Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

— 150 — Üzleti tudósítások. Szepten ber havi jelentés Dél Bulgáriából. — (A philippopoli főfigynökspgtől.) — A lefolyt hóban a főügynökség főleg a kiállítási terü­leten fejtett ki tevékenységet. Ott alkalma nyilt megismerkedni az intéző körökkel, a befolyásos hivatalnokokkal és a kereskedők, iparosok és gazdák nagy tömegével, akik valamennyien nagy elisme­ressel nyilatkoztak a Kereskedelmi Muzeumról és kilátásba helyezték, hogy annak közvetítését gyakran fogják igénybe venni. Szeptember hó folyamában olyan tárgyakból, me­lyeket azonnal el lehetett szállítani, 2373 frank ára ada­tott el, ezenkívül 3500 frank értékű árura történt megren­delés. Ő fensége a fejedelem Na/ Testvérek czég igás-ko­csijaiból, Clementina herczegnő ő fen-ége pedig Tlionet­féle kerti bútorokat vásárolt a sandrovoi birtok részére. A herczegnő, továbbá Stancseff. a fejedelem kabinet iro­dájának főnöke, a hollóházi kőedénvgyártmányokból, Stam­bulofT miniszterelnök a zólyom-brezói vasgyár készleteiből vásároltak. Elkeltek továbbá Freund A és ta. tiszti nyerge. Schotto­la-féle pinczeeszközök, Leszih-féle rosta, Schlick-fele ten­geri morzsoló, daráló malom (az I. magyar gazdasási gép­gyárhón, (ianz-féle malom-larare, Lakos és Igó összes tűz­helyei. Zsoinny és az ungvári gyár kályhái, Deu'sch A.-fele szenasajtó. Nedelko E. utódai íaczikkei. mely k általános teis/ést araln?.k. Mühle-féle virágok. Mauthner-féle magok, Hirsch és Frank-fele pépek (ezekből utórendeléseket is eszközöltek.) (luthjahr és Mü ler-fele gépek. A városok elöljárói különösen érdeklődnek a tűzoltó­szerek iránt. Látnivaló, hogy a kiál'itás folytán a magyar ipar­rzikkek szemlátomást hódítanak urt.: a fogyasztók látják, hogy cj-ikVeink, ha valamivel drágábbak is. de jol bak, mint aminőket bizonyos nngv nyugati czégek küldenek, melyek a keletnek szánt árukat a verseny szempontjából olcsóbb módon egészen külön állítják elő. A mi gyára nk, melyek még kevésbbé vannak beren­dezve a kivi'elre, a belföldi pia( znak szánt jó készítménye­ket kiild'k ide és ez iránt a fo yasztóknak a Kereskedelmi Muzeum czége is nyújt bizonyos garancziát. De már ebben az irányban is szaporodik a verseny­társak száma. Igy pl. az olaszok is létesítettek Szófiában és Philip popolban kereskedelmi muzeumi főtelepeket, melyeknek vezetői közvetlenül az illető olasz konzuli hivatalnak van­nak alárendelve. Nekünk is nagyobb erőt kell tehát kifejtenünk. Most az egész ország, a kiállítás alkalmából, fölkeresi a mi mintatirainkat. De a kiállítás után szükseges lesz a fogyasztókat az egész országban fölkeresni és a kiállításon szerzeit összeköttetéseket teljes erővel kiaknázni. * * * Ebből a szempontból kiindulva a főügynökség szep­tember végén a burgaszi piaczot tanulmányozta. Burgasz jelentékeny gyarmat árukereskedést üz, mint Dél-Bulgáriának tengeri kikötője. A többi üzletágak nem nevezetesek, mert a városnak ez idő szerint mindössze vagy 10,00 » lakosa van. A keres­kedelem jobbára görögök kezeben van, akik jómódúak és értelmesek. A szeszt Oroszországból importálják* mert olcsóbb minta mienk. Lemezedényt Csernovitzből hoznak és «franco Burgas» azokon az arakon ajánlják, a melyeket mi «franco Budapest» kívánunk. A jobb kereskedők itt első kézből szoktak vásárolni, igy pl. zsákot Calcuttából vagy legalább Dundeeből, szöveteket Angolországból, vasárut Németországból és Marseilleből, ola­jat Francziaországból, kőedényt Németországból hozatnak. A gyarmalárut Triesztben veszik át; franco Fiume nem igen kötnek üzletet, mert azt állítják, hogy a szállítás Fiuméből drágább, mint Triesztből. Az osztrák Lloyd társaság Burgasz és Várna közt minden hétfőn és csütörtökön a «Sultan» nevü elegáns ha­jót járatja, mely az utat 5 óra alatt teszi meg és utasokat, árukat egyaránt szállít, amiért a bolgár kormány 85,000 frank subventiót fizet. Magyar czéget ott még keveset i-mernek, de remél­hető, hogy most már sürübb lesz az összeköttetés Burgasz és Magyarország közt. (1072. sz.) Vámügy. Buzavám Portugáliában. A portugál királyi kormány f. é. szeptember hó 30-án közzétett rendeletével a belföldi molnároknak f. é. október hó 1-től 1893. évi julius hó 31-ikéig kizárólagos engedélyt adott 138 millió kg. külföldi búzának kgként 12 reis vám mellett való bevitelére, ha az 1889. évi julius hó 15-iki törvény értelmében kimutatják, hogy a behozandó búza­mennyiség kétszeresének megfelelő mennyiségű belföldi bú­zát vásároltak. (1134. sz.) A czukorvám emelése Görögországban. A «Kereskedelmi Közlemények» m. hó 22-iki24. szá­mának «A gabonavám Görögországban» czimü közleménye l-ai>csán és annak kiegészitéseül közöljük a görögországi vámemelésről szóló törvénynek a czukorvám felemelésére vonatkozó részét, mely igy hangzik : II. szakasz b. A vám­tarifa 137. osztályának behozatali vámja ezukorra, különb­ség nélkül az anya ra és a készítési nódra, keményítő ezukorra és az ebből készített szörpre (glycose) tekintet nélkül annak sűrűségére, valamint a pergetett és lépes­mézre, okkánként 85 leptában állapit tátott meg. (1064.) Kiállítások. A philippopoli kiállítást a belföldiek folyvást tömege­sen látogatják : nem múlik nap. hogy egy * agy több kül­döttség ne jönne. És ezek a küldöttségek rendesen 5—600, sőt gyakran 1« 00 és 1600 főnyiek. A kiállítás bolgár katalógusát vettük és azt az érdekel­tek a Tudakozó Irodaban megtekinthetik. A könyv czime: »Prvo balgarsko Zemljedjelcseszko promüslenno íz­lozsenie v Plovdív 1892, Obst Katalog na ízlozsenítje prjed­meti.« A könyv közli a kiállítási bizottság tagjainak névsorát, a csoportbeosztást és azután az összes kiállítók jegyzékét pavillonok szerint. A főpavíllonban láthatók: a fejedelmi menyezet (26 szám), a burgaszi kerület 93, a viddini k. 77, a vracsai k. 68. a kürztendili k. 17-', a lovesai k. 70, a lompalankai k. 55, a philippopoli k. 343, a plevnai k. 69, a razgradi k. 62. a sistovoi k. 129, a sevlievói k. 70, a silisztriai k. 56, a sliveni k. 62, a stara-zagorai k. 227, a trni k. 33, a trno­voi k. 175, a haskiőí k. 253 és a sumlai k. 115 tárgya. Az ipari osztály soraiban 1064 tárgy van kiállítva, a közoktatási, irodalmi és művészeti osztályban 542 tárgy. A főpavilion után következnek az egyes pavillo­nok, névszerint:

Next

/
Thumbnails
Contents