Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)
1893-12-31 / 107. szám
- 137 1885-ben 2.368.353 tonna. 1886-ban 2.276,594 „ 1887-ben 2.219,459 „ 1888-ban 2.405,148 „ 1889-ben 2.722,382 1890-ben 2.774,882 „ 1891-ben 2.757,084 „ 1892-ben 2.608,168 „ Az 1892. évi csökkenést ugy a behozatal (53,690 tonna), de még inkább a kivitel (95,227 tonna) csökkenése okozta; azonban ugy a behozatal súlya, mint a kivitelé még igy is igen jelentékeny, mint a következő számok mutatják : Behozatal. Kivitel. 1885-ben 571,183 tonna. 1.797,170 tonna. 1886-ban 571,664 „ 1.704,930 „ 1887-ben 414,243 ., 1.805.216 1888-ban 453,243 „ 1.951,905 „ 1889-ben 485,439 „ 2.236,943 ., 1890-ben 553,938 2.220,944 „ 1891-ben 702,480 „ 2.054,605 „ 1892-ben 648,790 „ 1.959,378 Habár tehát a behozatal 1892-ben kisebb is volt, mint 1891-ben, mégis sokkal felülmulta az előbbeni évek behozatalát; hasonlót nem mondhatni ugyan a kivitelről, mivel ez már néhány óv óta hanyatlik, azonban még mindig nagyobb, mint volt az 1885., 1886. és 1887. években. Forgalmi szempontból is igen tetemes Rumánia kiilforgalma, mivel annak be- és kiszállitása, egy vasúti kocsira 10 tonna 10,000 kg. rakományt számitva, 260,816 vasúti kocsit vett igénybe, vagyis a behozatalnál 64,879, a kivitelnél pedig 195,937 vasúti kocsit. Rumánia külforgalmának érték szerinti kimutatása egészen más képet mutat, mint suly szerinti kimutatása; s ez igen természetes, mivel a sulyszerinti kimutatásnál a tömeges szállítás tárgyát képező nyers termények és félgyártmányok jutnak főkép kifejezésre, az értékkimutatásnál pedig inkább a kisebb sulyu, de annál nagyobb értékű iparczikkek ós kész gyártmányok. Rumánia összes külforgalmának órtékszerinti hullámzását az 1885-ik óv óta a következő számok mutatják: 1885-ben 516.507,351 frank. 1886-ban 552.044,625 „ 1887-ben 580.407,365 „ 1888-ban 567.166,962 „ 1889-ben 642.111,245 „ 1890-ben 638.749,469 „ 1891-ben 710.494,909 1892-ben 670.863,921 „ Rumánia külforgalma érték szerint kisebb volt ugyan 1892-ben, mint 1891-ben, de még ugy is jelentékenyen túlhaladta valamennyi előző esztendő hasonló, érték szerinti forgalmát. Az összforgalom értékcsökkenését a behozatal okozta, mely -1892-ben 54.046,651 frank értékkel volt kisebb, mint 1891-ben, mig ellenben a kivitel értéke még 14.415,663 frankkal nagyobb volt 1892-ben, mint a megelőző 1891-iki esztendőben, mint azt a következő számok mutatják, melyek szerint tett: RUMÁNIA összes behozatalának összes kivitelének értéke 1885-ben 268.539,150' frank 1886-ban 296.497,362 247.968,201 frank. 255.547,263 „ 1887-ben 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben .314.680,752 310.378,320 367.944,099 362.791,054 435.814,898 381.768,247 frank 265.726,613 frunk. 256.788,642 „ 274.167,146 ., 275.958,415 „ 274.680,011 „ 289.095,647 „ Habár tehát Rumánia behozatalának értéke 1892-ben sokkal kisebb is volt, mint 1891-ben, mégis jelentékenyen túlhaladta az előbbeni évek hasonló behozatalát ; ellenben kivitelének értéke csekély emelkedése mellett is oly nagy volt az 1892-ik évben, hogy nemcsak túlhaladta valamennyi megelőző esztendőnek kiviteli értékét, hanem a legnagyobb is volt, mit Rumánia, Í885. óta felmutatni tud. Áttérve a behozatal ós kivitel árucsoportok szerinti taglalására, azt találjuk, hogy Rumánia XXV. árucsoport szerinti külforgalmában a legnagyobb értéket képviselő csoportok a behozatalnál a XVI-ik árucsoport, vagyis a fonó-szövő anyagok és' áruk, a kivitelnél pedig a III-ik árucsoport, vagyis a lisztes anyagok és azok kószitmónyei. E kót árucsoport dominálja Rumánia kiilforgalmát, melyekből esett a behozatalnál a fonószövő ipari anyagokra és árukra 157.552,688 frank vagyis összes 1892. évi behozatalának 41-27°/0 -a, a kivitelnél pedig a lisztes anyagokra és ezek készítményeire 251.890,043 frank vagyis összes kivitelének 87'13%-a. Ezek után nagyobb értékkel vannak képviselve a behozatalnál a XXI. csoport, vagyis fémek ós fémáruk 81.575,084 frankkal, a kivitelnél pedig egy se. Az egyes árucsoportok értékének hullámzását a következő számok mutatják. 1. A BEHOZATALNÁL. Az élő állatok behozatala, I-ső csoport, nagyobb hullámzás mellett, nem nagy értéket képvisel, mivel Rumánia nyers termelő ország lévén, állattenyésztést is üz és csupán lovakat kénytelen,nagyobb menynyiségben a hadsereg számára bevinni. Allatbevitelónek értékét a következő számok mutatják: 1885-ben 1.417.511 frank. 1886-ban 1.153,675 „ 336,143 1887-ben 1888-ban 1.592,333 1889-ben 4.168,563 1890-ben 2.185,266 „ 1891-ben 2.491.341 1892-ben 2.457,366 „ Ennél sokkal nagyobb és állandó bevitele van Rumániának állati élelmezési nyers anyagokból, melyek bevitelénél a sózott s egyéb halak, caviár, kagylós és héjas állatok vannak nagyobb értékkel képviselve. Bevitele ezen 11-ik árucsoportból következő emelkedést mutatja : 1885-ben 4.994,996 frank. 1886-ban 3.559,029 „ 1887-ben 4.469,114 „ 1888-ban 5.101,874 „ 1889-ben 4.912,291 „ 1890-ben 5.169,113 ., 1891-ben 7.212,362 „ 1892-ben 6.008,796 „ Lisztes anyagaink s ezek kószitmónyeinek bevitelénél a legnagyobb értékkel a rizs van képviselve, s ezért bevitele ezen III-ik árucsoportból kisebb 2*
