Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)
1892-12-29 / 105. szám
— 166 — üzleti tudósítások. Havi jelentés Szerbiából. — A belgrádi képviselőségtől. — 1892. november. Az ez idő szerint uralkodó agio- és kiviteli viszonyok szerfölött nyomasztólag hatnak as őszi üzletre. A mult hét végén valóságos pánik tört ki, mert az aranyagio 7°/0 -ról 12%"r a emelkedett és ez idő szerint is 10'/a és 11% közt váltakozik. Aranyra vagy forintokra szóló számlákat nem igen fizetnek ki; az illetők azt várják, hogy az agio alább szálljon. De erre nem igen van kilátás. A helyzet lényegesen nem fog javulni, még akkor sem, ha — amint híresztelik — a kormány rá fogja szorítani a szerb nemzeti bankot, hogy 1—17a millió aranyfrankot juttasson a piaczra. _Á kedvezőtlen helyzet csak ugy javulhatna, ha a gabnakivitel nagyobb arányokat öltene, de ez a tavasz beállta előtt nem igen remélhető, mert a Száva- és Dunamenti szerb kikötők a jégzajlás miatt pár nap múlva zárva lesznek. Megjegyzendő, hogy az agio, a statisztikai kimutatások tanúsága szerint, márczius hóban, azaz a hajózás megnyitása előtt, legmagasabban szokott állni és csak áprilisban szokott a rendes színvonalra leszállni. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor számolnunk kell azzal a ténynyel, hogy tavasz előtt az üzlet nem igen fog nagyobb lendületet venni. A budapesti pénzvilágot érdekelni fogja az a tény, hogy a Banque Impériale Ottomane Belgrádban fiókot szándékozik nyitni, amit már néhány nap múlva nyilvánosságra fognak hozni. A nevezett bank már hosszabb idő óta van érdekelve szerb papírokban, kivált amióta a berlini „Handelsgesellschaft:1 Szerbia iránt csekélyebb érdeklődést tanusit. (1301. sz.) Félévi jelentés Konstantinápolyból. — A Kereskedelmi Muzeum állandó tudósítójától. — Képviselőségünket, ezen harmadik félévi jelentésénél is az előbbiekhez hasonló elvek vezérelték, magyar kivitelünk szempontjából megismertetni a hazai érdekelt köröket Konstantinápoly piaczával, ennek kereskedelmi szokásaival, rámutatni mindazon tennivalókra, melyek kellő méltatása nélkül sikeres összeköttetések nem képzelhetők. Sajnos, ismétlésekbe kell bocsájtkoznunk, mert az előbbi jelentéseinkben foglaltakat az érdekeltek nem részesítették kellő figyelemben. Ezen félévi időszakban is nélkülöznünk kellett iparosaink részéről az initiativát, a nagyobb érdeklődést piaczunk iránt. A versenyzési komoly szándék nyomaival is csak igen ritkán találkozunk és ismét reá kell mutatnunk kereskedelmi és iparos köreink tájékozatlanságára és ennek következményeire. Az érdekelt körök nem veszik eléggé gyakran igénybe képviselőségünk működését, mely hivatásából kifolyólag a kereskedőt vagy iparost mindig és minden irányban tájékoztatni kész ; fel nem keresik a piaczot személyesen, de még utazóikkal is csak elvétve találkozunk itt, hova utazók a szélrózsa minden irányából özönlenek. Ha elvétve egynéhány iparos ide is érkezik, akkor — mint azt nem egyszer tapasztalnunk lehetett — az illetők piacztanulmányai a minimumra szorítkoznak. Újból rámutatunk a mult jelentésünk bevezetésében foglalt 5 pontra, melyek betartásában és követésében látjuk jelenleg is egyedüli módját és eszközét annak, hogy iparczikkeink idevaló bevitelében az óhajtott nagyobb lendület érvényesüljön. Nem tartjuk fölöslegesnek ezen 5 pontot ismételni. Szükségesnek mutatkozik: 1. hogy iparunk — ha a versenyt itt felvenni akarja — az idevaló Ízléssel, a piacz igényeivel számoljon, oly árukat bocsájtva a vevők rendelkezésére, melyek itt kelendőségnek örvendenek; 2. hogy a piaczot tanulmányozzák és az illető iparvállalatok utazói azt meglátogassák; 3. hogy a fizetési módozatok tekintetében elfogadják a piaczon divó szokásokat; 4. hogy képviseleteket csakis a Muzeum képviselőségétől nyert informátiók után ruházzák át helybeli ügynökökre ; hogy végre 5. a Muzeum képviselőségét — ennek feladatához képest — minden esetben és minden irányban igénybe is vegyék. Ezekben van letéve kivitelünk alapja s nem kételkedünk annak sikerében, ha -— mint emiitők — ezen tájékoztató sorokat kellő méltatásban fogják részesíteni. Mindig szem előtt tartva a magyar eredetű beviteli czikkek hullámzásait a piaczon, constatálnunk kell, hogy azok forgalmában viszonyítva az 1891. év hason időszakában észlelt forgalomhoz, — melynek adatai legutolsó félévi jelentésünkhöz csatolt táblázatból*) kivehetők — lényeges változás be nem állott s remélnünk lehet, hogy a tavalyi beviteli eredmények az idén is elérhetők lesznek. Az idei bevitel áttekintése és ennek a tavalyihoz való összehasonlitása czéljából közöljük alább a következő kimutatásokat : I. alatt a cs. kir. szab. dunagőzhajózási tarsulat hajóival Galatzon át ide (1892. év márczius havától bez. aug. haváig) érkezett magyar eredetű áruknak forgalmi kimutatását. Ia alatt azon magyar eredetű beviteli áruk kimutatását, melyek szintén fenti hajózási vállalattal még 1891. év végével voltak ide szállitandók, de a piaczra — ámult év végén beállott hajózási akadályok miatt. — csak ez év elejével voltak behozhatók. II. alatt a Lloyd társulat hajóival Fiúmén át ide érkezett áruk forgalmi kimutatását (1892. jan. havától bez. 1892. julius haváig) és végül III. alatt a közvetlen keleti dijszabás alapján lebonyolított be- és kivitel adatait 1892. jan.-tói bez. 1892. junius haváig. A cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat magyar eredetű áruczikkek idei bevitelét feltüntető I. és la. táblázat eredményei arra engednek következtetni, hogy a tavalyi forgalom az idén is kimutatható lesz. Az 1890. és 1891. évben behozott áruczikkek forgalmában mutatkozó stabilitás az idei forgalomban is nyilvánul, s bár ez évben több czikk el is maradt, (mint agyagáruk, asztalok, bisquit, bőr, bútor, enyv, fa-áruk és kocsik) azok belyébe más áruk lettek behozva, nevezetesen: szörp, kézmüáru, pecsétviasz, sodronyszövetek és vaj. A II. táblázatban foglalt áruk a 3. tételszám alattitól eltekintve, mind magyar eredetűek. Adjuk ezen táblázat végén a Triesten át közvetített bevitelt végösszegezésben s sajnáljuk, hogy ezen bevitelre vonatkozólag nem sikerült kipuhatolnunk a kizárólag magyar proveniencziákat. Gondoskodtunk azonban, hogy ez jövőben lehető legyen és ily-kép a minden útirányon ide közvetitett, lisztán magyar eredetű bevitel pontos adataival szolgálni képesek legyünk. A III. táblázatban kitüntetett és a közvetlen keleti dijszabás alapján továbbított áruk forgalmi kimutatása — viszonylagosan — a tavalyi határok között mozog. *) Lásd a .,Kereskedelmi Közlemények" 1892. évi 12., 13. és 14. számait.
