Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 142 — mánia kivitelében. Ezek, valamint a többi ide tartozó áruk kivitelének értéke a következő : 1885-ben 12.270,758 frank. 188<hben 9.839,025 frank. 1886-ban 20.723,691 „ 1890-ben 26.086,027 „ 1887-ben 6.415,885 .. 1891-ben 24.095,987 „. 1888-ban 15 279,873 1892-ben 9.602,449 „ Ezen árucsoport utolsó háromévi kiviteléből esett a mindenféle olajos magvakra és pedig 1890-ben 25.538,618, 1891-ben 23.085.827 ós 1892-ben 8.690,138 frank értékű kivitel. Az Y-ik árucsoport kivitele alig említésre méltó, mivel gyarmatáruk és déli gyümölcsökből Rumániának természetszerűleg nem is lehet kivitele. Csekély kivitelének értéke ezekből, a következő számokból látható: 1885-ben 78,600 frank. 1889-ben 17,552 frank. 1886-ban 286,691 ., 1890-ben 31,798 „ 1887-ben 436,199 1891-ben 80,187 1888-ban 48,500 1892-ben 32,684 A Yl-ik árucsoport, italok kivitele, mely még néhány óv előtt is jelentékeny volt, a szesz kivitelének nagy hanyatlása folytán, nagyot változott, mint az a következő számokból látható : 1885-ben 5.161.556 frank. 1889-ben 4.531,934 frank. 1886-ban 12.788,884 „ 1890-ben 2.711,381 „ 1887-ben 16.516,387 1891-ben 2.178,500 „ 1888-ban 11.155,998 „ 1892-ben 1.746,728 A szesz és bor kivitelének hanyatlását a következő számok mutatják. Szesz. Bor. 1885-ben 4.780,286 frank. 48.778 frank. 1886-ban 8.632,588 3.458,308 „ 1887-ben 9.915,664 .. 6.585,380 1888-ban 6.457,888 4.688,836 1889-ben 2.291,230 „ 2.234,789 „ 1890-ben 197.086 „ 2.507,581 „ 1891-ben 36.328 „ 2.132,408 .. 1892-ben 93,771 1.634,803 „ A V11-ik árucsoport, conservek és czukrosságok, kivitele szintén jelentéktelen, mint az a köA-etkezőkből látható: 1885-ben 101,538 frank. 1889-ben 30,004- frank. 1886-ban 79,216 .. 1890-ben 126,114 „ 1887-ben 43,122 „ 1891-ben 52,692 „ 1888-ban 30,824 .. 1892-ben 22,923 „ A VIII-ik árucsoportból, növénynedvek, gyógyanyagok és gyógyáruk, szintén jelentéktelen kivitele van Rumániának, a mennyiben ez csak a következő értékeket képviseli * 1885-ben 206,793 frank. 1889-ben 79,426 frank. 1886-ban 64,668 .. 1890-ben 93,422 „ 1887-ben 72,765 1891-ben 61,689 1888-ban 57,037 „ 1892-ben 75,645 ., Ezen árucsoportnak egyetlen a maga nemében jelentős kiviteli czikke a szárított kőrísbogár, melyből Rumániának 1892-ben is 32.410 frank értékű kivitele volt. Elenyésző csekély kivitele van Rumániának a IX-ik árucsoportban, az illatszerekből, melyekből kivitelének értékét a következő négynél nem nagyobb számok mutatják : 1885-ben 1.470 frank. 1889-ben 816 frank. 1886-ban 1.716 „ 1890-ben 2.574 „ 1887-ben 1.956 „ 1891-ben 2.400 „ 1888-ban 2.916 „ 1892-ben 4.068 Ennél bár valamivel nagyobb, de szintén jelentéktelen Rumánia kivitele a X-ik árucsoportból, vegyi anyagok és termékek, mint az a következő számokból J látható: 1 1885-ben 101.672 frank. 1889-ben 301.119 frank. 1886-ban 38^,301 „ 1890-ben 168,778 „ 1887-ben 481,521 1891-ben 142,040 „ 1888-ban 451,838 „ 1892-ben 56,530 _„ Ezen árucsoport kiviteli értékének hanyatlását a borkő kivitelének hanyatlása okozta. Rumánia kivitele a Xl-ik árucsoportból, festő és cserző anyagok, festékek és lakkok, azért nyer nérhileg jelentőséget, mivel a kivitel ezen árucsoportból lassú emelkedést mutat, mint ezt a következő számokból láthatjuk: 1885-ben 190.860 frank. 1889-ben 114,194 frank. 1886-ban 262,121 „ 1890-ben 67,198 „ 1887-ben 175,238 ., 1891-ben 237.197 „ 1888-ban 208,455 „ ' 1892-ben 554,552 . ,, Ezzel ellenkezőleg aXII-ik árucsoportjának kivitele, olajok, zsiradékok, viasz ós ezekből való áruk, folytonos hanyatlást mutat, miként itt következik : 1885-ben 148,875 frank. 1889-ben 35,392 frank. 1886-ban 128,334 „ 1890-ben 36,897 „ 1887-ben 50,317 „ 1891-ben 36,528 .. 1888-ban 47,393 „ 1892-ben 17,233 „ A XIIl-ik árucsoport kivitele, állati hulladékok ós különböző állati termékek, azért mutat nagyobb ingadozásokat, mivel ennek árui gyakran állategészségügyi szempontból a beviteltől monarchiánkba is cltiltatnak. Miután azonban ezek legtöbbje nagyobb mennyiségben kaphatók Rumániában, tehát a gyakori tilalom daczára mégis jelentősebb mennyiség és értékben szállíttatnak ki Romániából, mint ezt a következő számokból láthatjuk : 1885-ben 1.537,162 frank. 1889-ben 690,505 frank. J886-ban 1.238,199 „ 1890-ben 1.022,156 „ 1887-ben 967,736 „ 1891-ben 1.452,353 „ 1888-ban 903,676 „ 1892-ben 831,936 ., Ezen árucsoport főkiviteli czikkei ágytollak, sörte, csontok és paták, szarvak, belek ós hólyagok stb., melyek kivitele az 1892-ik óvi kolera alatt szintén szenvedett. Nagyobb hanyatlást mutat a XIV. árucsoport, nyers bőrök, kikészített bőrök ós áruk ezekből, kivitele, mint az itt következik : 1885-ben 9.344,900 frank. 1889-ben 1.043,183 frank. 1886-ban 6.090,630 „ 1890-ben 1.161,073 „ 1887-ben 2.644,301 ., 1891-ben 1.264,333 ., 1888-ban 1.591,262 „ 1892-ben 1.105,814 Ezen kivitel csökkenése azonban csak előnyére lehet Rumánia iparának, mivel sok állati bőr, mely eddig nyers állapotban kivitetett, most otthon lesz kikészítve ós különféle bőrárunak feldolgozva. Az itt kimutatott kivitel különben még most is főkép nyers állati bőrökből és prém bőrökből történik. Alig említésre méltó kivitele van Rumániának a XV. árucsoportból, kaucsuk és kaucsuk áruk és a mi van is, az is valószínűleg csak mint a közvetítő kereskedelem tárgya került kivitelre, mely a következő volt : 1885-ben 47,881 frank. 1889-ben 23,580 frank. 1886-ban 4,901 ., 1890-ben 40,678 „ 1887-ben 52,844 „ 1891-ben 141,920 „ 1888-ban 16,098 „ 1892-ben 62,892 „ A fonó szövő anyagok ós áruk XVI-ik nagy csoportjából kivitelre kerülő jelentősebb értéket képviselő czikkek többnyire nyers anyagok, mint gvapju, állati szőrök, selyemgubók és nyers kender; kevésbé gyártmányok és kész ipari czikkek, mint kisebb mennyiségű és értékű gyapjú- ós pamut-szövetek