Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

51 -ben a monarchiából és illetve a német birodalomból 939,469 métermázsa rakomány, s igy kb. 50,000 métermázsával több, mint a megelőző 1892. esztendőben. Az áruk közt volt: 1. Darabáru 336,706 métermázsa 2. Szén és briquette 285,625 „ 3. Kő 96,595 4. Cement 79,375 5. Deszka ..... .x 47,130 6. Kőszén ós kátrányszurok 30,811 „ 7. Fa 22,943 8. Kősó 24,209 9. Tégla 6,483 10. Puskapor 1,702 11. Tanin 1,550 12. Hadianyagok 3,102 „ A társulat 419 uszályhájója lefelé 1.361,750 métermázsa rákon ánynyal volt terhelve, tehát az 1892. évhez képest kb. 626,500 métermázsával többet szállított. A rakományt képezték : 1.293,719 q gabonánemii 25,310 „ darabáru, nyerstermények és bőrök 25,282 „ ásványolaj 12,072 „ tengeri só 1,760 j, csont 1,967 „ szén Szerbiából és 1,640 „ parketta. A rumániai állami hajók által Turn-Szeverinból kiszállíttatott lefelé: Gabonanemü Brailaba . . 334,500 q Kavics. Bistezbeu .... 40,000 ., Tűzifa Brailába .... 28,000 „ Szerbiai szén 221,000 „ Kősó 40,000 „ Felfelé pedig : Kősó 227,725 „ Szerbiai kőszén .... 80,000 „ Oroszországi ásványolaj . . 70,000 „ Dobrudzsái dohány . . . 10,000 „ A rumániai állami haj ó k, melyek 1892-ben majdnem kizárólag csak egyedáruságT^tcheráruk szállításával foglalkoztak, 1893-ban már nagy eredménynyel gabonanemüeket is szállítottak. Az oroszországi fekete tengeri ós d u n a g ő z li a j ó z á s i társulat 62 menetben az Aldunáról Turn-Szeverinbe hozott 1928 q darabárut, 70,000 q ásványolajt ós 54,000 q szenet s onnan a Dunán lefelé elszállított 5302 q darabárut és 6755 q gabonanemüt. Ezen társulat is 1893-ban nagyobb forgalmat ért cl főkép azért, mivel szállítási díjtételeit jelentékenyen leszállította. Görögországi hajót Turn-Szeverinben csak ritkán lehet látni, mivel azok majdnem kizárólag a Dunán lefelé irányuló gabonaszál] itással vannak elfoglalva. A m. kir. államvasutak hajói Turn-Szeverin mellett haladtak el czement-rakománynyal Czernavodába. Statisztika. Görögorsiág külkereskedelme. Görögország 64,689 • klmtr. területte' és az 1889. évi népszámlálás szerint 2.187,208 lelket számláló lakossággal, bár területre nézve nagyobb, mint Szerbia, melynek kiterjedése 48,589 • km., lakosságra nézve csak néhány ezer lélekkel haladja meg Szerbia népességét, mely 1890-ben 2.161,961 lelket számlált. Görögország tehát a Balkán félsziget kisebb államai közé tartozik, melynek lakossága megközelíti, de tul nem haladja Horvát-Szlavonország népességének számát, mely 1890-ben 2.201,927 lélek volt. A görög királyság külforgalma, népessége kisebb számának megfelolőleg nem nagy, mint számai az összforgalazt áruforgalmi statisztikájának következő utolsó hat évről mutatják, melyek szerint mának értéke volt: 1887-ben 234.501,812 frank. 1888-ban 204,802,923 „ 1889-ben 240.431,056 „ 1890-ben 216.577,288 „ 1891-ben 247.849,387 „ 1892-ben 201.567,471 „ Görögország külforgalmának értéke az utolsó hat évben kisebb-nagyobb hullámzás mellett és átlag majdnem ugyanaz maradt s ezen állapotot ós hullámzást mutatja ugy a bevitele, mint a kivitele is. Bevitelének értéke az utóbbi hat. évben a következő volt: 1887-ben 131.749,325 frank. 1888-ban 109.149,182 „ 1889-ben 132.653,248 „ 1890-ben 120.785,604 „ 1891-ben 140.359,674 „ 1892-ben 119.306,007 „ Kivitelének értéke pedig ez volt: 1887-ben 102.652,477 frank. 95.653,741 „ 107.777,808 ,, 95.791,684 „ 107.489,713 „ 82.261,464 „ ós kivitel azonban első mindig sokkal 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben Bevitel mástól s az nagyon eltérnek egynagyobb az utóbbinál. kereskedelmi mórlege tehát 1. Nagybrittanniára 2. Törökországra 3. Francziaországra 4. Osztr.-magy. monarchiára 5. Oroszországra 6. Németbirodalomra . 7. 8. 9. 10. Belgiumra Egyesült államokra Olaszországra Németalföldre stb. f r a n k 90.099,609 28.727,527 38.182,359 25.755,258 30.347,576 9.983,546 4.264,256 7.420,306 6.048,658 3.347,459 1890-ben okban 66.258,721 28.801,255 31.694,666 25.288,670 22.?24,948 8.023,010 10.017,209 7.369,183 6.627,480 5.038,584 Görögország úgynevezett folyvást kedvezőtlen. Görögország külforgalmában az osztrák-magyar monarchia jelentősebb helyet foglal és az 1892. óvi összforgalmának értékében a negyedik helyen állott, mint az a következő számokból látható, melyek szerint Görögország összforgalmából esett: 1892-ben 1891-ben Érték 67.154,934 27.385,362 25.427,273 22.205,072 17.443,424 11.339,583 8.206.912 7.622,501 7.134,662 4.082,377 Az osztrák-magyar monarchia helyét Görögország bevitelében nemcsak megtartja, hanem egygyel még előbbre is kerül, még pedig esett Görögország összes beviteléből: 1892-ben 1891-ben 1890-ben Érték frankokban 34.186,360 40.425,084 33.237,305 22.137,792 21.145,908 18.923,826 15.828,706 18.526,622 16.690,484 15.354,760 27.169,117 21.407,668 10,663,150 12.828,327 10.255,099 8.557,141 7.186,602 5.651,066 4.468,106 4.220,295 5.109,410 2.468,060 3.393,561 1.667,101 2.360,533 3.337,94-5 4.008,900 492,307 354,042 1.861,010 az osztrák-magyar monarjelentősen apadt. Ugyanezt államokból is, Törökország melyeknek bevitele 1. Nagybrittanniára 2. Törökországra 3. Osztr.-magy. monarchiára . 4. Oroszországra .... 5. Francziaországra 6. Németbirodalomra . 7. Olaszországra .... 8. Egyesült államok 9. Belgiumra 10. Németalföldre stb. . . . Görögország bevitele chiából az 1892-ik évben látjuk bevitelénél a többi ós a német birodalom kivételével, még ez évben is emelkedett. Görögország kivitele államok szerint más alakulást mutat ugyan, de a monarchia móg ebben is jelentős helyet foglal el, mint ezt kivitelének következő