Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-11-19 / 97. szám

2060-V. A kereskedelemügyi m. k. ministernek f. évi 70325/VI. szám alatt valamennyi magyarországi másodfokú iparható sághoz intézett körrendelete a takács-, fazekas-, valamint a szita- és rostakészitö iparágaknak képesítéshez kötése tárgyában. A takács-ipar. a fazekas-ipar. továbbá n szita- és rosta, készítő- ipar oly iparágak lévén, melyek kézműves természetüknél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás utján sajátíthatók el, az 1884. évi XVII. t.-cz. 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján és az 1884 évi augusztus hó 26-án 39266. sz. a. kelt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri rendelet 2. §-ában levő lajstrom kiegészítéséül ezennel rendelem, hogy az idézett ipartörvénynek a képesítés igazolására vonatkozó rendelkezései a takács-, a fazekas, továbbá a szita- és rostakészitö- iparágakra is mindenben alkalmaztassanak, illetőleg a most megnevezett iparágakat ezennel a képesítés igazolásához kötött me-terségek közé sorozom. Erről a halóságot a hatósága alatt álló elsőfokú iparhatóságok megfelelő utasítása és ahhoz tartás végett értesítem. Rudapest, 1891. november hö 7-én. Baross. V. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 70.335/VI. szám alatt valamennyi magyarországi másodfokú iparhatósághoz intézett körrendelete a képesítés igazolása tárgyában. Ismételten panaszok fordullak elő a tekintetben, hogy az iparhatóságok az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. és 6. §§-ai által követelt képesítés igazolására szolgáló okmányok elfogadása körül nem járnak el a kellő gondossággal és nevezetesen a szakba vágó munkával eltöltőit foglalkozást illetőleg gyakran megelégesznek oly magán jellegű bizonyítványok bemutatásával s azok alapján a kért iparigazolványt kiszolgáltatják, melyek a hitelesség jellegét nélkülözik. Jóllehet az iparhatóság az ipartörvény rendelkezései értelmében a képesítés igazolásának formái tekintetében nincs feltétlenül és kizárólag a bizonyításnak egyetlen egy módjához kötve, s e tekintetben jogosítva vannak a folyamodók által felmutatott bizonyítékokat szabadon mérlegelni, mind a mellett szükségesnek látom újólag kiemelni azt, hogy az ipartörvény 4. és 6. §-aiban említett esetekben a szakbavágó munkában eltöltött 2. illetőleg 3 évi gyakorlati foglalkozas igazolására első sorban és rendszerint a bejelentő műnk aköny vének kell szolgálnia : a mi a jelen viszonyok közt annál inkább szem előtt tartandó, minthogy az 1884. évi XVII. t.-cz. életbe léptetésétől számitva már hét év telvén el. ezen idő óta minden iparossegédnek és gyári munkásnak az idézett törvény 99. §-a értelmében munkakönyvvel kellett ellátva lennie s ennélfogva természetszerűleg mindazoktól, a kik jelenleg valamely iparágat önállóan űzni szándékoznak, a megállapított képesítés igazolása czéljából rendszerint a munkakönyv előmutatása követelhető s az ipartörvény 4., illetőleg 6. §-aiban foglalt kellék beigazolására a munkakönyv most már nemcsak a legalkalmasabb, hanem egyszersmind a szabályszerű bizonyítási eszköznek tekintendő. A midőn az iparhatóságot ezekre, a hatósága alatt levő elsőfokú iparhatóságok megfelelő utasítása és ahhoztartás czéljából újólag figyelmeztetem, egyúttal megjegyzem, hogy arra nézve, váljon rendkívüli körülmények fenfbrgása esetén, vagy midőn oly iparbejelentőről van szó, a ki a szakbavágó munka által szerzett képesítését az 1884. évi XVII. t.-cz. Felelőt xzerUtitő: SZÁSZ RÓBERT, minis terí osztály tanárid*. életbeléptetését megelőző időszakra nézve kívánja igazolni, c czélból mennyiben fogadhatók el munkakönyv hiányában egyéb hiteles és alkalmas bizonyítási eszközök : továbbra is a volt fölclmivelési-. ipar- s kereskedelemügyi minister ur által 1889. évi május 5-én 21933. sz. a. kiadott körrendeletben foglalt rendelkezések szolgálnak irányadóul. Budapest, 1891. november 7-én. Baross. V.A kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 70334/VI. sz. a. valamennyi magyarországi másodfokú iparhatósághoz intézett körrendelete az ipartestületek területi hatáskörének kiterjeszthetése tárgyában. A hazai ipartestületek központi bizottsága az országos ipartestületi gyűlés megbízásából elém terjesztett emlékiratában többek között azon javaslatot tette, hogy mondjam ki, miszerint ugyanazon iparhatósági területen egymáshoz közel fekvő községek vagy közös ipartestületet alakithassanak, vagy pedig valamely már létező ipartestülethez csalakozhassanak. Erre vonatkozólag szükségesnek látom az iparhatóság figyelmét felhívni arra, hogy az 1884. évi XVII. t. cz.-be foglalt ipartörvény nem foglal magában oly intézkedést, mely akként lenne értelmeShető, mintha az ipartestületeknek több község területére kiterjedő hatáskörrel való megalakítása a törvény intentióinak nem felelne meg ; s ennélfogva nem forog fenn akadály arra nézve, hogy ily, több község iparosai által létesített ipartestület alakítása a törvényszerű jóváhagyást ne nyerje meg; megjegyezvén, hogy tekintettel az ipartestület által teljesítendő hatósági teendőkre és azon összmüködési viszonyra, melyben az iparhalóságnak az ipartestülettel állania kell, az ipartestület csakis ugyanazon iparhatóság területén fekvő községekre nézve oldhatja meg jól feladatát s ezen czélszerüségi tekintet szabja meg egyúttal azon határt, a melyig több község iparosainak egy ipartestület kötelékébe való belevonása indokoltnak mutatkozik. Felhívom az iparbalóságot, hogy ezekről a hatósága alatt lévő elsőfokú iparhatóságokat ahhoztartás végett értesítse. Budapesten, 1891. november hó 8 án. Baross. V. Állami kedvezmények A kereskedelemügyi m. kir. minister a in. kir. pénzügyi és földmivelésügyi ministerek hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. cz.-ben meghatározott állami kedvezményeketa „Győri szeszgyár- és finomitó részvénytársaság1' szeszgyári telepén létesített vegyészeti gyárának szénsavas káliumot, (hamuzsir), kénsavas káliumot, soda és chlorkaliumot előállító üzemágaira nézve az 1891. évi junius hó 1-től számítandó tíz évre engedélyezte. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi in. kir. minister f. évi 74120. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala-vármegye területéhez tartozó Turnissa községben a f. évi október hó 4-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f'. évi november hó 19-én pótvásár tartassák. Jyomatotl Légrády testvéreknél.