Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 1. félév)

1894-05-17 / 39. szám

köclő villamos jelző-készülék hengerszókekre ős kőjáratokra ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3484. 683. Láng Béla Budapesten, billiárd-dákó, változtatható sulylyal ; a szab. kelt 1892. okt. 30., megs. 1893. okt. 30. XXVI. 3486. 684. Donnerstag Vilmos és Glinicke Fe­rencz Berlinben, készülék tollszárak vágá­sára ; a szab. kelt 1892. okt. 22., megs. 1893. okt. 22. XXVI. 3488. 685. Greiner Artúr ós Harmatta János Krompaehban, uj módja a vasöntvónyek elő­állításának ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3489. 686. Prónay Albert Losoncz-Apátfalván, négyes kapták ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3490. 687. Walker Manufacturing Company Palmyrában, fényképiró-kamara ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3492. 688. Dünzhofei' Gerhard Adolf Budapes­ten, rovarirtó-szer ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3493. 689. Fleischer János majnai Frankfurt­ban és Buckert Alajos József Würzbergben, irótábla- és könyvtartó állóiráshoz ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3494. 690. Hajós Dezső és Zácsek István Bu­dapesten, újféle szifonkupak ; a szab. kelt 1892. okt. 26., megs. 1893. okt. 26. XXVI. 3495. 691. Lőw Náthán Budapesten, módja a stearin-gyertya gyártásának; a szab. kelt 1892. okt. 30., megs. 1893. okt. 30. XXVI. 3496. 692. Grünwald Tódor Szerencsen, uji­tások a szaturáló készülékeken ; s szab. kelt 1892. okt. 28., megs. 1893. okt. 28. XXVI. 3500. 693. Bloch Mór Liptó-Ujvárt, tápláló ké­szülék, két irányban miiködő keretes fiirész számára ; a szab. kelt 1892. okt. 28., megs. 1893. okt. 28. XXVI. 3501. 694. René Károly Alfréd Stettinben, hang­lüktetők zongorákra ; a szab. kelt 1892. okt. 31., megs. 1893. okt. 31. XXVI. 3503. 695. Boulligny József Béoscen, mentő­készülők a hajótörésnél való alkalmzással ; a szab. kelt 1892. okt. 31., megs. 1893. okt. 31. XXVI. 3504. 696. Reese János Keresztóly Hamburg­ban, hűtőkészülék vaj, zsir és más effélék számára; a szab. kelt 1892. okt. 31., megs. 1893. okt. 31. XXVI. 3505. 697. Eichenineyer Rezső Yonkersben (Amerika), ujitás elektromos fölhuzókon ; a. szab. kelt 1892. okt. 31., megs. 1893. okt. 3 1 XXVI. 3509. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügymi­nisterium vezetésével megbizott ministerelnök hozzájáru­lásával a Sátori Miksa ós Mór budapesti czég által Mező-Telegden létesített kődaráló ós mütrágya-gyári telep ré­szére az 1890. XIII. t. cz.-ben meghatározott állami ked­vezményekot 1894. évi április hó 1-től mint a gyár üzembe helyezése napjától számítandó 10 (tiz) évre meg­adta. X. Alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a dettai ipar­testület békéltető bizottságának alapszabályait f. é. 32,710. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t. cz. 141. §-a alapján jóváhagyta. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister 32487. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az Abauj-Torna vár­megye területéhez tartozó Szepsi községben a folyó évi julius hó 14-ére eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi julius hó 16-án tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi 30820. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Zemplén vár­megye területéhez tartozó Gálszécs községben az eddig január 17-én, márczius 12-én, május 15-én, julius 22-én, szeptember 25-ón, november 11-én s az ezen napokat követő egy-egy napon tartatni szokott orsz. vásárok ezentúl i állandóan az emiitett határnapokat magában foglaló hét j szerda és csütörtöki napjain tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 31082. ; sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vár- | megye területéhez tartozó Miszla községben az eddig i évenként január 1-én, ájn'ilis 2-án, szeptember 3-án és november 4-én tartott országos vásárok ezentúl állandóan i január, április és szeptember hónapok első hétfőjén, illetve október 26-ikát magában foglaló hét hétfői nap- | jain, ha pedig ezen napokra katholikus ünnep esik, a j következő napon tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi 30853. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zólyom vár­megye területéhez tartozó Tót-Pelsőcz községben az éven­ként október hó 1—2-án és deczeinber hó 28—29-én tartatni szokott országos vásárok ezentúl állandóan szep­tember 6—7-én, illetőleg november 13—14-én tartassa­nak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi 28501. sz. a. kelt rendeletével megengedte hogy Ugocsa vár­megye területéhez tartozó Salánk községben a már en­gedélyezett három országos vásáron kivitl évenként au­gusztus 15-ét magában foglaló hót szerda és csütörtöki napjain országos vásár tartassék. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. S m y r n a i főconsulatusurik jelentéso szerint a burgonyatermelést Smyrna környékén meghonosítani nem sikerült. Burgonya csak az ország belsejében levő fensikon termeltetik, a honnan szállítása Smyrna vidé­kére nagyon költséges. Smyrna tehát egész burgonya­szükségletét a külföldről fedezi, és pedig körülbelül 9/io-ed részéi Francziaországból. Kívánatos lenne, hogy kereskedelmünk a burgonya valamint némely hüvelyesek, mint bab, lencse bevitelében élénkebb részt venne. Vajat csaknem kizárólag Oroszország szállít. Az úgynevezett szibériai vaj élénk keletnek örvend. Egy vállalkozó osztrák czég kísérletet tett margarin-vaj bevi­telével s a nagy fogyasztás mellett, a melynek a vaj Smyrnában örvend, kedvező kilátással. A rizskeményitőt a smyrnai piaezon angol czégek, első sorban „Colman" honosították meg. Egy belga czég­nek hasonló áru szállítása ós a csomagolás utánzása ál­tal sikerült az üzletek egy részét magához ragadni. Mi­után a fogyasztás jelentékeny, gyáraink is kísérletet te­hetnének, a midőn különösen a versenyárakhoz, az ott kedvelt csomagolási módhoz s az engedélyezett fizetési határidőkhöz, az utóbbihoz kellő elővigyázattal, alkal­mazkodniok kellene. Buzakeményitő Francziaországból jön, ujabban Magyarországból is, s a jobb minőségű magyar kemé­nyítőt általában dicsérik. Lámpák csaknem kizárólag az osztrák-magyar mon­archiából hozatnak, ujabban azonban erősen fenyegeti bevitelünket a német ipar, a mely kevésbbé jó minőségű áruit olcsóbban számithatja. 3

Next

/
Thumbnails
Contents