Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 1. félév)

1893-04-13 / 30. szám

— 591 — Schmidt Ferenez segédhivatali igazgatót segédhivatali főigazgatóvá, Jung Antal, Grobetty Károly és Opra György segédhivatali aligazgatókat segédhivatali igazgatókká ós Ambró Géza könyv- és térképtári aligazgatót, könyv- és térképtári igazgatóvá nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister az 1893. évi 1Y. törvényezikk alapján Gerber Venczel I-ső osztályú ministeri számtisztet ministeri számvizsgálóvá, Kövy Alfonz országos statistikai hivatali I. oszt. számtisztet statisztikai hivatali számvizsgálóvá, Náday Hugó, Bodnár Dezső, Kerékgyártó István és Janovecz Lajos I. oszt. ministeri számtiszteket ministeri számvizsgálókká, továbbá Gallina Károly, Goldinger Ferenez, Spitzár Frigyes, Herczegfy Dénes, Bertram Géza, Farkas Endre, Tichtl Vilmos, Lázár Imre, Udvardy Lajos ós Mahler Emil [. oszt. ministeri számtiszteket, ministeri számellenőrökké, Andriska Sándor orsz. statistikai hivatali I. oszt. számtisztet statistikai hivatali számellenőrré, Ary László ós Moser Sándor I. oszt. ministeri számtiszteket ministeri számellenőrökké, Dubovszky Gyula országos statistikai hivatali I. oszt. számtisztet statistikai hivatali számellenőrré, Nyilvay György, Büttel János, Schiefner Károly és Bérezik István I. oszt. ministeri számtiszteket, ministeri számellenőrökké, Kánitz József országos statistikai hivatali II. oszt. számtisztet, statistikai hivatali szám ellenőrré, Hive&sy Jenő Il-od oszt. ministeri számtisztet ministeri számellenőrré, Szauer Arnold és Pétery Sándor statistikai hivatali Il-od osztályú számtiszteket, statistikai hivatali számellcnőrökkó, végre Kullmann Géza, Wittenberger Adolf, Loosz István, Maron Alajos, Bayer Lajos és Kiss Aladár Il-od osztályú ministeri számtiszteket, ministeri számellenőrökkó nevezte ki. A kereskedelemügyi minister Csécsy Mór kir. zálogházi ellenőrző számtisztet ugyanazon intézethez számellenőrré nevezte ki. V. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök urnák f. évi márczius hó 28-án 19,147. sz. a. kibocsátott rendelete a korona értékre szóló bronzérmek forgalomba hozatala, s az o. é négykrajezáros váltópénz bevonása tárgyában. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyministeróvel létrejött megegyezés alapján a m. kir. állami pénztárak és a cs. kir. állampénztárak a korona értékre szóló bronz-érmeket, t. i. a két-fillóreseknek és egy-filléreseknek forgalomba hozatalát f. é. április hó 1-én kezdik meg. A magyar és ausztriai veretű bronzérmek a törvény értelmében névértékökben és pedig ausztriai értékre szóló fizetéseknél a két filléres egy s az egy fillérest fél ausztriai értékű krajczárral számítva, fogadandók el. Senki sincs azonban kötelezve bronzérmeket 100 fillér összegen tul fizetéskép elfogadni. Az állami ós gyéb közpénztárak bronzérmeket 5 o. é. frt, illetőleg 10 koronáig terjedő összegekben fizetéskép elfogadni tartoznak. A m. kir. központi állampénztár a budapesti és zágrábi állampénztárak, nemkülönben a váltópónztári teendőkkel megbizott debreczeni, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozsvári, nagyszebeni, pozsonyi, szegedi és temesvári kir. adóhivatalok bronzérmeket minden összegben elfogadnak, más törvényes fizetési eszközre való átváltás végett. A koronaértékre szóló bronzérmek kiadásának arányában a m. kir. állami pénztárak a 4 krajezáros o. é. rézváltópónzt be fogják vonni. A be nem vont 4 kros o. ó. rézváltópénz eddigi I törvényes forgalmát megtartja. V. Országos ipari és kereskedelmi alap. A galgóczi takarékpénztár, a hazai ipar ós kereskedelem fejlesztésére létesített .,országos ipari és kereskedelmi alap" gyarapítására 20, azaz husz forintot adományozván, a kereskedelemügyi m. kir. minister nevezett intézetnek ezen hazafias adományáért köszönetét nyilvánította. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pónzügyministerium vezetésével megbizott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával az 1890. évi XIIL t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a Halász Ferenez és társa kecskeméti czég által Kecskeméten „Első alföldi cognacgyár" név alatt létesített eognacgyári ipartelep részére az 1893. évi január hó l-jétől számítandó öt (5) évre engedélyezte. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 15.906. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Máramaros vármegye területéhez tartozó Ruszpolyána községben a f. évi május hó 22. ós 23-ikára eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi május hó 23. és 24-ikén tartassék meg. XII Közlemények consulátusaink jelentéseiből. Rio de Janeiro (1893. január hóban.) A rendelkezésre álló kávé-készlet jelentéktelen s f. hó 1-én körülbelől 70,000 zsákra becsültetett. A folyó aratásból 1892. óv végéig 1.700,000 zsák szállíttatott ide, ugy hogy még körülbelől 1 millió zsák maradhatott az ország belsejében. A jövő aratásra vonatkozólag átalában azon nézet í uralkodik, hogy az még közepesnek is alig lesz mondható, s a riói tartományban 21

/» millió zsáknál többet nem igen fog kitenni; a sao-pauli tartományban a kilátások szintén kedvezőtlenek s az előbbinél nagyobb eredmény itt sem remélhető. Ide szállíttatott deczember hó folyamán 269,068 zsák ; bajóra rakatott 291,541 zsák ; ebből Európába ment 59,805 zsák. F. é. január 1-től 6-ig ideszállittatott 28,544 zsák ; hajóra rakatott 10,492 zsák. Az árjegyzések névlegesek voltak. Rettimo (1892. deczember hó.) Az osztrák-magyar monarchiából való rumbehozatal jelentékenyen csök-