Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 1. félév)

1894-06-21 / 49. szám

— 1042 -kokkal ellátott állapotban leendő kivitelének feltétele mellett. 517. sz. Egy keztyügyáros czégnek külföldi kisza­bott keztyürészek vámmentes behozatalára az azokból készített keztyük kivitelének feltétele mellett. X. Alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a bártfai ipar­testület alapszabályait f. évi 39079. sz. a. kelt rendele­tével az 1884. évi XVII. tcz. 128. §-a alapján jóvá­hagyta. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 38409. ez. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Beregvárme­gye területéhez tartozó Nagy-Dobrony községben az eddig márczius 25-ikét magában foglaló hét hétfőjén, junius 29-ikét megelőző hétfőn és november 19-ikétmeg­előző hétfőn tartott országos vásárok, ezentúl állandóan február 20-án, junius 19-én, augusztus 7-én és októ­ber 30-án, illetve ha ezen határnapokra nem keddi nap esik, az emiitett határnapokat megelőző keddi napo­kon tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. é. 43310. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kis­hont vármegye területéhez tartozó Jolsva r. t. városban a f. é. junius 23-ára eső országos vásároz évben kivé­telesen f. é. junius hó 25-én tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. ó. 45121. sz. a. k. rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Zákány községben a f. óvi junius hó 24-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. ó. ju­nius hó 25-én tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 44953. sz. a, kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vár­megye területéhez tartozó O-Dombovár községben a f. évi junius hó 30-ikára eső országos vásár ez évben ki­vételesen folyó évi junius hó 28-án tartassék meg. XII. Közlemények consulatusaink jelentéséből. A szófiai főconsul jelentőse szerint, a bulgár fejedelemség behozatalának értéke volt az 1893-ik évben 9 Ó.877,600 Irank, az 1892-ik évinek pedig 77.303,007 frank, kivitelének értéke volt a megfelelő esztendőkben 91.463,653 s illetve 74.639,494 frank, igy tehát az 1893-ik év többlete volt kerekszámban a behozatalnál 13.5, a kivitelnél qedig 16.8 millió frank. Bulgária 1893-ik évi bevitelében főbb államok következő értékekkel vettek részt, u. m.: 1. Osztrák-magyar monarchia 32.515,869 frankkal. 2. Nagybritannia .... 20.121,376 3. Németbirodalom . . . 12.060,058 4. Törökország 10.013,471 5. Francziaország .... 4.028,878 „ 6. Oroszország 3.388,911 7. Olaszország 2.307,723 8. Rumánia 2.155,150 9. Belgium 1.518,578 10. Szerbia 1.194,969 11. Svájcz 1.045,033 Bulgária kivitelének legnagyobb része a következő országokba történt: 1. Törökországba 24.510,036 frank értékkel. 2. Magyarországba .... 17.045,094 „ „ 3. Németbirodalomba . . . 15.818,460 4. Francziaországba .... 14.232,212 „ „ 5. Osztrák-magyar monarchiába 2.301,431 „ „ 6. Olaszországba 2.163,191 „ „ Bulgária bevitele az osztrák-magyar monarchiából, mely 1893-ban a megelőző évvel szemben 41 /, milló frank értékkel emelkedett, az összbevitenek körülbelül 36°/0 -át képezi, mig Bulgária kivitele az osztrák-magyar monarchiába az összkivitelnek csak 2Va%-át teszi. Nagyobb emelkedést ért el a bevitelnél Bulgáriába a Német -birodalom 3.7 és Nagybritannia 2.2 milló frank értékkel. Az osztrák-magyar monarchiából nagyobb emelkedést mutat a behozatal fonó-szövő ipari (tárgyaknál 1.8, czukornál 1.5, szesznél 1.1, fémáruknál 0.8, papirosnál 0 6, üveg- és porczellánáruknál 0.6, faáruknál 0.3, sónál 0.2 és kikészitett bőröknél 0.2 millió frank értékkel. A bevitel emelkedése a Németbirodalomból főkép a hadi­szereknél mutatkozik, móg pedig körülbelül négy millió frank értékkel), Nagybritannia bevitelénél a fonó-szövő áruknál 1.6 és fémipari tárgyaknál 0.6 millió frankkai. A caneai consul jelentése szerint való forgalom­nak kereskedőink által eddig kevés figyelemben része­sült, noha Krétának jelentős termelése és kivitele van olajból, borból, készített bőrből, mely utóbbi könnyűsége és puhasága miatt különösen kedvelt és keresett, vala­mint szappan stb.-bői. Krüger G. Rich. kereskedő-czég Caneában Kréta szigetén magyar iparczikkek kivitelét illetőleg képvise­letekre vállalkozik, a hozzá intézendő kérdésekre is szi­vesen ad felvilágosítást. Canea körülbelül 52,000 q liszt­kivitelében a monarchia csak 685 q-al vett részt, a többi Törökország, Rumánia, Bulgária és Francziaországból vitetett be. A monarchiából Caneába bevitettek még czukor, szesz, rum, cognac, sör, nyers tészta, ásványvíz, hajlított fabútor, főkép magyar gyárakból, ceresin, üveg­tárgyak, kötélverő-áruk, papiros és papirlemez, gyufa, apró faszeg stb. A c a n d i a i consuli ügynök jelentése szerint Candia bevitelének értéke volt az 1893-ik évben 4.260,000, kivi­telének értéke pedig 3.750,000 frt. Bevitelének főbb czikkei az osztrák-magyar monarchiából épület- és szer­számfa, sör, ceresin, donga, üvegáruk, papiros, szesz, czukor és gyufa; kivitelének főbbtárgyai monarchiánkba | cedratok, báránybőrök, apró szőlő, szappan, bor és borseprő. A rumán áruforgalom az 1893-ik évben nagy emelkedést mutat. Összforgalma suly szerint a legnagyobb mit Rumánia eddig felmutatni tud és sokkal tulha­j ladja az előbbeni évek forgalmát, mi áruforgalmi statisz-Í tikájának következő számából látható. Be- ós kivitel együtt: 1885-ben 2.368,353 tonna, 1886-ban 2.276,594 1887-ben 2.219,459 „ 1888-ban 2.405,148 „ 1889-ben 2.722,382 „ 1890-ben 2.774,882 1891-ben 2.757,210 „ 1892-ben 2.612,671 1893-ban 3.696,288 „

Next

/
Thumbnails
Contents