Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 203 — lomból fokozott kiviteli tevékenységgel kivegyük és j ipari termékeinkkel a keleti országokban mindjobban 1 gyökeret verjünk. Németország annál veszélyesebb versenytárs re- i ánk nézve, mert rendkívüli szívósan küzd a keleti 1 piaczok meghódításáért, mely törekvésében nagyon egészséges tarifa-politika van hathatósan segélyére. Vámügy. Egyedárusági czikkek, behozatali illetékek Szerbiában. A szerb pénzügyminiszter az egyedárusági illeté- I kek megállapítása iránt f. óvi augusztus 19/31-én 2126. i sz. a. a vámhivatalokhoz a következő körrendeletet intézte. Folyó évi augusztus 12-ón (24-ón) 2100. sz. a. kelt körrendeletemmel megállapittatott az egyedárusági illeték, amely a behozótól az egyedárusági czikkek után szedendő. Ezen illetéknek az állami egyedárusági törvény 14. §-a értelmében az összes eddigi állami illetékeket fel kell ölelnie. Miután az egyedárusági illetékbe a fent idézett rendelet által nem foglaltattak be az összes állami illetékek, amelyek eddig gyufa, kőolaj, szivarkapapiros és szesz után szedettek, az uj állami egyedáruságok szervezési munkálataival megbízott állami bizottság javaslata következtében az uj állami egyedáruságok behozataláról szóló törvény 14. §-a alapján a behozatalnál szedendő egyedáru sági illetékeket a következőkép állapítom meg : 1. 100 kg. gyufa után .... 126 aranydinár 2. „ „ hordókban levő kőolaj után 24 „ 3. „ „ ládákban levő kóolaj után , 25 „ 4. „ ,, szivarkapapiros után 281 .„ 5. „ „ szesz után . . •. . 117 „ Ezen állami egyedárusági illetékeken kivül t ovábbraisbeszedendők a községi illetékek, úgymint: kövezeti ós mérlegelési illetékek, melyek a községeknek törvény utján biztosittatnak. Ezen állami egyedárusági illeték, valamint az összes községi illetékek mindazon bevivőktől beszedendők, a kik az állami egyedáruságok igazgatóságától az egyedárusági czikkek behozatalára engedélyt nyertek. A beszedett községi illeték az illető községnek a behozatalnál beszedett többi községi illetékekkel együtt beküldendő. A f. évi augusztus hó 12-ón (24-én) 2100 sz. a. kelt körrendelet kapcsán ezen módosítások, az összes j vámhivatalokkal közöltetnek oly felhívással, hogy az j egyedárusági czikkek behozatalánál az utóbb említett körrendelethez is pontosan alkalmazkodni kötelesek. A szerbiai szeszegyedáruság-A szesz gyártására, ellenőrzésére és elárusitására a szerb pénzügyminister 1893. október 9/21-én 2303. sz. a. szabályzatot adott ki, mely ugyanazon hó 13/25-én közzététetett. Ezen törvény főbb határozatai a következők : I. Fejezet a gyártásról szól. 1. czikk. Szesznek keményitőtartalmu anyagokból és measseból való gyártása, a gyufára, kőolajra, szivarkapapirosra és 1 szeszre vonatkozó állami egyedárusági törvény í. czikke értelmében mindenkinek tiltva van, kivéve azon belföldi gyárosokat, a kik szeszt állami felügyelet és ellenőrzés mellett előállíthatnak. A ki állami engedély és felügyelet nélkül bármily foktartalmu szeszt előállít vagy pedig valamely más országból beboz, mint jövedéki kihágásban vétkes, büntetés alá esik. Még oly belföldi gyárosok is, a kik szeszt állami engedélylyel gyártanak, mint jövedéki kihágásban vétkesek büntettetnek, ha a gyártott szesz mennyiségét a lehető legpontosabban be nem jelentik, vagy ha kiderül, hogy a gyártott szeszt az állami egyedáruságok igazgatóságának tudta nélkül adják el. 2. czikk. Azon belföldi termelők, gyárosok, kik állami ellenőrzés mellett szeszt gyártanak, kötelesek az egyedárusági igazgatóság vegyészének mindenkor bejelenteni : a) azt az anyagot, a melyből szeszt gyártanak és b) a gyártott szesz mennyiségét, tisztaságát s a nyert száza-A II. Fejezet az ellenőrzést szabályozza. 3. czikk. A belföldi termelők, gyárosok oly ezélból, hogy a kormány a szesz után fizetendő egyedárusági illetékekből Bzármazó jövedelmeit teljesen biztosítani képes legyen, — kötelesek a következő könyveket vezetni: a) A „főkönyvet" a szesz gyártásáról, mely könyvbe a szesz gyártására szolgáló anyag minősége és mennyisége s ezenfelül a gyártott szesz mennyisége a kormány ellenőrző közegének jelenlétében pontosan bevezettetik. b) A „raktári könyvet"- melybe ugy a raktárba berakott, valamint a raktárból eladott szesz mennyisége kilogrammokbau pontosan bejegyeztetik. c) Az „eladási könyvet" számlákkal és szelvényivekkel. Ezen könyv három egybehangzó számlát tartalmaz, melyekbe a szesz eladása oly módon vezettetik be, hogy a számla egyik példánya a vevőnek kiszolgáltattatik, mig másodpéldánya a kormány ellenőrző közegének adatik át s a harmad példány bekötve a gyáros kezében marad. 4. czikk. A szesz-termelők, gyárosok kötelesek ezen könyveken kivül gyárukban ellenőrző órát is tartani, mely által a gyártott szesz minden kilogrammja ellenőrizhető. 5. czikk. A szesznek ugy minőségére valamint mennyiségére vonatkozólag a főellenőrzést az állami egyedái'usági igazgatóság vegyésze gyakorolja. 6. czikk. Minden belföldi szeszgyárban egy a kormány által kirendelt ellenőr alkalmaztatik, kinek kötelessége a szeszgyártást az állami egyedárusági igazgatóság vegyészének, mint fő ellenőrző közegnek, vezetése alatt minden tekintetben ellenőrizni. A szesz elárusításáról szóló III. Fejezet ezeket tartalmazza : 7. czikk. A belföldi gyárosok, kik állami ellenőrzés mellett szeszt gyártanak, tartoznak ezt raktáraikból, megállapított árak mellett elárusítani, mely árakat az állami egyedáruságok igazgatósága a hivatalos lapban előzetesen közzéteszi. Az eladási árba az egyedárusági illeték mindenkor beleszámittatik. 8. czikk. A belföldi gyárosok senkinek sem adhatnak el szeszt, ha a kormány ellenőrző közege jelen nincs. 9. czikk. A gyárosok kötelesek a gyártott szesz után fizetendő egyedárusági illetéket, mely az állam javára esik, az állami egyedáruságok igazgatóságának pénztárába beüzetni és pedig ennek kívánságára azonnal, különben pedig legkésőbb minden szombaton délelőtt. A vevő kötelességeiről a IV. Fejezet ezeket mondja: 10. czikk. A kik szeszt vásárolnak, azt csakis azon gyárosoktól vehetik, akik azt állami ellenőrzés mellett gyártják, vagy pedig magától az állami egyedáruságok igazgatóságától. A vevők kötelesek a számlákat, melyeket vagy a gyárosoktól vagy pedig az állami egyedáruságok igazgatóságától kaptak, három évig megőrizni.