Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

— 143 — sitő» fent.artási költségeinek részbeni fedezéséről, valamint a briisseli nemzetközi vámtarifa irodafentartási költségeihez való hozzájárulásunkról a jövő évben is ezen rovat terhére gondoskodtam, a külkereskedelmi czélok előmozdítására előirányzott 150.000 frtnyi összegnek az előadottak alapján az eddigi gyakorlathoz képest az átruházási jog engedélyezése melletti megszavazását kérem, egyszersmind jelentvén, hogy az ezen összegből, valamint a megelőző 1. rovat (ipari és kereskedelmi czélok) alatt előirányzott összegből az év végén netalán fel nem használt részösszeget az ipari és kereskedelmi alap javára fogom kiutalványozni. Vámügy. Az osztrák-magyar vámtarifa uj hivatalos német kiadása jelent meg (Bécsben az udvari és államnyomdában.) mely az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifáját, a vámtörvény végrehajtására vonatkozó szabályzatot s a hivatalos betüsoros árulajstromot tartalmazza, kiigazítva és kiegészítve az 1892. évi szeptember l-ig létezett állapot szerint. Az 541 nagy oktáv oldalra terjedő vaskos kötet, mely az uj kereskedelmi szerződések folytán támadt változásokat, valamint az 18,)2. évi február 1-én a Németbirodalom, Olaszország, Belgium és Svajczczal kötött szerződések végrehajtásához kiadott rendeleteket is tartalmazza, igen becses kézikönyv mindazoknak, kik a vámügygyei gyakorlatilag foglalkoznak. A kereskedelmi muzeum tagjait figyelmeztetjük e munkára, mely a „Tudakozódó Irodában" is megtekinthető. Ara? (1013. sz.) Az egyptomi értékvámok. Az osztrák-magyar monarchia és Egyptom között 1890. évi augusztus 16-án létrejött és az 1890. évi XLI. t.-czbe iktatott kereskedelmi egyezmény VI. czikke értelmében az Egyptomba bevitt áruk értékvámoknak vannak alávetve, mely vámok az árunak azon értéke szerint vettetnek ki, a melylyel a feladás, vagy a bevásárlás helyén birt, megtoldva még azon szállítási és biztosítási költségekkel, a melyek az egyptomi kirakodási kikötőig felmerültek. Az emiitett egyezmény VII. czikkében pedig kimondatik, hogy az érték után vámolandó főbb áruczikkek értékének a beviteli kikötőkben határozott időszakra való megállapítása czéljából az egyptomi vámigazgatás az ezen áruczikkek forgalmában érdekelt kiválóbb kereskedőkkel egvetéi'tőleg tarifát állapit meg, melynek érvénye azonban tizenkét hónapot meg nem haladhat. Ezen tarifa az egyptomi vámhivatalok által az Alexandriában székelő osztrák-magyar konzulátussal közlendő és a mennyiben az ellen a konzulátus óvást, nem emel, az osztrák- és magyar termékekre és alattvalókra nézve is érvényesnek tekintendő. Ezen határozatok alapján az alexandriai osztrák-magyar konzulátus a négy tarifát küldött be elém, a melyek az egyptomi kereskedők közbenjöttével megállapittatván, az ottani vámigazgatás által az azokban felsorolt áruk behozatalánál az értékvámok kiszabásánál alapul vétetnek. A tarifák rövid lejáratú határidőre szólnak, fel nem mondás esetén azonban meghosszabitottnak tekintetnek. Megtekinthetők a Tudakozó Irodában (1038/892.) Statisztika. Bulgária áruforgalma 1891-ben. A bulgár statisztikai hivatal, melynek igazgatója Slavoff Iv., egy 42 ivet meghaladó kötetben közrebocsátá e fejedelemség áruforgalmi statisztikai adatait 1891-ről, összehasonlítva az előző év adataitval. Ezek szerint Bulgária összes külforgalmának az értéke volt: 1891-ben 152,413.235 frank és 1890-be n 155,581.620 frank. Bulgária külforgalma tehát az 1891-ik évben 3,168.385 frankkal volt kisebb, mint a megelőző év forgalma. A forgalom jóval nagyobb fele a behozatalra-, kisebb fele pedig a kivitelre esett, mint ez á következő számokból látható: Behozatal Kivitel 1891-ben . . 81,348.150 frk, 71,065.085 frk, 1890-ben . . 84,530.497 „ 71,051.123 „ Az 1891-ik évi behozatal e szerint. 3,182.347 frankkal, vagyis 3'76 százalékkal volt kisebb, a kivitel pedig ugyanakkor 13.962 frankkal, vagyis 0'02 százalékkal nagyobb, mint a megelőző 1890-ik év ugyanazon forgalma. Bulgária áruforgalmát 15 állam s ország szerint mutatja ki, a többivel űzött külforgalmát pedig „Egyéb államok" rovata alatt összevonva sorolja fel. Ezen kimutatás szerint összforgalmának értékéből esett az egyes államokra, még pedig: 1891-ben 1890-ben 1. Az osztrák-magyar monarchiára . 37.124.258 frk, 38,756.346 frk. 2. Nagybritannia és trlandra . . 32,772.832 „ 34.9r<7.208 „ 3. Belgiumra 2,132.779 „ 3,125.714 „ 4. Német birodalomra .... 5,961.682 „ 4,361.149 „ 5. Görögországra ö 16.973 „ 836.519 „ 6. Olaszországra 2,871.701 „ 2,866.159 „ 7. Bumániára 2,504.388 „ 2,667.945 ., 8. Oroszországra 5,491.111 „ 5,256.891 „ 9. Egyesült államokra .... 65.207 „ 40.652 „ 10. Szerbiára 1,444.262 „ 1,385.972 „ 11. Törökországra 27,166.648 ., 32,321,643 „ 12. Francziaországra • . . . . 28,225 994 ., 22,956.001 „ 13. Németalföldre 110.244 „ 65.952 „ 14. Svajczra 955.837 „ 1,161.501 „ 15. Svéd- és Norvégiára .... 117.782 „ 32.637 „ 16. Egyéb államokra .... • 4,849.537 ., 4,789.331 ,. Együtt . 152,413.235 frk, 155,581.620 frk. E kimutatás szerint Bulgária külforgalmában első helyen áll monarchiánk, ezt követi Nagybritannia, Francziaország és Törökország, Rumánia, Szerbia és Görögország, daczára a közelségnek, csak kisebb értékkel vesznek részt Bulgária külforgalmában, valamivel nagyobb rész jut Oroszországra és a Német birodalomra. Monarchiánk külforgalma Bulgáriával az által nyer jeléntőségben, hogy az, kevés kivétellel, majdnem mind a tőlünk való behozatalra vonatkozik, mig nagyobb külforgalma egynehány más állammal inkább Bulgária kivitelére vonatkozik azokba, mint ez a következő számokból látható: 1891-ben behozatal kivitel 1. Osztr.-magy. monarchia . . 33,992.704 frk, 3,131.554 frk, 2. Nagybritannia 15,994.828 „ 16,778.004 „ 3. Francziaország 3,968.888 „ 24,257.106 „ 4. Törökország 10,009.325 „ 17,157.323 „ Megjegyzendő, hogy daczára Bulgária beviteli csökkenésének az 1891-ik évben, bevitele monarchiánkból mégis 986,947 frank értékkel, vagyis 2'99 százalékkal emelkedett, mig bevitele Nagybrittaniából és Törökországból csökkent, Francziaországból pedig 509,21.8 frank értékkel szintén emelkedett. Sajnos, Bulgária kiviteléről monarchiánkba nem állithatjuk ugyanezt, miután 1891-ben 2.619,035 frank értékkel kevesebbet vitt oda ki, mint a megelőző 1890-ik évben. Csökkenést mutatott még ugyanakkor a kivitele Törökországba, mig kivitele Nagybrittaniába, de még inkább Francziaországba, lényegesen emelkedett. Ugyanakkor kivitele Bumániába és Szerbiába is emelkedett, de csak kevéssel. Bulgária külforgalmát aszerint mutatja ki elkülönítve, amint a belépő vagy kilépő áruk vámot fizetnek vagy vámmentesek. A monarchiánkból az 1891-ik évben bevitt 33.992,704 frank értékű áruból 21.474,841 frank értékű