Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-01 / 97. szám

— 1689 -ről, az évről-évre mindenkor előzetesen megállapítandó költségvetés alapján, az illetékes ministerek egyenlő arányban tárczáik terhére gondoskodnak. 10. §. A tanács rendes előadója a titkár; a mennyiben azonban a tanács szükségesnek tartja, az egyes ügyekre nézve a tagok sorából esetről-esetre külön előadókat is választhat. 11. §• Az elnök, az alelnökök, titkár és az esetleg választott előadó képezik az országos iparoktatási tanács elnökségét, mely a tanácshoz utalt sürgősebb természetű folyó ügyeket — a mennyiben azok a tanács tárgyalásait nem igényelik — elintézi. — Az elnökség közvetíti az érintkezést a kereskedelemügyi és vallás- és közoktatásügyi minister és a tanács között. 12. §. A titkár vezeti a tanács összes Írásbeli teendőit, levelezését, iktatókönyvét, kezeli irattárát és egyúttal jegyzője a tanács üléseinek. A tanács ülései jegyzőkönyvének egy-egy másolata mindég felterjesztendő ugy a kereskedelemügyi, mint a vallás-és közoktatásügyi ministerhez. 13. §. A mennyiben a tanácshoz utalt ügyek természete ezt kívánatossá teszi, vagy pedig valamely ügy hosszabb, részletes tárgyalást igényel, jogában áll a tanácsnak, tagjai sorából albizottságokat alakítani. Ezen albizottságok jelentéseiket az elnök utján a tanács elé terjesztik. 14. §. A tanács legalább negyedévenként tartja üléseit. Szükség esetén azonban az elnök bármikor hivhat össze ülést Az elnökség szükség szerint tart ülést. Az üléseket az elnök hivja össze — távollétében egyik alelnök —, mindenkor a tárgysorozat közlésével. 15. §. Az országos iparoktatási tanács üléseinek tanácskozási rendje akként állapittatik meg, hogy az elnöki bejelentések előterjesztése után első sorban a ministerek által a tanácshoz utalt ügyek tárgyalandók, azután pedig a többi, napirenden levő indítványok és javaslatok. Önálló indítványok legalább három nappal a gyűlés előtt az elnökségnél előre bejelentendők és ennek megtörténte után, a mennyiben a tanács máskép nem határozna, rendszerint a legközelebbi ülésben tárgyalandók. 16. §. Á tanács ugy a kereskedelemügyi, mint a vallás- és közoktatásügyi ministernek véleményező közege lévén, mint ilyen, más hatóságokkal önállóan nem közlekedhetik és a hozzá utalt ügyekre vonatkozó véleményét és javaslatait további intézkedés végett azon minister elé terjeszti, ki az illető ügyet a tanácshoz utalta. A tanács határozatai-, illetve javaslataival szemben a kereskedelemügyi és vallás- és közoktatásügyi ministerek szabad elhatározási joggal birnak. 17. §. A mennyiben az országos iparoktatási tanács külön tanácskozási és ügyrend alkotását tartja szükségesnek, összgyülésében megállapitja azt. — Ezen ügyrend — úgyszintén minden azon eszközlendő módosítás — csak a kereskedelem-J ügyi és a vallás- és közoktatásügyi ministerek egyetértő I jóváhagyása után válik jogerejüvé. Jelen szervezeti szabályzat ő császári és apostoli királyi Felségének Ischlben 1892. évi augusztus hó 24-én kelt legmagasabb elhatározásával jóváhagyatott. Lukács s. k. V. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 733II/VI. szám alatt kelt körrendelete valamennyi kereskedelmi és iparkamarának. A Német-birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án a szabadalmak, védjegyek és mustrák kölcsönös oltalma tárgyában kötött egyezmény (1891. évi IV. törv.-czikk) 3. és 4. czikkeinek végrehajtása tárgyában a következőket rendelem : A német birodalom alattvalói, valamint az ezekkel egyenjogú személyek, kik a fent emiitett. egyezmény 3. és 4. czikkei által az osztrák-magyar monarchiában szabadalmaik használati és izlési mustráik, mintáik és védjegyeik oltalma tekintetében biztositott jogokat igénybe venni akarják, a magyar korona országaiban eszközlendő bejelentésük alkalmával tartoznak a következő igazolványokat bemutatni és pedig : I. A szabadalmak bejelentésénél, amennyiben az igény a német birodalomban adott szabadalomra alapittatik : 1. A német birodalomban kiadott szabadalmi okmány egy példányát, vagy annak hiányában: a) a német birodalomban benyújtott és az ott engedélyezett szabadalom alapját képező találmányi leírásnak és rajznak hitelesített másolatát; b) a találmány bejelentésének napját igazoló bizonyítványt ; c) a találmány leírása alapján kiadott német szabadalom engedélyezését igazoló bizonyítványt. 2. A német szabadalom végleges engedélyezésének kézbesítési napját igazoló bizonylatot. II. A szabadalmak bejelentésénél, amennyiben az igény a német birodalomban bejelentett használati mustrára alapittatik : a) a német birodalomban bejelentett használati mustrának (mintának) hitelesített utánzatát vagy rajzát; annak hiteles igazolásával, hogy minő uj alakra, berendezésre vagy készülékre nézve jelentetett az be a német birodalomban ? amennyiben a német birodalomban a használati mustrának külön leírása nyújtatott volna be, ezen leírásnak hitelesített másolatát is; b) az illető használati mustrának a használati mustralajstromba történt bejegyzéséről szóló igazolványt, a védelem tartamáról szóló igazolványnyal együtt, vagy e két igazolvány helyett az ezen adatokat tartalmazó használati mustralajstrom hiteles másolatát; c) a használati mustra bejelentésének napját kimutató igazolványt, amennyiben a használati mustralajstromnak ezen adatot is igazoló kivonatja be nem mutattatott volna. III. A mustrák és minták bejelentésénél: a) a német birodalomban bejelentett használati vagy izlési mustrának vagy mintának hitelesített utánzatát vagy rajzát, vagy amennyiben a mustra vagy a minta bepecsételve tétetett volna le ; vagy a musira-jegyzéknek hitelesített kivonatát, a melyből a gyári vagy üzleti szám kivehető, vagy a német birodalmi Értesítő (Reichs-Anzeiger) azon példányát, melyben a bepecsételve letett mustra vagy minta szabályszerűen ki van hirdetve. b) az illető használati mustrának a használati mustralajstromba történt bejegyzéséről, illetve a mustrának vagy