Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)
1892-12-29 / 105. szám
— 159 — sör, máltai barrel szarvasmarha, fejenkínt ló és öszvér buza, salm tengeri » árpa » alsóbbrendű gabna, salm liszt, cantar romlott gabna, salm romlott liszt, cantar olaj és olajbogyó, caffiso hüvelyesek, salm eczet, maltai hordó bor, 26°-ig bor, 26—28°-ig bor, 29°-ig minden további fok után bor. 36—39°-ig bor, 39—42°-ig szesz bor palaczkokban, ha a tartány űrmérete 1 /l i —galfont st. sh. penny 0 3 0 0 10 0 1 0 0 0 10 0 0 6 0 0 4 0 0 5 0 0 6 0 0 2 0 0 2 0 0 0 6 0 2 0 0 2 0 0 2 6 0 0 4 0 5 6 0 1 0 0 16 9 1 1 6 1 4 0 Ion, tuczatja 0 3 0 ha a tartány Vst—Via, tuczatja 0 1 6 ha a tartány 1 /u vagy kevesebb 0 0 9 ha a tartány nagyobb mint 1/6 gallon, akkor a 3 shillingen felül gallononként fizetendő A maltai barrel = » salm = » cantar » caffiso = 9V. 0 angol 1 quarter 175 angol 41 /3 gallon 1 gallon, font. A szőnyeggyártás Prizrenben. — (Hivatalos jelentés.) — A gyapjuszőnyegeket a prizreni kerületben a muhadsirok (mohamedán kivándorlók), akik Szerbiából, Bulgáriából és a megszállt tartományokból kerültek ide, csak néhány év óta gyártják. De a kecskeszőrszőnyegek szövését, már régi idők óta űzik, elannyira, hogy ezen iparág keletkezésének idejét meg sem lehet állapítani. Abból a tényből, hogy az itt képviselt három nemzetiség ezen szőnyegfaj megnevezésére egyaránt a szláv „cerga'- szót használja és hogy a szláv lakosság itt ősi idők óta foglalkozik kecskeszőráruk előállításával, arra enged következtetni, hogy ezt az iparágat itt a szláv elem honosította meg. A „cerga" szószerint azt jelenti, hogy „czigánysátor". A czigányok csakugyan kecskeszőrből készült zsákokkal és rongyokkal borítják be sátraikat.. És abból, hogy a lakosság a „cerga" szót használja minden kecskeszőr-árura, azt lehet gyanítani, hogy a kecskeszőrszövés a czigányoktól indult ki. Eleinte csak zsákokat és hevedereket készítettek kecskeszőrből; utóbb aztán próbáltak szőnyegeket is gyártani, és ezek, miután igen tartósaknak bizonyultak, csakhamar nagyon elterjedtek. Legyakrabban arra használják, hogy letakarják az agyagpallókat, melyek sok port vernek föl. Ilyen minőségben a cerga elszolgál 25 évig is, bár viszont nem kell feledni, hogy a Keleten a szőnyeggel kirakott szobákba csak harisnyában vagy papucsban szokás belépni és, hogy a szőnyegeket nem szokták kiporolni csak leönteni. Ilyen bánásmód mellett a cerga 40 évig is szolgál és ilyen cerga akad minden házban. A kecskeszőrszőnyeg-gyártás prizreni különlegesség' amennyiben a szandsákban letelepedett 50 mester közül 40 jut Prizrenre. Ezek főleg szőnyegeket gyártanak, mig a vidéken lakók csak zsákokat állítanak elő. Az anyagot, melyet ezek a mesterek feldolgoznak, a hosszúszőrű kecskék szolgáltatják, melyek nem igen részesülnek észszerű ápolásban, de az albániai hegyek kiterjedt legelőin nagy számban tenyésznek. Létszámukat mintegy 80.000-re becsülik. Minden évben csak egyszer nyírják meg, a szőrt nem mossák, hanem ugy adják el a csergadsi-nak. Ara okánkint 71 /2 —9 piaszter (azaz kilogrammként 53.6— 64-3 krajczár). Legdrágább a fehér szőr. A csergadsi a szőrt szinek szerint osztályozza, azután egy görbe botra kifeszített bélhez csapkodja, ugy, hogy a por és szenny kihull és egyúttal a szőrcsomók is feloldódnak. Ha a szőr igy osztályozva és tisztogatva van, akkor fonókeréken fonalakká szövik. Ezeket a fonalakat, a készitendő mintákhoz képest osztályozva, a szövőszékre feszitik és szövik. A szövőszékek igen egyszerűek, 7 m. hosszú de legfeljebb 80 centim, széles szőnyegszalagokat adnak, a melyeket a szükséglethez képest összevarrnak. Az összevarrást a csergadsik olyan ügyesen végzik, hogy a varrási helyet csak tüzetes keresgélés után lehet fölismerni. Szépség tekintetében ezek a szőnyegek a többi keleti szőnyegekkel bizony nem versenyezhetnek, de azért el kell ismerni, hogy a több centiméter széles, barna, szürke, fehér és fekete szalagok változatos összetétele által, továbbá a közberakott vörös és kék szövetekkel sokszor igen csinos mintákat állítanak elő. Egyébb iránt a őerga a többi tarka szőnyegekkel szemben azzal a fölénynyel bír, hogy szappannal és folyó- vagy esővízzel ki lehet tisztítani a nélkül, hogy színét hagyná. Ezek a tulajdonságok és a nagy tartósság értéket adnak a cergának, elannyira, hogy európai házban is jó hasznát lehetne venni, kivált szállodákban és nyilvános épületekben, ahol a padlót erősen koptatják ; magánházakban is jó hasznát lehetne venni pl. előszobákban, folyósókon, lépcsőkön, vagy pedig értékes szőnyegek alá. Miután a gyártáshoz a fonókeréken és szövőszéken kivül semmiféle szerszámot nem használnak és mindent kézimunkával végeznek, európai értelemben vett tömeges termelésről nem lehet szó és az árak is nagyobbak mint amilyeneket Európában ilyen készítményekért fizetni szoktunk. De ezeket az árakat igazolja a hamisítatlan anyag, a jó munka és az áru tartóssága. A prizreni mesterek J—4 segéddel dolgoznak. Egy mester egy segéddel egy nap alatt legjobb esetben iy3 okát, azaz körülbelül 1.2 kilogrammot képes szőni, föltéve hogy a segéd nem marad hátra á fonással. Az említett mennyiség körülbelül 30 piaszter (2 frt 70 kr.) napi bevételnek felel meg. Ebből le kell vonni a nyersanyag árát oka szőr 8 piaszterjével) azaz 12 piasztert, a segéd bérét (4 piaszter), a műhely és eladási helyiség bérét (1.5 piaszter) és az adót piaszter), akkor marad 121 /2 piaszter (körülbelül 1 frt 10 kr.) napi nyereség. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy az itt divó sok ünnep miatt egy hónapban csak 20 munkanap van, akkor legjobb esetben 22 frtot tesz a havi jövedelem. Hogy a mester ilyen jövedelemből családot is tud eltartani, azt az itteni viszonyok szegényessége és a nép igénytelensége teszi érthetővé. Mintegy 30 mester van Prizrenben, a ki egy segédnél többet tart, rendesen két fonót és egy szövőt, és aki napjában 5 kilogrammot készit. E szerint a 40 prizreni mester (10 aki egy segéddel és 30 aki 2—4 segéddel dolgozik) naponkint átlag 170 kilogrammot, azaz körülbelül 150
