Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 2. félév)

1891-11-15 / 96. szám

—969— vaország), hámozó, tompító és koptató gép ; a szab. kelt 1889. okt. 14., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 2463. 1891. évi április hóban a dijak nem fizetése miatt érvénytelenné vált szabadalmak. 332. Bautze Waldemár Berlinben, eljárás í a mesterséges kövek, márvány stb. készítésére szolgáló anyag előállítására; a szab. kelt 1890. ápr. 5., megs. 1891. ápr. 5. XXIV. 1705. 333. Viehofer Károly Róbert Berlinben, önműködőlég nyíló eltakart csukó ruhák és más hajlékony és szilárd tárgyak számára ; a szab. kelt 1890. ápr. 5., megs. 1891. ápr. 5. XXIV- ! 1706. 334. Bodnár Gyula Budapesten, javítás elektromos vaspályák menetközi váltónak önműködő állító készülékén és áramvezeték vál- i tóján ; a szab. kelt 1890. ápr. 17., megs. 1891. 1 ápr. 17., XXIV. 1707. 335. Ryan E. és Tronslien Jac. Herreben, Porsgrund mellett, (Norvégia), eljárás kénhyd- j rögén és organikus kénvegyületeket tartalmazó j gázoknak kénessav által való szagtalanítására ; a szab. kelt 1890. ápr. 10., megs. 1891. ápr. 10. XXIV. 1708. 336. Fery Nándor Fiúméban, ujitás a tö- j mören hajlított fabutorrészek összekapcsolásá- ] ban; a szab. kelt 1890. ápr. 18., megs. 1891. ! ápr. 18., XXIV. 1709. 337. Stern J. és társ. ezimü bejegyzett czég Budapesten, ujitások férfi ruhán ; a szab. kelt 1890. ápr. 17., megs. 1891. ápr. 17. XXIV. 1710. 338. Lőrincz István Budapesten, katonai bakancs ; a szab. kelt 1890. ápr. 28., mt gs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1711. 339. Schönwälder Ottó és Vogel Ottó Zólyomban, olvasztott kohótermények minőségének javítására való eljárás és készülék ; a szab. kelt 1890. ápr. 2»., megs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1713. 340. Frank Henrik Budapesten, gyorsan száradó lakfesték ; a szab. kelt 1890. ápr. 28., megs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1714. 341. Streckeisen Frigyes Pozsonyban, vacuum-zár üvegek- és más folyadékot tartalmazó edények számára készülékkel légüres tér előállítására; a szab. kelt 1890. ápr. 16., megs. 1891. ápr. 16. XXIV. 1717. 342. Mühlhauser Vilmos Nyitván, javítás tüzfecskendők szeleptokján és uj szelepcsapelzárás; a szab. kelt 1890. ápr. 18., megs. 1891. ápr. 18. XXIV. 1719. 343. Neuwirth János és Schubert Ferencz Forchheimban (Bajorország), készülék a mechanikai szövőszékek vetélő kiugrásának megakadályozására ; a szab. kelt 1890. ápr. 17., megs. 1891. ápr. 17. XXIV. 1720. 344. Forest Charles Vincent Párisban, pecsét, levelek, dobozok sat. számára; a szab. kelt 1890. ápr. 16., megs. 1891. ápr. 16. XXIV. 1721. 346. Szám István Budapesten, peremes karika-ecset; a szab. kelt 1890. ápr. 28., megs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1722. 346. Balthazár Győző Budapesten, madárkalitka, felhúzó szerkezettel ellátott etető és itatóval ; a szab. kelt 1890. ápr. 18., megs. 1891. ápr. 18. XXIV. 1723. 347. Bergl Sándor Budapesten, szerkezeti tipus, fényképészeti kettős objebtivek számára ; a szab. kelt 1890. ápr. 17., megs. 1891. ápr. 17. XXIV. 1724. 348. Keller Dénes Vodicán, Orsova mellett, furó-géppe! ellátott hajó felszerelése, vizalatti robbantáshoz ; a szab. kelt 1890. ápr. 28., megs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1727. 349. Schuchland Tivadar Bécsben, feszítő készülék a nyomó-esztergához foglalvánv-darabokká megmunkálandó bádogkorongok számára; a szab. kelt 1890. ápr. 5., megs. 1891. ápr. 5. XXIV. 1728. 350. Huber József Budapesten, himzőkeret állványnyal; a szab. kelt 1890. ápr. ,3., megs. 1891. ápr. 3. XXIV. 1730. 351. Szekula Julia és Lengyel Manó Aradon, csőves-bélti gyertya; a szab. kelt 1890. ápr. 17., megs. 1891. ápr. 17. XXIV. 1732. 352. Zielinsky Szilárd Budapesten, uj érintő-berendezés áramvezetékes elektromos vasutak váltói számára ; a szab. kelt 1890. ápr. 5.. megs. 1891. ápr. 5. XXIV. 1776. 353. Brock Augosto és Romero A. Hilárion mindketten Buenos Ayresben, légmotor; a szab. kelt 1890. ápr. 28., megs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1908. 354. De Kunwald Alfréd S/Neuillyben, mechanikus berendezések rendszere, gőzhajók hajtására, csavarhajótengely és kormánylap nélkül „de Kunwald propulsens" elnevezéssel ; a szab. kelt 1890. ápr. 28., megs. 1891. ápr. 28. XXIV. 1946. V. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek f. évi 70.324/VI. szám alatt valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak kiadott körrendelete a végeladások engedélyezése tárgyában. Ujabb időben az érdekelt iparos körök részéről ismételten panasz tárgyává tétetett az, hogy végeladások, árverések és más tömeges és gyors vásárlásra ingerlő módon eszközölt eladások, daczára az 1884. évi XVII. t.-cz. 51. és 52. §-aiban foglalt korlátozó intézkedéseknek, ez idő szerint is fölötte nagy számban fordulnak elő és hogy az iparhatóságok az ipartörvény idézett szakaszaiban a végeladások engedélyezésére vonatkozólag foglalt rendelkezéseket akként értelmezik, mintha azoktól, a kik a végeladás stb. tartására jogosító iparhatósági engedély megadásáért folyamodnak és azon feltételeket, melyek az illető törvényszakaszokban meg vannak állapítva, teljesitik, illetőleg az ott megjelölt kellékeknek megfelelnek, a kért engedély kiadása nem volna megtagadható. Erre vonatkozólag a felmerült kételyek eloszlatása czéljából értesítem a hatóságot, hogy az ipartörvény 51. és 52. §-ának világos szavai szerint az iparhatóságnak nem kötelességük a végeladás stb. tartására kért engedélyt minden esetben feltétlenül kiszolgáltatni még akkor sem, ha egyébiránt a kérvényező a törvény által megkivánt kellékeket birja is, illetőleg azoknak eleget tett; s a törvény az elárusitás ezen módját épen azon oknál fogva tette az iparhatóság engedélyétől függővé, hogy oly esetekben, midőn a hatóság a fennforgó körülmények mérlegelése alapján azon meggyőződésre jut, hogy a.végeladás vagy árverés megtartása bármilynemü visszaélésre vezethetne, vagy csak ürügyül szolgálhatna arra, hogy egyes czégek áruikat a közönség ámítására alkalmas módon bocsássák áruba, s ez által a helyi iparosok és kereskedők rendes keresetét érzékenyen károsíthatná, az iparhatóságnak módjában álljon a kért engedély megtagadása által az elkövethető visszaélésnek elejét venni. Önként érthető, hogy az iparhatóságok, a midőn egyfelől indokolt szigort kell hogy alkamazzanak a nyilvánvalóan nem szolid és szédelgésre irányuló hasonló vállalkozások ellen, másfelől ügyelniök kell arra. hogy az egyes üzleteknél bekövetkezhető rendkivüli körülményeket, a melyek a végeladás tartását elkerülhetetlenül szükségessé vagy az üzlet érdekében álióvá teszik, méltányos figyelembe vegyék s oly esetekben, midőn a végeladásoknak az 51. vagy 52. §. alapján való megtartása ellen sem a helyi ipari és kereskedelmi versenyviszonyok, sem a végeladás tarthatását kérő vállalkozó üzleti szándékainak megbízhatósága tekintetében akadályok nem forognak fenn, az engedély kiadható. Ezekkel kapcsolatban különösen felhívom a hatóság figyelmét arra, hogy tapasztalás szerint gyakran előfordul, miszerint egyes czégek, melyek végeladási engedélyért folyamodnak. még mielőtt az erre vonatkozó engedélyt megkapták volna, a végeladás megtartását hírlapi hirdetmények, falragaszok stb. utján már előre közhírré teszik, a mely eljárás egyáltalán nem engedhető meg ; miután az előzetes közhírré tételben a közönségnek a tömeges és gyors vételre való felhívása már bennfoglaltatik, s előáll az illető üzletnek a rendesnél sűrűbb látogatása a vevő közönség részéről, a mi azon esetben, ha a végeladás utólag nem engedélyeztetnék, ezen engedélyezési jognak, ha pedig az engedély megadatik is, a törvényben megállapított pénzügyi ellenszolgáltatás ellenőrzésének kijátszására vezet. A végeladásoknak ily előzetes hirdetése és megkezdése ennélfogva szigorúan tiltandó s előforduló esetekben ezen tilalom hatályos érvényesítése érdekében az ipartörvény 158. §. d., pontjában foglalt büntető rendelkezések teljes szigorral alkalmazandók. Ezekről a hatóságot a hatósága alatt levő elsőfokú iparhatóságok megfelelő utasítása és ahhoztartás végett értesítem. Budapest 1891. okt. 31-én. Baross.