Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-07-16 / 59. szám

— 1123 — Királyi törvényszék A bejegyzést rendelő végzés kelte, a czég folyó- és alszáma A czég szószerinti szövege A főtelep és a fióktelepek helye j Czégvszetők és felszámoló czégvezetők A társaság jogviszonyai ill 2 S Jegyzet Budapesti k. ésv.törvsz. 1893. iulius 3. 42181. sz. 1916,10 Budapesti kereskedelmi és iparbank részvénytársaság felszámolásban Főtelep Budapest J 1'' Dr. Miklósi igazgatósági tag Dr. Kohn Henrik felszámoló vezetéknevének „Miklósi"-ra történt magyarosítása folytán „Miklósi" vezetékneve, valamint e néven jegyzett czégaláirása bejegyeztetett. I i Dr. Kohn Henrik 1 felszámoló eddigi „Kohn" vezetéknevének és e néven jegyzett czégalá-i írásának megszűnése bejegyeztetett. '(Lásd 1893. évf. 52. számát.) 1893. julius 3. 38206. sz. 931/10 A magy. kir. államvasutak alkalmazottainak takarék-, kölesön-és halálozási segélylyel egybekötött egylete mint szövetkezet Főtelep Budapest Az 1892. évi márczius hó 27-én tartott rendes közgyűlés által eszközölt és az 1893. évi márczius hó 25-én tartott rendes közgyűlés által újból módosított alapszabály - módosítások, úgyszintén az ezen alapszabálymódositás folytán megállapított uj czégszöveg bejegyeztettek. •Az eddigi czégszövegnek és Tretter 1 György, Scheuer Lajos és Fridrich Imre igazgatósági tagok ebbeli minőségének és czégjegyzési jogosultságának megszűnése bejegyeztetett. (Lásd 1892. évf. 58. számát.) Egri törvényszék 1893. julius 4. 4412. sz. 18/12 Hevesmegyei takarékpénztár • • Eger -v 1 Az a körülmény, hogy az 1893. évi márcz. hó 25-én tartott közgyűlésen az alapszabályok helyébe a közgyűlés által elfogadott módosított alapszabályok léptek és hogy ezen módosított alapszabályok értelmében a társaság tartama 1893. évi január hó 1-től számítandó 58 évre, vagyis 1950. évi deczember hó végéig terjed, hacsak a 88. §-ban körülírt esetek bekövetkeztében annak feloszlása előbb el nem határoztatnék ; továbbá, hogy az egyesület üzletköre kiterjesztetett, illetve jelenleg kiterjed. a) Betéti üzletre, vagyis pénzeknek kamatozás végett való elfogadására és pedig: 1. betéti könyvre, 2. pénztári jegyzékre, 3. folyó-számlára. b) Zálog kölcsönök adása és vételére a budapesti vagy bécsi tőzsdén árfolyammal jegyzett osztrák és magyar államkötvényekre és egyéb értékpapírokra, továbbá arany- ós ezüst pénzekre, arany és ezüst tárgyakra és ékszerekre. c) Váltók, utalványok és egyéb jelzálogilag vagy más módon biztosított követelések leszámítolása és visszleszámitolására. d) Vétele és eladására a budapesti vagy a bécsi tőzsdén jegyzett zálogleveleknek, kamatozó kötvényeknek, az osztrák-magyar birodalom mindkét állama kötvényeinek, részvénytársulatok és államilag biztosított társulatok részvényei és elsőbbségi kötvényeinek. e) Állami és egyéb nyilvános kölcsönökben való részvételre. f) Kölcsönök adására és pedig : a) betelekkönyvezett ingatlanokra ; b) törvényhozási, körmányi, illetve hatósági jóváhagyás mellett lekg!

tött országos, törvényhatósági vagy községi javadalmak és jövedelmekre ; c) közhasznú müvek vagy munkálatok keresztül vitelére törvény által biztosított elsőbbségi jog vagy állami jótállás, vagy a behajtásnak az állam, illetve hatóság által való biztosítása mellett. g) Folyó számla és nyilt hiteleknek fedezett melletti engedélyezésére és végre: h) Pénzbehajtási üzletre ezennel bevezettetik. hH QO T-< (Lásd 1893. évf. 41. számát.) 2*