak suly szerint lehet bemutatni, mivel az érték az előleges kimutatásokban nem foglaltatik benn. Olaszország főbb beviteli czikkei ugy általában, valamint különösen a monarchiából, az utolsó három évben suly szerint a következők voltak : (Lásd a táblázatot a következő oldalon.) Olaszország bevitele az itt kimutatott 29 főczikkből átalában hanyatlást, illetve megállapodást mutat és csak néhány czikkből mutat emelkedést. Bevitele az 1893-ik évben emelkedett főkép faolaj, hulladékliszt, sertések és stearinsavból, kevésbé közönséges palaczkokból, liszt s szarvasmarhából. Bevitele nagyobb hanyatlást mutat sörből, cukorból, szesz és korpa és szénből, kisebbet pedig tűzifából, papirosanyagból, bútor, üvegáruk, lovak ós juhokból A monarchiából való bevitele nagyobb emelkedést mutat faolaj, czukor és sertésekből, kisebbet pedig közönséges palaczkokból, papíranyag és lisztből. Különösen kiemelendő, hogy czukorbevitelének nagyobb csökkenése daczára a monarchiából való bevitele folyvást és jelentékenyen emelkedett, t. i. az 1891—1893-ik években' 125,678, illetve 191,393 mótermázsáról 220,766 mótermázsára. Hasonlóképen kiemelendő sertósbevitelének nagy emelkedése az 1893-ik évben ugy átalában (1891- 1893-ban 1522, illetve 3971 drbból 30,098 drb), mint a monarchiából (a fentebbi időszakban 863, illetve 3255 drbról 18058 dbra.)Noha lisztbevitele csekély, a monarchiából való bevitel mégis némi emelkedést mutat. A monarchiából való bevitele nagyobb hanyatlást mutat sörből, szeszből, dohányból, tűzifából, szénből, korpából, hulladék-