Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

IM — 1885-ben 235.264 q 1,037.614 frank. 1886-ban 324.296 q 1,387.324 „ 1887-ben 275.384 q 1,178.687 „ 1888-ban 248.300 q 1,055.247 „ 1889-ben 282.209 q 1,203.360 „ 1890-ben 372.810 q 1,389.780 „ 1891-ben 296.550 q 1,173.707 „ 1892-ben 342.522 q 1,370.087 „ Az utolsó 1892. óvi kimutatás szerint a kivitel csak kősóban történik. Rumánia kivitele tehát csak kevés czikkro terjed ki s ezek közt sincs semmi arány. Első helyen áll buza kivitele, melyre 1892. évi összes 289,095.674 frank órtókii kiviteléből esett 138,782.111 frank, vagyis összes kiviteli értékének 48.01 százaléka. Az utána következő kukoricza, árpa és rozs, bár szintén fontos kiviteli czikkek, együttvéve 93,693.591 frank értékkel, csak 67.51 százalékát képezik buzakivitelének. Jelontős kiviteli czikkek még a növényi országból a repcze ós a hüvelyesek- valamint a liszt. Allatot Rumánia keveset visz ki; ezok közül nagyobb számban ökröt, juhot és sertést. Az állati termények közül jelentősebb kivitele csak a gyapjúból, tojás és juhsajtból van. Az ásványországból csupán nyers ásványolajat és kősót visz ki jelentősebb mennyiségben ós értékben. Mezőgazdasági iparból jelentősebb lisztkivitele ; szeszipara azonban, mely néhány évvel ezelőtt még jelentősebb volt, úgyszólván egészen megszűnt. Borkivitele, mely ujabban jelentékenyen emelkedett, szintén hanyatlik. A gy á r-ipárból azonban Rumániának egyetlen jelentősebb kiviteli czikke sincs. (1304.'sz). Vámügy. A szerb obrt-adó. Ismeretes, hogy a Szerbiába bevitt áruk a vámilletéken és fogyasztási adón (trosarina) kivül még forgalmi adót (obrt) is tartoznak fizetni. Az obrt-adót a szerb pénzügyminiszter az áruk piaczi értéke alapján állapitja meg. A Szerbiába exportáló ezógeket erre különösen figyelmeztetjük, mert sok esetben az „obrt" meghaladja a vámilletéket. A tarifa a szerb hivatalos lap augusztus 25. (szept. 6-iki) számában jelent meg, 409. tételt tartalmaz, öt folio-oldalra terjed és a Tudakozó Irodában megtekinthető. A bolgár vámhivatalok rendeletet kaptak, mely szerint: A) A Bulgáriába való behozatalból ki vannak zárva: 1. mindenféle állat, kivéve a Szerbiából jövő igavonó ; 2. gyapot- ós geraniumolaj ; 3. orosz rubel, török medsidié és általában mindenféle külföldi és bolgár ezüstpénz, melyet magánosok 100 frankon felüli értékben behoznak; 4. bolgár ós külföldi réz- és nikelpónzek. 5. rézből való mahmudiék, rubiek, ermilikek és török aranyakhoz hasonlitó egyéb pénzek; 6. gyufák, melyek a meggyújtásnál pattognak ós szikrát szórnak ; 7. viaszgyertya, templomi használatra való paraffin-gyertyák,* ha magánosok importálják, nem egyházi hatóságok; 8. cserzetlen opanka, vagy ilyenhez való szerbiai bőr; 9. szőlőültetvény; 10. „remónycseppek", tinctura indiana, teriak, pain-expeller és halszem; 11. sorsolási jegy, dijsorsjegy stb.; 12. román dohány; 13. vadászfegyverek és revolverek 100 dbon felüli küldeményekben. B) Osztrák négyaranyos dbok, török mahmudie, ermielik, rubie, stambolki és más ily török aranyak, melyek azért hozatnak be, hogy disztárgyakul önkényes árakon bocsáttassanak áruba, behozatali vámot fizetnek; olyanok, melyeket az utasok saját használatra visznek magukkal, vámmentesek. C) 1894. kezdetétől fogva a bolgár kereskedők csak giesshübli, krondorfi ós borszéki ásványvizet árusíthatnak. A többi ásványvizeket csak a gyógyszertárak tarthatják. (1278. sz.) Közlekedési és dijszabási ügyek. A robbanékony tárgyak vasúton való szállításának szabályozására nézve a kereskedelemügyi magyar kir. miniszter ur f. é. julius hó 1-én kelt 37039. sz. alatt, az eddig érvényben volt ily rendeletek hatályon kívül helyezése mellett, uj rendeletet bocsátott ki, mely a „Vasúti ós Közlekedési Közlöny" f. é. 94., 95., 96., 97. és 98. számaiban van közzé téve. A vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-ón létrejött s az 1892. évi XXV. t.-cz. által beczikkelyezett nemzetközi egyezmény végrehajtására vonatkozó határozniányok 1. §-ának utolsó bekezdése értelmében a csak feltételesen szállitható tárgyakra nézve egyfelől az osztrák és a magyar, másfelől a németországi vasutak között fennálló teheráru forgalomban alkalmazandó könnyítésekről szóló s folyó évi január hó 1-ón életbe lépett egyezményhez tartozó II. pótlék a „Vasúti és Közlekedési Közlöny" f. é. 104. és 105. számában van kihirdetve. Budapest-kitérő megállóhely. A budapest—zimonyi vonalon Budapest-Ferenczváros, illetve Budapest— dunaparti teherpályaudvar ós Soroksár állomások között fekvő „Budapest-kitérő" nevü megállóhely folyó évi augusztus hó 20-án a kocsirakományi teheráruforgalomra bizonyos korlátozásokkal megnyittatott. A német—osztrák—magyar tengeri kikötői kötelékben f. évi október hó 1-től elszállításra kerülő malátaküldeményekre nem többé az 1890. évi november hó 1-től érvényes német—osztrák—magyar tengeri kikötői díjszabás II. rósz 3-ik füzetéhez 1893. február hó 1-től érvényes VI. pótlókban foglalt 22. kivételes díjszabás díjtételei, hanem ugyanazon díjszabáshoz 1891. évi augusztus hó 15-től érvényes I. pótlékban foglalt 4. A) és B) kivételes díj szabás tételei nyernek alkalmazást. Az osztrák—magyar—franczla vasúti kötelékben élő juh- és sertósküldeményekre f. é. május hó 1-től érvényes kivételes díjszabáshoz f. é. szeptember hó 1-óvel az I. pótlék lépett életbe, mely a fődijszabás módosítását és helyesbítését tartalmazza.