Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 1. félév)

1893-05-25 / 42. szám

840 zés és készülék mindenféle irományok ren­dezésére és megőrzésére ; a szab. kelt 1891. okt. 28., megs. 1892. okt. 28. XXV. 3207. 447. Osztrák általános szállítási társaság Bécsben, ujitások szeméthordó kocsikon; a szab. kelt 1891. okt. 28.. megs. 1892. okt. 28. XXV. 3208. 448. Kovarovic Ferencz és Kovarovic Venczel Prágában, újszerű kapocs, karpere­czek számára; a szab. kelt 1891. okt. 28., megs. 1892. okt. 28. XXV. 3209. 449. Bülow-Zibühl Henrik és Grasser Ká­roly Bécsben, ülőszerkezet, mely sétabotokra és esernyőnyelekre alkalmazható ; a szab. kelt 1891. okt. 28., megs. 1892. okt. 28. XXV. 3210. 450. Balog Károly Budapesten, rovarirtó­készülék ; a szab. kelt 1891. okt. 22., megs. 1892. okt. 22. XXV. 3561. 451. Nádassy Mátyás Budapesten, szikra­oltó. gőzkémónyek számára ; a szab. kelt 1891. okt. 31., megs. 1892. okt. 31. XXV. 3842. 452. Thomas Gilchrist Sidney Batterse­ban, részére Nagy-Britanniában 1878. okt. 9. óta 14 év tartamára szabad, javitott eljá­rás tüzáló téglák és tömbök előállitására; a szab. kelt 1879. nov. 7., megs. 1892. okt. 9. XIII. 1401. V. Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister Tolnay Kor­nél oki. mérnököt és Lovrich íjászlót, a cs. kir. szab. déli vaspályatársaságnál alkalmazott osztálymérnököt, m. kir. vasúti és hajózási biztosokká nevezte ki. XII. Közlemények consulátusaink jelentéseiből. Piräus (1893. márczius l ó). A kereskedelmi kö­rökben gyakran kerül szóba, hogy 1889 óta, a mikor az Union-bank 10 milliós kölcsöne a bélyegtörvény követ­keztében meghiusult, az osztrák és magyar tőke Görög­ország pénzügyi műveleteitől távol tartja magát. Hang­súlyozzák ezzel kapcsolatban, hogy ha az osztrák ós ma­gyar tőke a görög piaczczal közelebbi érintkezésbe lépne, iparczikkeink is könnyebben találnának piaczot Görög­országban. A lefolyt hónapban a görög kereskedők tartozásai­kat pontosabban egyenlítették ki, mindazonáltal még mindig szükség volt a consulatus közreműködésére késedelmes adósokkal szemben. A consulatus tevékeny­sége ily megkeresések esetén a következőkre szo­rítkozik. Mindenekelőtt felszólítja az adóst a fizetésre, eset­leg az egyezkedés útját egyengeti az adós és hitelező közt. A mennyiben ily módon eredményt el nem ér, megjelöli a hitelező előtt azon eszközöket, a melyek al­kalmazásával peres vagy perenkivüli uton pénzéhez juthat. Az életbeléptetett törvények közül említésre méltó a kereskedelmi és iparügyek védelmére hozott törvény, valamint az adómentesség oly nyersanyagok részére, a melyek az ipari termékek gyári előállitására szüksége­sek. Ilyen a czukor, szalmafonatok, selyem ós pamut­szalagok, czement, hydraulikus mész, tükörüveg, vala­mint feldolgozatlan bőrök. P a t r a s (1893. márczius hó). Kiviteli kereske­delmünknek még mindig a legnagyobb óvatossággal kell eljárnia a patrasi piaczczal szemben. Előleges tudakozó­! dás nélkül üzleteket kötni nem ajánlatos, mert még uj csődök következhetnek be. Smyrna (1892. évi jelentés). A szeszbehozata terén Németország mind nagyobb tért foglal. Az osztrák és magyar szesz, melylyel eddig csak az orosz szesz versenyzett, most a németországi szeszt is szemben ta­lálja. Eddigi uralkodó állását — igen valószinü — egyik­kel szemben sem lesz képes megtartani. A németor­szági szesz, mely legnagyobb részt burgonyából készül, igen kedvelt és a legfinomabb minőségűért 100 kg.-kint 41 frc. 25 c. fizettetik, e mellett a vevő terhére csak 1 perczent sulyvesztesóg számíttatik ; a magyarországi gyártmány 100 kg.-ját kereskedőink 46'/2 frankon alul nem adhatják és e mellett 3°/0 sulyveszteség megy a vevő terhére. Az orosz szesznek pedig leginkább azon körülmény válik előnyére, hogy a smyrnai legnagyobb­rósöt görög kereskedőknek Oroszországban saját bevá­sárlóik vannak, a megvett szeszt Smyrnában raktárak­ban halmozzák fel ós kicsinyben árusitják el a kisebb szeszgyárosoknak, mit a többi európai államok kereske­dői az itteni hitelviszonyok miatt nem tehetnek. Az orosz szeszkereskedők nemcsak könnyebbséget nyújta­nak a fizetési módozatokban, hanem ha a verseny ugy i kivánja, az árakat is rendkivüli mértékben leszállíthatják anélkül, hogy ez által veszteséget szenvednének; mig a magyar és osztrák szesz ily árak mellett egyáltalában ki nem vihető. Lissabon (1892. évi jelentós). A consulatus köz­reműködése késedelmes adósokkal szemben ismételve vé­; tetik igénybe. Kereskedők azonban sokkal helyesebb utat választanának, ha a consulatushoz az üzleti össze­köttetés megkezdése előtt fordulnának felvilágositásért, j miáltal a könnyelmű hitelnyújtás hátrányos következ­ményeit elkerülhetnék. Portugalia pedig nem lenne há­látlan talaja kiviteli kereskedelmünknek, különösen ha : tájékoztatásul ós összeköttetés létrehozása czéljából az í egyes kereskedői házak, vagy amennyiben erre nem kó­pesek többen összeállva utazókat küldenének oda. -Á-rverési Hirdetmény. A budapesti királyi zálogházak belvárosi intézetében mindazon tárgyak, melyek 1892. május hó­napban elzálogittattak és az árverési napig kiváltás vagy átiratás által rendbe nem hozattak: nevezetesen a ruhanemüek 1893. junius 5-én ós a következő napokon, — az ékszerek pedig ugyanazon hó 19-én és a következő napokon elárvereztetnek. Miről nemcsak az elzálogitó, hanem az árverésben részt venni kivánó felek is tudomásvétel végett azon hozzáadással értesíttetnek, hogy ruhanemüekkel együtt azon prémes ruhák és félbársonynyal prómezett vagy más szövetekből készült ruhanemüek is, melyek 1892. évi november havában zálogittattak el és csak hat hóra vétettek át, eladandók lesznek. Budapesten, 1893. május 20-án. A kir. zálogházak igazgatósága. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Thumbnails
Contents