Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 139 — A vegyi a nyagok ós termékek, X-ik árucso­port, nagy árucsoportjából Rumániának jelentős és emelkedő bevitele van, mivel idetartoznak a különböző • savak (kénsav, sósav, czitromsav stb.), nátriumok (szóda, Kalambarsó stb.), káliumok, oxydok (czinkoxyd, óloin­oxyd stb.) ós ínég más hasonló kisebb-nagyobb jelen­tőségű vegyi anyagok ós termékek, melyek beviteli ér­téke következő emelkodést mutat: 1885-ben 3.236,625 frank. 1886-ban 6,620,395 „ 1887-ben 6.829,097 „ 1888-ban 6.438,070 ., 1889-ben 9.076,284- „ 1890-ben 9.328,482 „ 1891-ben 10.581,520 „ 1892-ben 9.818,335 „ A festő- ós cserző-anyagok, festékek és kenczék csoportja, Xl-ik árucsoport, szintén emelkedést mutat Rumánia bevitelében, miután idetartoznak a cser­zósre való kérgek, levelek, virágok stb., a festésre való indigó s egyéb növényi festőanyagok, fónymázak, kát­rányfestékek, olajfestékek, fekete ós szines irónok stb., melyek behozatalának értékét a következő számok mutatják: 1885-ben 2.567,465 frank. 1886-ban 3.045,821 „ 1887-ben 3.975,018 „ 1888-ban 4.389,426 ., 1889-ben 3.998,341 ., 1890-ben 4.722,954 „ 1891-ben 5.619,253 ., 1892-ben 5.817,029 „ A XII-ik árucsoportból nagy ós jelentős bevitele van Rumániának, mivel idetartoznak az olajok, z s i r a­d é k o k, viasz és ezekből való áruk, melyek közül kü­lönösen a faolaj és egyéb növényi olajok, a stearin masszában Rumániának nagyfontosságú beviteli czik­keit képezik ; kissebbek pedig a halzsir, viasz ós stea­rin-gyertyák. Ezek bevitele együtt közvetkező értéket képvisel: 1885-ben 8.099,345 frank. 1886-ban 6.394,915 „ 1887-ben 5.604,199 „ 1888-ban 6.689,477 „ 1889-ben 7.892,736 „ 1890-ben 7.860,411 ., 1891-ben 10.334,190 „ 1892-ben 10.033,619 „ Rumániának állati hulladékokból és különböző állati termékekből, XIII. árucsoport, csak cse­kély behozatala lehet, mint azt a következő számok mutatják : Í885-ben 85,749 frank. 1886-ban 101,298 „ 1887-ben 93,353 „ 1888-ban 107,261 1889-ben " 1890-ben 1891-ben 145,705 1892-ben 139,676 Annál nagyobb bevitele van a XlV-ik csoportból, i mivel ide nem csak a nyers ós kikészített bő- ! r ö k, hanem a nyerges áruk, lábbeliek ós szőrme-áruk is tartoznak. Különösen nagy bevitele van a kiké­szített, úgynevezett nagybőrökből (marha, lóbőr), vala­mint a nyers bőrökből is, de még ezeknél is nagyobb a lábbeliekből; kisebb de még elég jelentős bevitele 52,125 77,807 van még különféle bőrkészítményekből ós mindenféle kikészített prémbőrökből. Ezek együtt Rumánia bevi­telében következő értéket képviselnek : 1885-ben 28.652,338 frank. 1886-ban 23.236,182 '.. 1887-ben 18,250,904 „ 1888-ban 16.967,418 .. 1889-ben 19.253,010 „ 1890-ben 20.318,582 ., 1891-ben 23.962,968 1892-ben 10.947,072 „ A nagyobb hanyatlást Rumánia 1892. óvi bevite­lében a kikészített nagy bőrök és finom bőrök, de kü­lönösen a lábbeliek bevitelének nagy csökkenése okozták Kisebb, de emelkedő kaucsuk és gutta­p e r c h a bevitelé, XV-ik árucsoport, ezeknek készít­ményeiből történt a következő értékekben : 1885-ben 1.162,915 frank 1886-ban 1.635,286 1887-ben 2.041,526 „ 1888-ban 2.195,674 „ 1889-ben 2.870,550 ., 1890-ben 2.923,038 1891-ben 4.062,916 „ 1892-ben 4.141,992 „ Mint már kimutattuk, Rumánia valamennyi be­hozatali csoportja közül legnagyobb a XVI. árucsoport, t. i. fonó-szövő anyagok ós ezek készít­ményeinek csoportja. Es méltán, mert ebben fog­laltatnak mindazon fonó-szövő anyagok, félgyártmányok ós kész ipari czikkek, melyek az emberi ruházkodás főszüksógletét képezik. Miután pedig Rumánia emel­kedő ós szaporodó népessége ebbeli igényeit és szük­ségleteit saját gyártmányaival kielégíteni nem kópés, mi sem természetesebb mint az, hogy behozza ezeket fokozódott mérvben a külföldről, mely évenként ismét­lődő nagy bevitelének értékét a következő számok mutatják : 1885-ben 90.288,989 frank. 1886-ban 116.990,382 .. 1887-ben 138.776,810 1888-ban 136.385,551 ,, 1889-ben 169.467,939 „ 1890-ben 155.044,646 1891-ben 184.161,510 1892-ben 157.552,688 „ Rumánia ezen bevitelében legnagyobb értékkel szerepelnek a gyapjú- ós pamutszövetek, a pamutfo­nalak, jutaszövetek ós zsákok, selyemszövetek ós min­dennemű kötött áruk gyapjúból, pamutból és selyem­ből ; kisebb, de azért még mindig jelentős értékkel vesznek részt a gyapjufonalak, nemez-áruk, nyers pa­mut, csipkék, tüllök és himzett áruk pamutból, kötél ós kötél-áruk, vászon, mindennemű szőnyegek, kész ruházatok stb., melyek legnagyobb része az emberek első szükségletének kielógitéseül szolgálnak. Bár kisebb, de azért nem kevésbbé jelentős be­vitele van Rumániának a XVII. árucsoportból, azaz papiros, papiros-lemez ós papiros árukból, mely utóbbi alá tartoznak a nyomtatványok és könyvek is. Ezek bovitelének értéke a következő volt: 1885-ben 6 588,878 frank. 1886-ban 6.917,572 ,. 1887-ben 12.415,362 1888-ban 15.148,895 1889-ben 14.385,840 „ 1890-ben 13.759,823 „

Next

/
Thumbnails
Contents