Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

43 -Sta tiszti kn. Szerbia kivitele és átviteli forgalma. Szerbia összes kivitelének értékét 1884. óta és a monarchia részesedését, áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatják: Szerbia összes kivitelének értéke Ebből kivitel a monarchiába dinárokban frankokban °/o-ban 1884-ben 39.968,706 34.457,803 86.21 1885-ben 37.625.299 31.931,901 84.87 1886-ban 40,718,677 35.502,736 87.19 1887-ben 36.130 038 31.707,179 87.76 1888-ban 38.909,099 33.475,444 86.04 1889-ben 39.065,883 34.377,015 88.00 M 890-ben 45.840,551 39.397,016 85.94 1891-ben 52.479.825 45.632,752 87.28 1892-ben 46.451,656 40.749,150 87.72 Szerbia kivitelének értéke tehát 1884. óta kisebb nagyobb hullámzások mellett folytonos emelkedést mutat. Szerbia összes kiviteli értékének közel %o részét a monarchiába irányítja, mely mellett a többi országok alig jönnek számba, mint ezt az áruforgalmi statisztikájának következő számai, mutatják. Szerbiából kiszállíttatott az 1892-ik évben. 1. Belgiumba 19,230 frank értékben. 2. Boszniába 173,558 „ 3. Bulgáriába 29,018 „ 4. Nagy-Britanniába 29,018 5. Olaszországba 20,698 „ 6. Német birodalomba 1.183,736 7. Ru mániába 544,727 „ „ 8. Törökországba 2.962,045 9. Francziaországba 282,319 „ „ Összesen . . 5.702,506 „ 10. A monarchiába 40.749,150 „ „ Mindössze . . 46.451,656 „ „ Szerbia kivitelét XVIII. áruosztálya szerint részletezve, a következő számok tüntetik elő : dinárban frankban I. Papiros 72 II. Kerti és mezei termények . . . 20.279,641 17.987,604 III. Gyapjú és állati szőrök .... 51,809 8,785 IV. Fa és áruk fából és növények . . 834,405 758,579 Y. Allatok ós állati termékek . . . 19.033,288 18.173.379 IV. Eledelek és italok 1 531,882 1.185,288 VII. Kő, agyag és üveg 501,085 80,562 VIII. Fémek 417,521 411,687 IX. Bőrök, kautsuk, guttapercha és viaszos vászon 2.744,781 2.069,792 X. Gyarmatáruk és fűszerek .... 161 100 XI. Gyógyszerek, vegyi termékek és festékek 13,538 XII. Zsirtermékek ós zsiradékok . . . 28,556 12,571 XIII. Gépek, műszerek, tudományos eszközök, fegyverek 9,008 7,072 XIV. Hulladékok 53,086 52,968 XV. Pamut, kender és len 941,413 77 XIV. Selyem 600 — XVII. Apró áruk 81 6 XVIII. Varrott, himzett és kötött áruk . . 10,729 680 Összesen . . 46,451,656 40.749,150 Az előre bocsátott számok szerint általában az mondható, hogy Szerbia kivitelének a mezei termékek ós az állatok és állati termékek majdnem két egyenlő legnagyobb czikkét képezik ós hogy ezek mellett még csak a nyers bőrök, az italok és még némileg a textilipari tárgyak jöhetnek számba. Az utóbbiak kivételével amazok képezik egyszersmind ' Szerbia főkiviteli czikkeit a monarchiába is. Szerbiának más államokba a monarchián kivül a következő árunemüekből volt jelentősebb kivitele u. m -kerti ós mezei terményekből Törökországba 1.400,267, Németországba 695,907 és Rumániába 132,656 franc értékben; állatok ós állati termékekből Törökországba 651,138 franc értékben; eledelek ós italokból Törökországba 311,103; kő, agyag és üvegből Rumániába 391,021, nyersbőrökből német birodalomba 395,086 és Francziaországba 277,826, textilipari tárgyakból Bulgáriába 380,787 és Törökországba 536,607 franc értékben stb. Szerbiának jelentősebb átvitele is van, melynek összértéke volt az 1891-ik évben 18.367,888 ós 1892-ben 20.790,850 franc. Az 1892-ik óvi átvitel országok és államok szerint következőkép oszlott meg : 1. Az osutrák-magyar monarchiából: Bulgáriába 13.745,515 franc értékben. Törökországba 1.982,236 „ 2. Ruinániából Törökországba . . . 476 „ „ 3. Bulgáriából a monarchiába . . . 1.042,146 „ „ Törökországba 211,897 „ „ egyéb államokba 32,420 „ „ 4. Törökországból a monarchiába . . 4-98,721 „ „ Bulgáriába 986,995 „ Rumániába 18,879 egyéb államokba 2,548 „ „ 5. Más államokból Bulgáriába . . . 1.674,617 Törökországba 594,400 „ „ A monarchiából Szerbián való átvitelnél az értékesebb áruosztályok voltak, móg pedig az átvitelnél Bulgáriába fémek 4.888,929, állatok és állati termékek 1.337,980, gyarmatáruk és déli gyümölcsök 1.321,635, fa és faáruk 1.210,116 franc értékben stb. Törökországba pedig gyarmatáruk ós déli gyümölcsök 907,594, eledelek és italok 559,040 franc értékben stb. Kereskedelmünk Belgiummal. A Belgiummal 1891. deczember 6-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés óta életbe lépett 1892. február 1-ón (1892. VIII. t. cz.) ós az első 1892-iki egész évre vonatkozó áruforgalmi statisztika most fekszik csak előttünk. Azonban téves következtetésekre jutnánk, ha ezen év külforgalmának adatai szerint Ítélnők meg a most emlitctt kereskedelmi szerződésünk kölcsönös hatását, mivel az 1892-ik év cholera-esztendő volt, melyben a forgalom monarchiánk ós Belgium közt lényegesen és hosszabb időre meg volt akadályozya. Belgium külforgalma ezen évben ugy általában, valamint monarchiánkkal is lényegesen apadt, mit áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatnak. Ugyanis volt: v Összes külforgalmának értéke : Ebből esett monarchiánkra : 1892-ben 2.905.893.965 frank 12.097,824 frank. 1891-ben 3.318.848,119 „ 16.408,092 „ 1890-ben 3.109.139,044 „ 8.558,140 „ E számokból látszik, hogy Belgium összes külforgalmának apadása viszonylag is sokkal nagyobb volt, mint monarchiánkkal külforgalmának apadása. De kitetszik az móg inkább, ha külön megvizsgáljuk Belgium behozatalának és óvi kivitelének összes értékét ós ugyanazt monarchiánkkal, mit a következő számok segítségével tehetünk : Volt x>edig Belgium összes 1892-lien Í891-ben 1890-ben beviteli órt. 1.536.454.354 fc. 1.799.814,822 fc. 1.672.115,211 fc. kiviteli órt. 1 369.439,611 fc. 1.519.033,297 fc. 1.437.023,833 fc. Ebből esett monarchiánkra: 1892-ben 1891-ben 1890-ben a bevitelből 5.986 431 fre. 6.132,135 frc. 2.316.926 frc. a kivitelből 6.111,393 frc. 10.275,957 frc. 6.241,214 frc. E számokból láthatjuk, hogy Belgium bevitele 1892-ben általában sokkal inkább apadt, mint különösen a monarchiánkból való kivitel, mely a megelőző 1891-iki évhez képest majdnem ugyanaz maradt, mig Belgium kivitele monarchiánkba mondhatni 40%-kal