Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

Ugyanott, január 12—24-én 39,000 méter szürk és 1300 méter kék béiésvászon iránt. Bánatpénz 5000 fr. (M. Ó. 180.) Ugyanott, január 15—24-én 50,000 méter szürke, 5000 méter gesztenyebarna és 10.000 méter kék posztó szállitása iránt. Bánatpénz 24,000. 4,000 és 9,000 frank. (M. 0 180.) Vegyes közlemények. Postai csomagok és pénzes levelek Boszniában. F. é. deczember hó 1-én a magyar szent korona területe és a megszállolt tartományok (Bosznia, Herczegovina és a novi­bazari pasalik) közti postai csomag- és pénzeslevél-szolgá­latban a forgalom könnyítése és élénkítése végett a követ­kező változások léplek életbe: 1. A postai cscmag sulymaximuma 15 kgr.-ról 20 kgr.-ra emeltetik fel. 2. A pénzes levelek, továbbá 5 klgr. súlyig a csoma­gok is, még pedig akár terjedelmesek, akár nem és akár bérmentesek, akár bérmentetlenek, egységes, azaz a magyar és a boszniai dijat magában foglaló sulyporto alá esnék, mely pénzes levelekre és csomagokra 2 kgr. súlyig 40 krban. 2 kgrtól 5 kgrig pedig 60 krban állapitatott meg. Magyarország azon helyeire nézve, melyek a dijhatár­pontot képező Sz/m. Brodtól 75 kilométeren innen, azaz az I. távolsági fokozatban feküsznek, e két tétel 30, illetve 45 krra van leszállítva. 3. Öt kgrnál súlyosabb csomagokra nézve a sulyportó ugyan továbbra is két tételből alakul, t. i. a rendes magyar sulyportóból Sz/m. Brodig és a boszniai sulyportóból, csak­hogy az utóbbi kgronkint 10 krról 8 krra szállittatott le, ugy hogy pl. egy értéknyilvánitás nélküli 10 kgros csomag Budapestről Szerajevoba az eddigi 1 frt 90 kr. helyett (t. i. Brodig III. t. f. 90 kr. -f- 100 kr.) most már 1 frt 70 krba kerül (t. i. 90 kr. + 80 kr.) 4. Ezzel megszűnik a megszállott tartományok néhány határszéli helyére megállapított kedvezményes sulytarifa. 5. Az értékportó ugy a pénzeslevelekre, mint a csoma­gokra nézve marad a jelenlegi. (1326. sz.) Vesztegzár megszüntetése. Máltából jelentik nekünk, hogy az otlani kormányzó az osztrák és magyar eredetű áruk ellen fennállott vesztegzárt megszüntette. (1342.) Csödesetek a keleten. Brailából jelentik nekünk, hogy az ottani törvényszék «Sieg Neurath» ottani czég ellen elrendelte a csődöt; a csődbiztos H. M. Hristea, ideigl. gondnok Pascali H. A. ügyvéd. A hitelezők deczember 24-ikére vannak egybehiva és követelések 1893. január 3-ikáig jelenthetők be. (1338.) Rumánia helységei. A bukaresti hivatalos lap f. é. 169. száma közzéteszi a rumán kerületek és járások beosz­tásáról és a közigazgatás szervezéséről szóló, 1892. októ­ber 4-én szentesitett törvényt. Eszerint Rumánia 32 kerü­letre és 227 járásra oszlik. Ezeknek, valamint az egyes já­rásokba tartozó községeknek teljes jegyzéke a törvényhez van mellékelve és a rumán hivatalos lap emiitett számában megjelent. (M. 0. 169.) ely az 1892. márczius 31-iki törvény alapján megálla­piija, hogy mely postahivatalok vehetnek fel és fizethetnek ki 1000, 2000, 500 és 250 frankra szóló postai és távirati pénzutalványokat és meghatározza az illetékeket. Az illeték 25 frank után 25 para, 500 frank után 100 para, 1000 frank után 160 para és 200 > frank után 250 para. A táv­irati utalványoknál ezenfelül a sürgöny költsége fizetendő. (S. N. 260.) Szerbia földtani viszonyairól a szerb kereskedelmi minisztérium bányászati osztálya évkönyvet adott ki «Go­disnjak rudarskog odjeljenja» (A bányászati osztály év­könyve) czim alatt. Tartalmazza az állami bányák leírását, a magánbányák áttekintését és a főbb kerületek földtani leírását. Szerkesztették Jov. A. Milojkovic és dr. Sv. A. Radovanovic. Ára 5 frank. Megjelentek továbbá : Szerbia bányászati térképe, (1 frank), a pozsareváczi kerület egy részének földtani térképe, (50 Centime), a senji bánya szi­nes tervrajza, (1 frank) és Hofmann Felix jelentése a senji szénrétegekről, (20 centime). Kaphatók a nevezett bá­nyászati osztálynál. (S. N. 260.) A Kereskedelmi Muzeum maltai ügynökségéről tüzetes ismerte­tést közöl a maltai franczia konsulatus vezető étől, a franczia keres­kedelmi minisztérium hivatalos lapja. A jelentés kiemeli, hogy az ügynökség eleinte mindenfele czikket állított ki és, a kereskt-dők elégületlensége daczára, azokat kicsiben is árulta, de ezt utánzandó példának mondja, amennyiben az ügynökség csak igy tudta kipuha­tolni a piacz szükségleteit. Most a kelendőknek tapasztalt czikkrkből mintaraktár marad, mely pusztán nagybani megrendelések közvetíté­sére szolgálni. (M. 0 du C 492.) Megemlítjük ennek kapcsán, hogy a bécsi ,.Exportverein" elnöke Wilhelm Ftrencz ur, aki a keleten nagyobb tanulmány utat tett és erről megtartott felolvasását az egylet közlönyében közzé teszi, többek közt igy nyilatkozik ; „A ke­leti piaczok fontosságát Magyarország teljes mérvben fogta fel és b imulatos, hogy mily nagy költséggel és díszesen kiállított mintarak­tárakat létesített Belgrádban, Philippopolban és Szófiában. A minla­tárakat a legnagyobb készséggel mutatták meg nekem és megismer­tették velem a berendezés költségeit és a sikereket. Be kell vallanom, hogy az erély, melylyel a magyar kormány a magyar iparnak a Ke­letes érvényt szerez, nagy hatást tett rám és benni m csak az az érzés uralkodik, vajha Ausztria, melynek sokkal régibb és kiterjedtebb ipara van, hasonló intézményeket létesítene. (V. W. 467.) Pénzes utalványok Szerbiában. A belgrádi hivatalos lap f. é. november 26-iki száma közzétesz egy rendeletet, A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díj­szabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvi­lágosítást a délutáni órákban kérni. Az értesítések díjmentesen adatnak ; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a felmerült postaköltség. A budapesti Kereskedelmi Muzeum t. kiállítóit felkér­jük, hogy minden lakásváltoztatásukat velünk mielőbb tu­datni szíveskedjenek, nehogy a «Kereskedelmi Közlemények» kézbesiiése körül késések történjenek. Hozzánk intézett kérdések folytán a muzeum t. tagjait újból figyelmeztetjük, hogy a «Kereskedelmi Közlemények »-et ieljesen díjtalanul kapják. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents