Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 130 — nik meg tagsága, ha vagy a külföldre távozik, vagy a járulékokat négy egymásra következő héten át befizetni elmulasztja. A második esetben pedig a keresetképtelen tag, tartózkodjék bárhol is, tagsági jogait a törvény 25. §-a szerint az utolsó befizetéstől számitva, még hat hétig élvezi. Ezen utóbbi esetben nem volna méltányos a magyarországi iparnál alkalmazottat azért, mert szomszéd- vagy más állam területére talán munkakeresés végett átlépett, azonnal betegsegélyezósre való igényétől megfosztani, mely irányban az idézett törvényszakasz sem tesz külömbséget, és a törvény szelleme, mely a munkások életének ós testi épségének kimólősót tűzi ki feladatául, ily külömböztetésre sem jogosit. Ennélfogva a kérdéses concret esetben mindenekelőtt megállapítandó lószen, váljon Kastierer József, a soproni kerületi pénztár tagja, munkakeresés végett ment-e Radkersburgba és váljon ott tényleg munka nélkül volt-e, mely esetben tagsági jogait még 6 hétig élvezni jogositva maradt volna. Egészen más kérdés az, hogy az emiitett estben a soproni kerületi pénztár a nevezett tagja számára a kórházi ápolási költségeket megtéríteni köteles-e ? A többször idézett törvény 7. §-a szerint a betegsegélyző pénztár megbetegedett tagjának csak az emiitett szakaszban, illetve alapszabályaiban körülirt segélyezést kell nyújtania és erre a tagnak a fenntemlitett idő alatt igénye fenn van tartva. A 12. értelmében a pénztár van jogositva az ott körülirt megszorítások alatt kórházi teljes ellátást nyújtani, a kórházi ápolási dijakat csak az esetben köteles tehát a kórháznak megtéríteni, ha a pénztár* megbetegedett tagját maga a kórházba helyezte el. Más esetben a pénztár csak tagja irányában tartozik a segélyöszszeggel, mi azonban ki nem zárja azt, hogy ezen segélyösszegre sürgős szükség esetén a betegápoló kórház jogos igényt ne támaszthasson. Budapesten, 1893. április 26-án. Lukács Béla, s. k. ti» J5. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 34062. 1893. sz. alatt valamennyi II od fokú iparhatósághoz intézett rendelete A nóptanitóknak a kerületi betegsegélyző pénztárak érdekében való közreműködése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minister ur, felkérésem folytán, a ' . alatt mellékelt körrendeletet intézte a kir. tanfelügyelősógekliez s az egyházi főhatóságokhoz. Felhivom az iparhatóságot, hogy ezen körrendeletnek megfelelő számban mellékelt példányait a hatósága alá tartozó iparhatóságok közt tudomás végett oszszaki. Budapesten, 1893. évi május hó 19-ón. A minister helyett: Reiszig államtitkár. 34062. K. M. 893. számhoz. Vallás- és közoktatásügyi m. bir. Ministertől. 5445. szám. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. t.-cz. alapján szervezett kerületi betegsegélyző pénztárak székhelye sokszor távol esik a pénztárhoz tartozó területen lévő egyes községektől. Szükségessé vált tehát, hogy a pénztár székhelyétől távol lakó tagok a járulékokat az igazgatóság által kijelölendő ott lakó bizalmi személynél fizethessék be, ki is a nála begyült összegeket a kerületi pénztárba szolgáltatná be. A kerületi betegsegélyző pénztárak főleg azon irányban igénylik ily bizalmi személyek közreműködését, hogy a községbeli kisiparosok és kereskedők részéről az alkalmazottak után fizetendő csekély heti járulékokat az illető bizalmi személy összegyűjtené és időközönként, egy vagy két hetenként a kerületi betegsegélyző pénztárhoz beszolgáltatná. Esetleg a kerületi pénztár az illető községben megbetegedett tagnak ellenőrzésével s az ezen tagnak járó táppénz kifizetésével is megbizhatná a bizalmi férfit. Minthogy kisebb községekben a nóptanitók hivatali kötelességüknek elmulasztása nélkül teljesíthetik ezen teendőket s a részükre megállapítandó mérsékelt díjazással javadalmukat gyarapith >-tnák, ugy a tanitók, mint a betegsegélyző pénztárak érdekében kívánatos, hogy ott, a hol a tanítás sikerének koczkáztatása nélkül lehetséges, az elemi népiskolák tanítói a kerületi betegsegélyző pénztárak érdekében közreműködjenek, illetőleg, hogy az emiitett teendők végzését elvállalják. Az egyes tanitók megbízatása iránt majd a kerületi pénztárak igazgatóságai fognak intézkedni, szükséges azonban, hogy felekezeti iskoláknál az illető felekezeti hatóság, az állami ós községi iskoláknál pedig a kir. tanfelügyelő írásbeli engedélyét mutassák fel. Felhívom a tanfelügyelőséget, hogy az előadottakhoz képest a szükséges intézkedést tegye meg s a tankerületben levő állami és községi elemi iskolai tanitók részére minden esetben külön állítsa ki az írásbeli engedélyt. Megjegyzem,* hogy mindig az illető pénztár igazgatóságának belátásától s a szükség beállásától fog függni, hogy mely községben bizassék meg a tanító az említett teendőkkel, ugyancsak az igazgatóság fogja megállapítani a díjazás nagyságát a fenforgó körülmények szerint az elvállalt teendők kisebb vagy nagyobb mérvéhez képest. Budapest, 1893. április hó 25-ón. Gl Csáky s. k. . 36. 116. A szentesi kerületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1893. évi 1462. sz. a. az 1891. XIV. törv.-czikk alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 117. A békés-csabai ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1893. évi 2166. sz. a. az 1891. XIV. törv.-czikk alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 118. A nagykőrösi ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1893. évi 3728. sz. a. az 1891. XIV. törv.-czikk alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 119. A nagy-becskereki kereskedők magánegyesületi betegsegélyző pénztárának alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1893. évi 7765. sz. a. az 1891. XIV. törv.-czikk alapján jóváhagyási záradékkal látta el.