Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 1. félév)

1892-03-13 / 21. szám

— 342 — melyek félbe nem szakithatók, pl. az izzó-, láng- és olvasztó kemenczéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb. 24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zománczozott vasedény-iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák; 26. borkereskedőknél, illetve raktároknál és pinczészetnél a házilag végzendő sürgős javitási munkák. II. mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást meykövetelik: A) Vasárnapokon és pedig: 1. egész napon át: a) a czukrász és mézeskalácsos iparnál ; b) a nyomdaiparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, — színlapok, műsorok, gyászjelentések előállítása és széthordása; c) hírlapok elárusitása és szélhordása ; d) a szódavíz gyártása, elárusitása és házhoz szállítása; e) fürdő intézeteknél; f) lakásoknak sürgős átalakításánál a szükséges munkák, azonban csak a hatóságilag szabályozott költözködési időszakokban, valamint az ezeket megelőző és követő egy egy hétben ; g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhozszállítása; h) természetes virágok árusítása ; i) a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bormérő, kávéház és kávémérő iparoknál ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszolgáltatását ; k) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló egyéb gyülekezeteken az úgynevezett bucsuczikkeknek, mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása ; l) országos vásárok napján az ipari és kereskedelmi elárusitás és pedi^ nemcsak a vásártéren, hanem a vásártartó város, illetve község egész területén; ugyancsak országos vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás; m) a kofák üzlete a mennyiben az áruk üdülő és mulatóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kívül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon állványon, asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak; n) élő állatoknak a szállítási eszközökből való kirakása és hazaszállítása ; o) az izraelita húsvéti kenyereknek előállítása és árusítása. 2. délutáni 5 óráig : oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilométernél távolabb nem esnek, az e rendelet II. A) 1. pontjai alatt nem említett minden ipari és kereskedelmi elárusitás ; 3. délután 2 óráig: a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti helyiségben, azontúl csak magánlakásba, színházakba vagy hasonló előadások alkalmából házhoz híva; 4. déli 12 óráig : a) a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javitási munkák; b) a kisiparnál a sürgősen rendelt jávitási munkák; c) a. pékiparnál az áru elkészítése és szállítása; d) a mészáros, hentes és kolbászkészitő iparnál az elkészítés, elárusitás és szállítás ; e) minden a jelen rendelet II. A. 1. és 2. pontjai alatt meg nem nevezett ipari és kereskedelmi üzletekben az elárusitás és a házhozszállítás ; /) kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli munkája; g) gyorsáruk, sör és baromfi szállítása; h) sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása; sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása. A junius és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyek lakossága a '20,000-et meghaladja, a jelen 4-ik pont a)—f) alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók. 5. délelőtti 10 óráig: a) a jégnek szállítása és b) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás. B) Szent István napján : csakis az A 1. a)—e) g)—k) m) n) továbbá a 2., 3. és a 4., b)—d) pontok alalt felsorolt ipari munkák az ott említett időn belől, valamint a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig. C) A munkaszüneti napot követő napon: az ipari munka megkezdhető: 1. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek előállítása és szállítására nézve, a mennyiben azt az iUető iparág természete indokolja; 2. reggeli 5 órától : a) élelmi szereket és italokat árusító és kimérő üzleteknél ; b) a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. III. Mert a közforgalom, vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli; 1. A vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta-távirda és távbeszélő üzemeknél előfordulő ipari munka ; 2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési, vagy szállítási ipari munkák ; 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására, vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák ; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka ; 6. a társas és bérkocsi ipar; 7. a hordár és targonczásípar ; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak. V. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve ugy az 1891. XIII. törvényczikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll. Az egyedárusági czikkek elárusitására jogosított üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengedett időn belül gyufa, szívarkapapir, pipa, pipaszár s közönséges fa- és papirszipkák árusítása is meg van engedve. VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve müveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkalmazva van. VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet, élvezzenek. VIII. Az egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre nézve általam külön engedélyetett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek. IX. A jelen rendelet 1892. évi márezius hó 20-án lép életbe. Budapest, 1892. évi márezius 5-én. Baross.