Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 1. félév)

1894-06-21 / 49. szám

Felemiitjük itt, hogy Rumánia alig szállított ki finomított ásványolajt, még kevésbé pedig az ásványolaj finomításánál előállani szokott melléktermékeket, vagy az ezekből készített árukat. A XX-ik árucsoportból — ásványanyagok, kerámiái készítmények és üvegáruk — Rumániának csekély kivitele van és nincs ezen árucsoportban egy oly czikk sem, melyből jelentősebb kivitele lenne. Az ujabban nagyobb mennyiségben ós értékben kiszállított közönséges épületkövek kivitele kezd ismét apadni, mint ez áruforgalmi statisztikájának következő számaiból látható: 1885-ben 218,390 frank értékben. 1886-ban 235,004 „ 1887-ben 221,873 „ „ 1888-ban 222,888 „ 1889-ben 494,293 „ 1890-ben 506,238 „ 1891-ben 524,028 „ 1892-ben 415,972 „ 1893-ban 195,548 „ A XXI-ik árucsoport, fémek és fémáruk kivitele legnagyobbrészt elhasznált, ócska és törött rézből, sárgarézből, abroncsvasból és vasúti sínekből, valamint gópek-és géprészekből áll s ezen kivitel ingadozó számaiból látjuk legjobban, hogy itt nem rendszeres kivitelről, hanem ssetről-esetre felmerülő nagyobb ócska rakományok kiezállitásáról lehet csak szó. Ezen számok a következők : 1885-ben 1.524,436 frank értékben. 1886-ban 1.667,200 „ „ 1887-ben 2.157,666 „ „ 1888-ban 4.690,122 „ 1889-ben 891,765 „ „ 1890-ben 809,169 „ 1891-ben 1.537,518 „ 1892-ben 2.544,625 „ „ 1893-ban 1.169,042 A jármüvek — XXII-ik árucsoport — kivitele bár csekély, folyvást emelkedik, mi onnan származik, hogy Rumánia fényűzési kocsikat kiszállít. Ezen kivitelének értéke a következő: 1885-ben 181,680 frank értékben. 1886-ban 94,122 „ „ 1887-ben 156,825 „ 1888-ban 154,300 „ 1889-ben 124,087 „ „ 1890-ben 188,000 „ „ 1891-ben 115,842 „ „ 1892-ben 156,425 „ „ 1893-ban 380,724 „ „ Rumániának a XXIII-ik ós XXIV-ik árucsoportokból alig említésre méltó kivitele van, melyet áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatnak: XXIV. Műtárgyak és XXIII. Hajózási eszközök : ritkaságok : 1885-ben ' 600 frank értékben. 19,910 frank értékben. 1886-ban 1,100 „ „ 245 „ 1887-ben 300 „ „ 2,265 „ 1888-ban 2,200 1,370 1,755 1,430 1889-ben 200 „ „ 1890-ben 400 „ „ 1891-ben 2,100 „ „ 5,610 „ „ 1892-ben 2,550 „ „ 660 „ „ 1893-ban 100 „ „ 702 „ „ Nagyobb kivitelt mutat az utolsó, XXV-ik árucsoport, mivel ide a legkülönfélébb anyagok és áruk soroztattak, melyek más csoportokban nem foglaltatnak. Ezek kivitelének értéke együtt a következő : 1885-ben 1.204,555 frank értékben. 1886-ban 1.492,277 „ 1887-ben 1.350,095 „ 1888-ban 1.238,857 „ „ 1889-ben 1.337,329 „ „ 1890-ben 1.499,139 ., „ 1891-ben 1.432,756 „ 1892-ben 1.718,526 „ 1893-ban 1.787,454 „ „ Ezen kiviteli érték legnagyobb része a kősó- ós tengeri sóra esett; jelentéktelen értékkel vannak képviselve a bortörköly és borseprő, melyek csak legújabban lettek kiviteli czikkek, az olajlepárolásnál ós gyártásnál nyert hulladékok, a sörélesztő stb. Rumánia kősó- ós tengerisó-kivitelének súlyát és értékét a következő számok mutat jak : 1885-ben 235,264 q. 1.037,614 frank. 1886-ban 324,296 „ 1.387,324 „ 1887-ben 275,384 1.178,687 1888-ban 248,300 „ 1.055,24-7 „ 1889-ben 282,209 „ 1.203,360 1890-ben 372,810 „ 1.389,780 „ 1891-ben 296,550 „ 1.173,707 „ 1892-ben 342,522 „ 1.370,087 1893-ban 311,953 „ 1.247,813 „ Az utolsó 1893-ik óvi kimutatás szerint a kivitel, épugy mint a megelőző 1892-ik évben, csak kősóból történt. Rumánia kivitele e szerint csak kevés czikkre terjed ki s ezek közt sincs aránylagos fejlődés. Első helyen áll buzakivitele, melyre 1893. óvi összes 380.661,363 frank értékű kivitelből esett 134.114,730 frank, vagyis összes kiviteli értékének 3523 százaléka, második helyen a kukoricza, melynek 119.207,861 frank értókü kivitele szintén az 1893-ik évben, összes kivitelének 31-31 százalékát képezte, utána következnek az árpa, rozs ós legújabban a zab jelentősebb mennyiségek és értékkel. Nagyobb kivitele van még repcze — hüvelyesek — ós kölesből, valamint búzalisztből. Allatot Rumánia keveset visz ki, ezek közül nagyobb számban ökröt, juhot ós sertést. Az állati termékek közül jelentősebb kivitele csupán gyapjú, tojás- és juhturóból van. Az ásványországból csak nyers ásványolajat ós kősót visz ki nagyobb mennyiségben és értékben. Mezőgazdasági iparczikkekből a liszten kívül szeszből volt jelentősebb kivitele, mely azonban ma már úgyszólván teljesen megszűnt. — Borkivitele, mely még néhány évvel ezelőtt nagyobb volt, ujabban hanyatlást | mutat. A gyáriparból azonban Rumániának egyetlen jelentősebb kiviteli czikke sincs. Piraeus-atheni consulatusunk jelentése szerint j földrengés által okozott károk, valamint a galatzi szállítmányok kimaradása következtében a fa ára emelkedni fog. N i s c h i alconsulatusunk jelentése szerint az ottani vaskereskedők panaszkodnak a miatt, hogy gyáraink, a í melyek tavaly a megrendeléseket pontosan és gyorsan ' teljesítették, szállításaikkal egy idő óta 10—12 hétig késedelmeskednek. A lefolyt hóban a következő czégek kerültök csődbe: Sava Janjió bela-palankai szabó, Nikola Stankovié ós Milan B. Petrovié prokupoljii kereskedő-czégek. Odesszai kereskedelmi körökben azt remélik, hogy az élő juhok kivitele Prancziaországba, a hova 1892-ben 140,000 drb, 1893-ban pedig alig 10,000 drb juh vitetett ki, az idén ismét előbbi jelentőségre fog emelkedni. Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády test-véreknél.