Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

Melléklet a „Központi Ertesitő" 1892-iki 59. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. II. évfolyam. 1892. Budapest, julius hó 24-én. 20. szám. A Kereskedelmi Muzeum köréből. Budapesti Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) nyitva van minden nap délelőtt 9 órától—12 óráig és d. u. 4—7 óráig (középeurópai idő.) A Kereskedelmi Muzeumba uj tagokul beléptek: Sonnenschein János festő, Budapest, VII. király-utcza 55., Bruck Ignácz gép-és szerszámgyár, VII. király-utcza 9.. Sümeghy Ferencz gőzmalomtulajdonos, Szabadka, Farkas Gizella házi iparczikk-kereskedő, Budapest, Teréz-körut 27., Moor K. tyukszemirtókészitő, Szent-Gotthárd. Vasmegye, Jegesi Géza hangszerkészítő, Budapest, VII. nefelejtsutcza 47. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei: A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, íőnök gróf Szapáry Károly. á) alárendelt főügynökség. Maltában, főügynök Wolff Géza. D) Konstantinápolyban, állandó tudósító Back Hermann (a képviselőség szervezés alatt áll.) E) Szaionikiban. főnök Diósy Ödön. B) Szófiában, főnök Gorovy Miksa. a) alája rendelt ügynökség Philippopolban, főügynök Steiner Soma. G) Szerajevóban, főnök Nyáry Emil. alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Serelmann Ede. b) Ügynökség Brckában, ügynökség a brckai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József (328.) A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendeden csík írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vánügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. Az értesítések díjmentesen adatnak; külföldi czégek hitelképességére vonatkozó értesítésekért azonban illeték fizetendő és pedig minden tudakolt czég után 1 frt és a felmerült postaköltség. Kaucsuk-forgalom és kaucsuk-ipar. Magyarországon és társországaiban a kaucsukból és guttaperchából készült áruk közhasználatban vannak már hosszabb idő óta. A kaucsukkal bevont, áztatott, bekent vagy kaucsukréteggel kapcsolatas szövetetek, kötött áruk és paszománt áruk, úgyszintén az ezekből való készítmények, a keményített kaucsukból való munkák, a lágy kaucsuk-áruk, játékszerek, czipészáruk, mindennemű tömlők és géphaj tószijak kaucsukból vagy kaucsukkal kapcsolatban, szövetvagy sodronybetétekkel is, végre a keményített kaucsukból való táblák, pálczák, csövek, a körül nem font kaucsukszálak stb. ezerfélekép alkalmaztatnak már nálunk is. Hogy mindezekből mekkora a szükségletünk, arról megközelítő képet nyújtanak orsz. statisztikai hivatalunknak a következő számai az 1890-ik évről, melyek szerint behozatalunk súlya s értéke ez évben a következő volt: 1. Kaucsuk és guttapercha nyersen 2. Tömlők, csövek, szijak, szalagok stb. kaucsukból 3. Buházatok kaucsukból 4. Egyéb kaucsuk és guttapercha árukból .... 207 q 99,450 frt értékben 1,282 146 346,750 76,000 2,568 » 837,950 Együtt 4,203 q 1.360,150 frt értékben. A magyar korona országainak ezen behozatalából esett Ausztriára 3,610 q 1.155,280 frt, a Németbirodalomra 497 q 160,150 frt, Svajczból 17 q 5650 frt, Francziaországból 10 q 2855 frt és Nagybritanniából 20 q 9715 forint értékben. Szükségletünk legnagyobb részét tehát eddig leginkább Ausztriából s illetőleg Bécsből szereztük be, továbbá az Alsó-Ausztriában levő és hazánk nyugoti szélén fekvő Wimpassing nevü helységből, a hol nagyobb kaucsuktelep van, valamint a morvaországi Zauchtlböl és végre Prágából. Van ugyan fő- és székvárosunkban 1852. óta egy gummiáru-gyár, mely gummiszöveteket készit czipészek számára, továbbá az 1891. év elején megalakult szintén fő-és székvárosunkban, 300,000 forint befizetett alaptőkével a «Magyar ruggyantaáru-gyár részvénytársaság», mely előbb magánvállalat volt s a mely mint ilyen 1890. julius 18-ika óta állami adókedvezményben részesül, valamint van néhány ruggyanta bélyegző gyár, melyek e czikkből jelentősebb mennyiségeket készítenek és hoznak forgalomba: de ezek egészben véve csak nagyon kis részét fedezik a belszükségletnek s innen van, hogy az idevágó behozatalunk még mindig tetemes, noha az utóbbi három évben ebben némi állandóság mutatkozik, mint az az orsz. m. kir. statisztikai hivatal kővetkező számaiból az utolsó öi évi behozatalról láthátó. Ugyanis behozatott: 1886-ban 3,868 q 1.255,000 frt 18 -7-ben 3,642 » 1.125,000 * 1888-ban 4,142 » 1.366,000 »