Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
52 -számaiból láthatjuk. Esett Görögország összos kiviteléből : 1892-ben 1891-ben 1890-ben Érték frankokban 1. Nagybrittanniára . . . 32.968,574 49.774 516 33.021,416 2. Francziaországra . . . 14.764,123 25.554,032 21.439,567 3. Oszti'.-magy. monarchiára . 6.376,366 7.228,636 8.598.186 4. Belgiumra 5.846,379 926,311 6.008,309 5. Törökországra .... 5.211,570 7.581,619 9.877,429 6. Egyesült államokra . . . 5.154,441 4.026,747 5.702,082 7. Németalföldre .... 3.590,070 2.993,417 3.177,574 8. Németbirodalomra . . . 2.782,442 2.797,944 2.371.944 9. Olaszországra .... 2.666,556 1.828,363 5.518,070 10. Oroszországra .... 2.088,664 3.178,459 917,280 • Görögország kivitele az osztrák-magyar monarchiába tehát folyvást apad, mig kivitele a német birodalomba, bár lassabb, de folytonos emelkedést mutat. Kivitele emelkedett Olaszországba, Oroszországba stb., hanyatlott pedig különösen Francziaországba és Törökországba. Görögország főbb beviteli czikkei a következők: 1892-ben 1891-ben 1890-ben Érték frankokban 1. Gabonanemüek 23.575,697 33.688,395 29.183,010 2. Fonalak és szövetek . . . 22.804,208 26.383,070 22.272,276 3. Nyers ásványok ős fémek . 12.486,549 13.945,434 4.136,571 4- Gyógy- és vegyunyagok . . 6.870,908 7.182,542 5.094,881 5. Fa és egyéb erdei termények 5.608,051 7.274,611 6.948,024 6. Megmunkált ásványokés fémek 5.555,963 6.300,747 8.200,663 7. Praeparált halak ós caviar . 5.037,511 4.674,120 5.178,317 8. Üveg, üveg- ós agyagáruk . 4.653,619 1.579,222 1 435,898 9. Állatok 4.159,131 4.131,223 4-312,300 10. Nyers bőrök 3.801,851 3.673,357 3 544,820 11. Czukor 3.417,461 3.087,245 3 .134,982 12. Kávé 3.039,170 3.248,206 2 960,270 13. Papiros stb 2.328,308 1.816,853 1 847,868 14. Rizs 2.261,422 2.121,003 2.047,132 15. Megmunkált bőrök és csontok 1.300,087 1.461,996 1.225,891 16. Kalapok 512,734 703,687 .660,049 17. Vaj 494,540 521,281 693,076 18. Főzelékek 434,941 469,395 400,989 19. Nap- ós esernyők stb. . . . 363,298 524,160 355,328 20. Bor- és szeszes italok . . . 286,078 888,356 312,512 21. Sajt 256,091 380,504 425,830 22. Bútor 151,341 277,288 202,769 23. Bőrkeztyiik 41,460 41,832 4-4,537 Görögországnak tehát kiváló kivitele van gabonanemüekből és textilipari tárgyakból, valamint nyers és megmunkált fémekből, gyógy- ós vegyészeti anyagokbői, tá- és erdei terményekből stb. Jelontősebb bevitele van a bennünket is érdeklő iparczikkek közül az iiveg-és agyagárukból, ezukorból, papirosból stb. Azonban bevitelének legnagyobb része az 1892. évben lényeges hanyatlást mutat az előző esztendő ugyanazon kiviteléhez képest. Görögország kivitelének főbb tárgyai következők: , 1892-ben 1891-ben 1890-bon Érték frankokban 1. Mazsola és apró szőlő . . . 40.749,301 66,502,353 48.192,863 2. Ásványok 17.491,892 15.208,488 17.04-0,062 3. Bor 3.276,844 6.241,648 2.769,509 4. Füge 2.510,208 1.760,952 2.24-8,008 5. Faolaj 2.242,018 8.711,689 2.298,937 6. Dohány 2.174,048 2.054,799 3.975,723 7. Szivacs 1.642,380 1.953,480 1.959,220 8. Vallonea 1.576,135 1.593,603 1.299,716 9. Olajbogyó 923,912 1.013,012 661,077 10. Szappan 561,452 385,430 388,595 11. Selyemgubó 898,760 537,880 870,648 12. Selyem 728,705 468,865 502,730 13. Megmunkált bőrök .... 452,593 510,922 366,728 14. Sajt 285,865 323,023 289,957 15. Santorinföld 83,118 117,812 132,406 Görögország kivitelének tulajdonkópeni főczikkei a mazsola- és aprószőlő ós az ásványok, melyekre 1892. évi 82.261,464 frank értékű összes kiviteléből esett 58.24-1,193 frank értékü kivitel vagyis 78°/0 . Bor ós faolaj kivitele kisebb értékű, moly az 1892. évben lényeges hanyatlást mutat a megelőző esztendő ugyanazon kiviteléhez képest, mig dohány ós füge kivitele emelkedett. Ipari kivitele a szappan és megmunkált bőrökön kivül alig van valami. Görögország beviteli vámjövedelme pedig volt 1892-ben 26.753,648 frank, kiviteli vámjövedelme pedig I.523,755 frank, az utóbbiból esett mazsola- és aprószőlőre 1.132,389, faolajra 356,158, szappanra 29,927 és egyebekre 5281 frank. Görögország főbb beviteli czikkei az o s z t r á k-m agyarmonarchiától a következők, melyek az 1890—1892-iki három évben a következő változást mutatják : 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben Érték frankokban 1. Szövetek és fonalak . .* . 1.813,000 2.043,805 1,748.687 2. Épülotfa 3.048,282 4.714,627 3.802,822 3. Czukor 3.345,784 2.958,278 3.058.213 4. Papiros stb 1.201,269 1.086,585 1 236,866 5. Gyógyany. és vegy. czikkek. . 1.017,248 1.037,115 923,831 6. Fémek megmunkálva . . . 521,541 880,766 725,303 7. Kávé 593,934 707,998 643,331 8. Ri/.s 685,168 611.163 650,332 9. Elkészített halak 282,763 165,490 1 88,277 10. Durva tárgyak kenderből . . 211,784 384,147 211,351 II. Hordófa .... . . 215,498 335,049 268,088 12. Kala].ok 98,748 202,386 219,279 13. Főzelékek 339,425 348,2.34 261,879 14. Üveg, üveg- ós agyagáruk . 238.000 205,680 256,709 15. Bőrök megmunkálva . . . 394,409 108,143 178,890 16. Sör és szeszes italok . . . 71,037 110,421 116,280 17. Bútor 109,398 156,090 132.483 18. Liszt 89,661 228,704 137,543 19. Lámpák 60,234 99,204 98,646 20. Faáruk 124,033 63,113 41,524 21. Szivarkapapiros 93,600 40,992 54,656 Görögország jelentősebb beviteli czikke a monarchiából ópületfa és czukor, valamint szövetek és fonalak, papiros, gyógyanyagok és vegyészeti czikkek. Az iparczikkekböl emelkedő bevitele van megmunkált bőrökből, faárukból ós szivarka-papirosból, mig a megmunkált fémek, kalapok, sör és szeszes italok, bútor, liszt ós lámpák bevitele Görögországba a monarchiából apadt Görögország főbb kiviteli czikkei az osztr.-magy. monarchiába szintén az 1890—1892-ki három évben a következő változást mutatják. 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben Érték f r a n k-o k bft n 1. Füge 2.118.660 1.355,448 1.889,280 2. Bor 136,467 1.802,941 1,524,333 3. Mazsola-és aprószőllő . . . 1.184,507 852,811 1.198,406 4. Nyers bőrök 562,714 627,635 981,495 5. Vallonea 1.000,978 868,208 757,658 6. Faolaj 24-2,052 632,012 626,716 7. Szivacs 296,000 459,900 274,460 8. Selyemgubók 42,876 2,152 151,944 9. Selyem 23,380 10. Pamut 402,918 5.200 68,160 11. Dohány 38,684 70,959 4-2,246 12. Gul.acs 35,012 30,059 27,469 13. Olajbogyó 45,676 35,050 14,557 Görögországból tehát az osztr.-magyar monarchiába leginkább fügét, mazsola- ós apró-szőlőt, valloneát, nyers bőröket, valamint faolaj at és szivacsot hozunk bo. Borbehozatalunk Görögországból, mely az 1891.-és 1890. években igen jelentős volt, az 1892-ik évben feltűnően apadt, mig pamut-behozatalunk az utóbbi esztendőben nagy emelkedést mutat. Görögország kivitele a monarchiába nemcsak sokkal kevesebb tárgyból történik, mint bevitele abból, hanem kivitele a felsoroltakon kivül alig érdemes említésre.