Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 1. félév)

1894-04-15 / 30. szám

632 XI. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi. 23,94-8. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy az Ung vármegye területéhez tartozó Szerednye községben a f. évi május 7-ikére, szeptember 3-ára, szeptember 10-óre és november 12-ére eső országos állatvásárok ez évben kivételesen április 9-én, augusztus 13-án, szeptember 19-én, illetve október 9-én ; — a f. évi május 7-ikére ós május 20-ára eső juhvásárok pedig, ez évben kivételesen május 15-én, illetve junius 4-én tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi 25,661. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Szatmárv ármegye területéhez tartozó Krassó községben a f. óvi május hó 1-jére eső országos vásár ez évben kivételesen f. óvi május hó 8-ikán tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 25,931 sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Vadkert községben a folyó óvi április hó 22. 23-ára eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi április hó 15. 16-án tartassék meg. XII. Közlemények consulátusaink jelentéséből. Az őrlés, illetve kikószitós czéljából, Görögországba bevitt gabona és pamut vámmentességére vonatkozó 1871. julius hó 19-iki görög kir. rendelet, f. évi márcz. hó 13-án kelt kir. rendelettel akkép módosittatott, hogy a ki őrlési, illetve kikószitési eljárásban gabonát, vagy pamutot akar bevinni, az ez iránt a vámhatósághoz intézendő kórvényében a beviendő gabona, illetve pamut nemét és mennyiségét megjelölni s egyszersmind a beviteli vámnak megfelelő biztosítékot letenni köteles Giurgevoi consulatusunk m. évi jelentése szerint, a consulatus kerületében az ipar inkább hanyatlik, mint emelkedik. — Két malma ugyan elegendő menynyiségü és jó minőségű lisztet állit elő, egy fürészmalma és két sörgyára azonban a kedvezőtlen piaczi viszonyok és pénzhiány miatt, üzemét beszüntette. Giurgevo és Turn-Magurelle, az uj vasúti vonalak kiépülésével a gabona kereskedelem szempontjából mind nagyobb jelentőségre szert tesznek és Braila ós Galatz után már Rumánia legfontosabb kikötői. A gabonakereskedelmet az 1893. év folyamán, ép ugy mint 1892-ben, erősen befolyásolták a gabonaüzlet pangása és — bár kisebb mértékben — a cholera ellen alkalmazott óvó-rendszabályok. A hitelviszonyok kedvezőtlenek voltak s nagy mennyiségű gabona maradt különösen azon termelők raktáraiban, akik elegendő tőkével rendelkeztek arra, hogy várakozó állást foglalhassanak el. A tőkehiányra a gabonaárak azon rohamos csökkenéséből is, a mely 1891 óta 50%-ot tesz, következtetést lehet vonni. A gabonaárak ugyanis a következők voltak : Hónap buza tengeri 1891. 1892. 1893. 1891. 1892. 1893. január 12.— 13.80 8.60 7.50 8.80 6.20 február 14.50 13.50 8.30 8.20 6.80 5.60 márczius 14.— 11 — 8.— 9.50 6.80 6.50 április 16.— 11.— 8.50 8.60 7.— 6.— Hónap buza tengeri repeze 1891. 1892. 1893. 1891. 1892. 1893. 1891. 1892. 1893. május 15.— 11.— 7.80 8.40 7.20 6.— junius 12.50 9.— 7.60 8.50 7.- 6.50 julius 14.50 8.80 8.— 8.20 7.20 6.60 16.— 12— 11.50 augusztus 16.- 8.40 3.50 8.— 7.— 5.80 szeptember 17.50 8.05 6.50 8.60 7.— 5.70 október 14.50 6.50 7.50 9.70 5.— 6.— november 14.50 7.— 7.60 10.30 5.50 6.20 deczember 15.— 8.— 7.— 10.— 5.80 5.— Giurgevo gabonakivitele az 1893. év folyamán 2.570,217 h. volt, 1892-ben 1.899,210 „ „ Az emelkedés részben azon körülménynek tulajdonítandó, hogy az 1893. óv folyamán a cholera elleni óvintézkedések kevésbé hatottak zavarólag a forgalomra, mint a megelező évben s hogy az 1892. év végén nagy készletek állottak rendelkezésre. Giurgevo és Turn-Magurelle bevitetele : 1893-ban 174.779 q. volt, 1892-ben 152.184 „ „ Az egyes áruk bevitelében az osztrák-magyar monarchia a következő százalékkal vesz részt s a vele versenyző államok a következők : Pamutáruk 20 százalók, Németország—Anglia; pamutfonalak 30 száz., Németország—Anglia ; kávé 25 száz., Németország—Anglia; gyanta 30 száz., Németország ; fűszeráruk 50 száz., Németország; vasáruk 35 száz., Németország—Anglia—Belgium ; zománezozott edények 25 száz., Németország; festék áruk 40 száz , Németország ; üvegáruk 60 száz., Németország—Belgium—Francziaország; hüvelyesek 80 száz., Bulgária; keztyük 50 száz., Anglia—Németország ; kender 60 száz., Németország; juta 30 száz., Anglia; apró áruk 30 száz., Anglia—Németország; mesterséges virágok 25 száz., Francziaország—Németország ; lenymáz és firnisz 40 száz, Németország; lámpák 55 száz., Németország; kézműipari áruk 30 száz., Francziaország—Németország ; malom- és köszörükövek 30 száz., Francziaország; kályhák 40 száz., Francziaország—Németország ; olaj 30 száz., Francziaország—Görögország; papiros 60 száz., Németország; ingaórák 40 száz., Németország ; porczellán 70 száz., Németország; pakfongáruk 80 száz., Németország; nyers vas 40 száz., Németország—Anglia; gyapjuáruk 35 száz., Németország—Anglia; veteménymagvak 50 száz., Németország—Bulgária ; lapátok 40 száz., Németország; kaszák 60 száz., Németország; tósztanemüek 50 száz., Németország—Olaszország ; agyag- és kőedónyáruk 40 száz., Németország; vatta 40 száz., Németország; viasz 35 száz., Németország—Olaszország—Fran cziaország; fehérnemű 50 száz., Németország—Francziaország; czink- és sárgaréz áruk 40 száz., Németország ; czukor 80 száz., Francziaország. Figyelemre méltó, hogy ekék csak Németországból vitetnek be. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.