Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 1. félév)

1893-01-19 / 6. szám

— 87 78. Götze Ernő és társ. Berlinben, patkó­kapaszkodók betéttel; a szab. kelt 1890. jul. 29.. megs. 1892. jul. 29. XXIV. 2091. 79. Eisler Zsigmond Bécsben, egymásba tolható ágyak, melyeknél a be- ésí kitolandó ágyak homlokrészei összehajlithatók és a felállítás után mechanikus készülék által szi­lárdon állíttatnak ; a szab. kelt 1890. jul. 29., megs. 1892. jul. 29. XXIV. 2095. 80. Jáck Frigyes Nagykanizsán, bizto­sító hajtű ; a szab. kelt 1890. jul. 24., megs. 1892. jul. 24. XXIV. 2267. 8Í. Thunhart József és Könyves Tóth Mihály Budapesten, viz alatt működő szikla­furó ; a szab. kelt 1890. jul. 9., megs. 1892. jul. 9. XXIV. 2269. 82. Knuth Károly Budapesten, folyadék emelésére szolgáló gép; a szab. kelt 1890. jul. 17.. megs. 1892. jul. 17. XXIV. 2270. 03. Bánó László Budapesten, hajlítható tengely-kapcsolás ; a szab. kelt 1890. jul. 9., megs.'1892. jul. 9. XXIV. 2289. 84. Huggonet Louis Corsierben (Svajpz), fuvószáj kovácstüzek számára; á szab. kelt 1890. jul. -i., megs.,1892. jul. 4. XXIV. 2292. 85. Sternberg Ármin Budapesten, javítás a czirfibalmon; a szab. kelt 1890. jul. 4., megs. 1892. jul. 4. XXIV. 2295. 86. Veit Izidor Stuttgartban, készülék comprímált levegővel való vizemelésre ; a szab. kelt 1890. jul. 9., megs. 1892. jul. 9. XXIV. 2301. 87. Tscherkassow Iwanowitsch Sándor báró Moskvában, szellőző vajköpülő ; a szab. kelt 1890. jul. 31., megs. 1892. jul. 31. XXIV. 2303. 88. Graepel Hugó Budapesten, javítások a rostáló készülékeken; a szab. kelt 1890. jul. 31., megs. 1892. jul. 31. XXIV. 2306. 89. .(enkowszky Ágost Szaldoboson, ösz­szeadó gép ; á szab. kelt 1890. jul. 13.. megs. 1892. jul. 31. XXIV. 2310. 90. Melocco Lénírd Budapesten, beton­lapok lejtőkre; a szab. kelt 1890- jul. 17., megs. 1892. jul. 17. XXIV. 2313. 91. Gulseth P. öluf Skienben, Norvégia czithera hangváltoztatóval; a szab. kelt. 1890 jul. 5., megs. 1892. jul. 5. XXIV. 2316. V. Kinevezések. A m. kir. kereskedelemügyi minister Zikeli Ernőt, Waldhütter Adlershausen Alfrédot és Strasser Győzőt a kir. zálogházak tiszti létszámában ideiglenes minőségű dijas gyakornokokká nevezte ki. V. A kereskedelemügyi magy kir. ministernek 1892. évi 82014/VI. szám alatt kelt rendelete valamennyi kereskedelmi és iparkamarához az országos czimerek használata tár­gyában. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara f. hó 19-én 3774. sz. a. a m. kir. ministerelnök úrhoz intézett felter­jesztésével jelentette, hogy a szabadalomtulajdonosok közül számosan, szabadalmi okmányuk alapján, az ország czimerének használatára is jogosítva vélik magukat és azt tényleg használják is. Ennélfogva felhivom a kamarát, hogy az érdekel­teket mielőbb figyelmeztesse, miszerint a magyar szent korona országai egyesitett és külön czimerének használ­hatásáról szóló 1883. évi XVIII. t.-czikk, valamint az 1884. évi 29,722. sz. a. kibocsátott m. kir. belügyminis­teri körrendelet értelmében azon czégek, melyek vala­mely találmányra szabadalmat nyertek, pusztán ezen szabadalom alapján, az országos czimerek használatára jogosítva nincsenek. Budapesten, 1892. deczember hó 22-én. Lukács. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügymi­nisterium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. czikkben megha­tározott állami kedvezményeket Schlammadinger testvé­rek székesfehérvári czég Székesfehérvárott létesített drót­szeggyára részére az 1892. évi augusztus hó 15-étől szá­mítandó tíz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügymi­nisterium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. czikkben meghatá­rozott állami kedvezményeket az „Első nyitrai maláta­gyár iparvállalat" czég Nyitrán létesített malátagyári ipartelepe részére az 1892. évi január hó 1-től számítandó tiz (10) évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénz­ügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. czikk­ben meghatározott állami kedvezményeket ..Harkort-íele bányamüvek és vegyészeti gyárak" czég, mint a „rudai 12 apostol bányatársulat" tulajdonának brádi arany-lugzó ipartelepe részére az üzembe helyezés^ napjától számí­tandó tiz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. k. minister a m. k. pénz­ügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. cz.­ben meghatározott állami kedvezményeket a dr. Országh Sándor és Popper István bpesti lakosok által Mező-Telegden (Bihar vm.) létesített ásványolaj gyári ipartelep részére az 1892. évi október hó 24-től az 1897. év de­czember hó 31-ikéig engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a rn. kir. pénz­ügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. czikk­ben meghatározott állami kedvezményeket a Jacottet és társa czég által Budapesten (külső váczi-ut) létesített, kábel- és ólomcső-gyár részére az 1892. évi október 27-től számítandó 15 (tizenöt) évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénz­ügyminister hozzájárulásával az 1890. XIII. t. cz.-ben meghatározott állami kedvezményeket Koromzay s társai czég Szepes-Bélén létesített burgonyaszörp és czukor­gyári ipartelepe részére 1892. január 1-től számítandó tiz évre engedélyezte. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 401. szám. Egy csőhengerműnek : a) öntött vasra és aczélra, továbbá durván hengerezett csövekre, az azokból szabadalmazott eljárás szerint előállított csövek és egyéb tárgyak kivitelének feltétele mellett, b) aczél­hulladékokra és czementezett svédvasra, az abból előál­lított aczél kivitelének feltétele mellett. X. Ipartestületi alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a gálszécsi ipartestület alapszabályait mult évi 89026. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t. cz. 128. §-a — 141. §-a — alapján jóváhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents