Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 3 — Statisztika. Értékmegállapító bizottság. A kereskedelemügyi m. kir. minister az 0 császári és apostoli királyi felségének mult évi május 3-án Budapesten kelt legfelső elhatározásával legkegyelmesebben jóváhagyott magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság szervezeti s ügyviteli szabályzata alapján szervezett bizottságba kinevezte: Elnökké: dr. Jekelfalussy József min. tanácsost, az orsz m. kir. statisztikai hivatal igazgatóját; alelnökké: dr. Vargha Gyula min. osztálytanácsost, az orsz. m. kir. statisztikai hivatal aligazgatóját ; titkárrá: Szombatfalvy Albert min. segédtitkárt ; szakosztáy-elnökökké: lovag Falk Zsigmond, Förster Nándor, Iliittl Tivadar, Karsai lgnácz, Marton Alajos, Müller Vilmos, Simon Jakab, Neuschloss Marcell, Tschögl Henrik, dr. Wagner Jenő és Wolfner József. A bizottságba kiküldettek: a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium képviseletében : 1. Biró Tamás miniszteri osztálytanácsos; 2. Magyaríts Ágoston iparfelügyelő; 3. Lode Rezső iparfelügyelő ; 4. Békéssy Sándor iparfelügj elő ; a m kir. pénzügyminisztérium képviseletében; 1. Graenzenstein Béla miniszteri tanácsos, a dohányjöv. közp. ig. főnöke; 2. Návay Gyula m. -kir. bányatanácsos; 3. Schreiber Viktor min. titkár; 4. Turóczy Adolf m. kir. osztálytanácsos és fővámigazgató ; a földmivelésim. kir. minisztérium képviseletében : 1. Schmidt József min. tanácsos; 2. Tormay Béla min. tanácsos, 3. Horváth Sándor erdőigazgató. A bizottságba tagokul kinevezettek névsora egész terjedelmében a „Budapesti Közlöny" 1894. évi 11. és 12-ik számában közzé van téve. A svájezi áruforgalom. Svájcz 1892. évi külforgalmának végeredményeit, összehasontitva a megelőző három év hasonló végeredményeivel, áruforgalmi statisztikai kimutatásának következő számai mutatják : Összforgalom Behozatal Kivitel Behozatali többlet millió frankokban 1889-ben 1,006 905 695 + 209 = 23.2 «/o. 1890-ben 1,657 954 703 + 251 = 26.3 „ 1891-ben 1,604 932 672 + 260 — 27.9 „ 1892-ben 1,527-5/4 8 7 0 6572/a + 212«. V = 24.4 „ Svájcz kiilforgalmára nézve az 1892. év igen nevezetes esztendő volt. Ezen év február 1-én lépett életbe uj kereskedelmi és vámszerződése nemcsak monarchiánkkal, hanem a német birodalommal is, később pedig (junius 19-én) Olaszországgal is, miáltal külforgalmának ujabb szabályozását tiz évre biztosította. Részben ennek, részben pedig jó termésének, különösen gabonanemüekből, borból, valamint nagy gyümölcs- és megfelelő állatkivitelének köszönheti, hogy cz évben nehéz viszonyok közt megindult külforgalmának eredménye nem sokkal maradt vissza az előző év hasonló eredményétől. Befolyásolta külforgalmát Francziaország minimalis tarifája, mely életbe léptett 1892. év február 1-én, valamint a bizonytalanság ezen országgal szemben; az ezüst-ár hanyatlása, a pénzzavar Argentiniában, a belzavarok stb. Előmozdította pedig a szénsav, réz, ólom, horgany, buza, olaj, hus stb. árhanyatlása. Svájcz külforgalma monarchiánkkal és még néhány jelentősebb állammal az 1892-ik évben a következő volt: Őszes forgalom értéke 1. Monarchiánkkal 104.976,353 frk 6.87"/o 2. Nómet birodalommal 389.606,986 „ 25.50 „ 3. Francziaországgal 281.982,142 „ 18.4-6 „ 4. Olaszországgal 185.591,878 „ 12.15 „ 5. Nagybritanniával 159.162,031 „ 10.42 „ 6.-Oroszországga l 62.577,231 „ 4.09 „ 7. Dunai országokkal 16.801.378 „ 1.10 „ 8. Európai Törökországgal 6.729,760 ,, 0.44 „ 9. Északamerikai Egyes. Állam. . . . 117.075,846 „ 7.66 „ 10. Braziliával 19.376,502 „ 1.27 „ Noha tehát monarchiánk külforgalma Svájczczal elég jelentős, mégis a Svájcz összes külforgalmának csak 6'87 százalékát képezi. A főbb európai államok között monarchiánk a hatodik helyet foglalja el Svájcz külforgalmában, megelőztetvén a német birodalom, Francziaország, Olaszország, Nagybritannia ós az Egyesült Államok által, maga mögött hagyván pedig Oroszországot és a dunai országokat. Svájcz bevitele általában, de különösen monarchiánkból az utolsó két évben jelentékenyen hanyatlott. Mutatják ezt bevitelének következő számai: Bevitel 1890-ben 1891-ben 1892-ben -ftöbb °/0

-ban —kevesebb Érték millió frankokban 102.15 86.25 67.63 —18.62 7.77 295.53 292.46 227.41 —65.06 26.14 226.13 n 4.32 179.44 —34.88 20.63 129.13 136.01 139.89 +3,88 16.08 52.37 4-6.35 41.75 —4,60 4.80 34.29 46.87 4-9.26 +2,39 5.66 9.37 6.49 9.43 +2.93 1.09 0.85 0.80 1.07 4 0.27 0.12 1. Monarchiánkból 2. Német birodalomból . 3. Francziaországból . 4. Olaszországból . 5. Nagybritánniából . 6. Oroszországból . 7. Dunai országokból. 8. Európai Törökországból 9. Északamerikai Egy. Állam 28.67 10. Braziliából 3.63 30.56 40.75 +10.19 4.68 7.69 14.39 +6.70 1.65 Monarchiánk bevitele Svájczba ugy általában, mint viszonylag ugyan most is elég jelentékeny, de már két óv óta nagyobb hanyatlást mutat. Bevitelének értéke még az utolsónak itt kimutatott évben is ugyan nagyban túlszárnyalja .versenytársai bevitelének értékét, u. m. az Egyesült Államokét, Oroszországét és a dunai országokét, de messze fölülmúlják őt a nómet birodalom, Francziaország és Olaszország, sőt az utóbbi bevitele 1892-ik évben móg jelentősebb többletet mutat. A bevitel emelkedését mutatják még Oroszország, a dunai országok,, az európai Törökország, az ószakamerikai Egyesült Államok és Brazilia, tehát leginkább nyerstermelő országok és államok. Monarchiánk ós illetőleg Magyarország bevitelének hanyatlása Svájczba, három okra vezethető vissza, u. m. buza, bor és állataink kivitelének hanyatlására ugy általaban, mint Svájczba is. Kisebb buzakivitelünket az 1892 évi gyöngébb termés okozta, az állatokét a svájezi határzár, mely 1891. márczius 10-ke óta tart és végre a borét a phylloxera pusztítása. A beviteli kevesebbletből Svájczra esik búzára 13 millió frank, lisztre 850,000 frank, malátára 470,000 frank, babra 226,000 frank, állatokra 5-8 millió frank ós különösen ökrökre 4; 7 millió frank, egyéb állatokra 0 25 millió