Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 1. félév)

1894-06-24 / 50. szám

— 1059 -4-79. Gasquet Benjamin Emil és de Gaulne Alfred Bordeauxban, ujitás szűrőkön ; a szab. kelt 1889. máj. 13. Eis. jog 1888. szept. 22., fiz. 6-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1102. 480. The Continental Oxygen Co Limd és Chapman Leonard Londonban, tijitások készülékeken az oxigén és nitrogén nyerésére a levegőből ; a szab. kelt 1889. máj. 13. ] Eis. jog 1888. jul. 11., fiz. 6-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1117. Átruházva a „The Continental Oxygen Co Limitedre1' Londonban. 481. Eschebach és Hausner fémárugyári czég Drezdában, javitások a fürdőkemenczéken ; a szab. kelt 1889. máj. 13. Eis. jog 1888. nov. 10., fiz. 6-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1123. Átruházva az „Egyesült Eschebach-féle müvek" részvénytársaságra Drezdában. 482. Vohwinkel E. Bécsben, ujitások az elekttromos primär és sekundär telepeken ; a szab. kelt 1890. máj. 1. Eis. jog 1889. febr. 20., fiz. 5-ik óvre, titkos leirás. XXIV. 1330. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 518. sz. Egy kelmenyomtató gyárnak külföldi nyerspamut-szövetekre, azok színnyomatos, festett egész, fél, harmad- vagy negyedvégekben leendő kivitelének feltétele mellett. I 519. sz. Egy ruhakészítő czégnek külföldi szőve- j tekre, az azokból készült ruha kivitelének feltétele mellett. I 520. sz. Egy bizomonyos czégnek külföldi fapipákra, ezek felszerelt és tokkal ellátott állapotban leendő kivitelének feltétele mellett. 521. sz. Egy gép- és gőzkazán-gyárosnak külföldi hullámlemezes fütőcsövek, kazánfenekek ós lemezek vámmentes behozatalára az azokból előállitandó gőzkazánok kivitelének kötelezettsége mellett. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi in. kir. minister f. óvi 41,706. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Moson vármegye területéhez tartozó Moson községben a folyó óvi október hó 1-óre eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi október hó 8-án tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1'. é. 45,903. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Temes vármegye területéhez tartozó Vinga r. t. városban a f. évi junius hó 10-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. óvi julius hó 1-ón pótvásár tartassék. XII. Közlemények consulatusaink jelentéséből. A jeruzsálemi consulatus jelentése szerint Palestina 1893. óvi bevitelének értéke 7.815,000 franc (1892-ben 8.131,000 franc), kivitelének értéke pedig ugyanakkor 11.012,400 franc (1892-ben 10.407,500 franc) volt. Az itt kimulatott külforgalomtiak értéke azonban csak a tengeren való forgalmára vonatkozik, mely Jaffa és Gaza középtengeri kikötők által közvetittetik. Szárazföldön át való külforgalmának mennyisége, mely mezei terményeknek Damaskusból ós Syria egyéb helyeiről való behozatalából, valamint iparczikkeknek a syriai ós arab sivatag szélein levő beduin területekre való kiviteléből áll, ismeretlen. Palaestina bevitelének főbb czikkei, melyek bennünket is közelebbről érdekelnek, az utolsó két évben a következő értékeket képviselték : 1892-ben 1893-ban 1. Szesz és rum .... 76,000 frank 84,000 frank 2. Sör 65,000 „ 71,000 3. Czement ós vízhatlan mész 43,000 „ 40,000 1892-ben 1893-ban 4. Üres hordók . . . . 23,000 frank 19,000 frank 5. Fa . 470,000 „ 392,000 6. Gyertya 21,000 „ 24,000 11,000 j) 7. Lámpa . 14,000 „ 24,000 11,000 n 8. Liszt . 115,000 82,000 9. 38,000 „ 30,000 10. 32,000 28,000 11. Papiros . 52,000 49,000 12. 13. Csomagoló papiros . Bor, szeszes italok . 82,000 ós 87,000 ii likörök . . . . 182,000 „ 175,000 14. Gyufa . 51,000 60,000 ii 15. Czukor . 480,000 452,000 ii Az osztrák-magyar vámterületről eddig főkén l ezukor, szesz és hüvelyesek szállíttattak. Palaestinába. Liszt majdnem kizárólag Oroszországból vitetik be. Noha az oroszországi liszt rendes körülmények közt olcsóbb, mint a magyar liszt, mégis az utóbbi jobb minőségénél fogva nagyobb tért hódithatna, ha malmaink kellő tevékenységet fejtenének ki. Palaestina főkiviteli czikkei a következők, a melyeknek értéke volt: 1892-ben 1893-ban 1. Árpa 912,000 frk. 1.530,000 frk 2. Fris gyümölcs ós főzelékfélék 545,000 11 535,000 „ 3. Aruk olajfából és ájtatossági czikkek . . . 535,000 11 580,000 „ 4. Faolaj 307,000 11 352,200 „ 5. Narancs és czitrom . . 2.332,000 11 2.215,000 „ 6. Szappan 2 100,000 11 2.300,000 „ 7. Sesám 1 710,000 1.060,000 „ 8. Görögdinnye,

friss ós szárított szőllő . . . 372,000 800,000 „ 9. Bor 114,000 11 .103,000 „ 10. Csillagfürt (Cupidus) 270.000 il 253,000 „ A monarchiába behozatott kajszinbaraczk (1893-ban 6583 kosárral), narancs (14,043 ládával), szappan (1161 zsák), bor ós szeszes italok (949 hordó), csillagfürt (940 zsák), nyers bőrök (217 bál), iivegkarpereczek (41 láda), áruk olajfából és ájtatossági czikkek (416 colli) stb. A b e i r u t i főconsulatus jelentése szerint a narancstermés, ugy mennyiségileg, mint különösen minőség tekintetében, igen sikerültnek mondható. A beiruti narancs izre ós édességre nézve messze felülmúlja ugy a jaff'ai és kaifai, valamint átalában valamennyi törökországi ós európai narancsot. Beirut közóptengeri kikötő város legfontosabb beviteli czikkei Triesztből és Fiuméből gabona, kézmüáruk, üveg, apróáruk és selyem-áruk; legfontosabb kiviteli czikkei pedig ugyanoda selyem, gyapjú, narancsmag, baraczkpassa és belek. A tulcsai consuli ügynökség felhívja a kereskedők figyelmét Tulcsa (Tulcea) dunai kikötővárosra Dobrudzsában, hol jó minőségű árpa és bor jutányosán kapható. Eddig ezen termékek Bukarest, Galacz ós Brailán át kerültek kivitelre, főkép a német birodalomba és j Nagybritanniába; az előbbi a német-orosz szerződós